Hírek

2004.11.20. 01:55

Pest legnagyobb külvárosa volt

Címkék#Kerület

Kiss G. – Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="220"] A Nyugati pályaudvar csarnokát a párizsi Eiffel cég építette. A csodás alkotást 1877. október 28-án nyitották meg.
[/caption]A középkorban a főváros VI. kerületét, mint annyi más Pest környéki részt, legelőnek és szántónak használták. Valahol a mai Király és Paulai Ede utca között haladhatott a török korban elenyészett Pardiba vezető út.

E település a mai Rákosszentmihály nyugati határában állt. A török kiűzése után hosszú ideig lakatlan volt e táj. Egy 1750-es évek környékén készült felmérés szerint a Pest környéki kertvárosi házak száma nyolcszázhatvanöt volt, amelyből háromszázhatvanhat állt errefelé. A 18. század végére ez a mennyiség 660-ra szaporodott, így az 1777-ben Mária Teréziáról elnevezett terület a Duna bal partjának legnagyobb külsős lakrésze lett.

Az élet szabadabban folyt, mint másutt, így az itt tanyát vert zsellérek közé egyre több iparos és kereskedő költözött. Elsőként a Jókai és a Kertész utca köze népesült be. Anno Pest külső helységei közül az északit Felső-, a délit Alsó-külvárosnak hívták. Ezernyolcszáznyolcvannyolcban az örökifjú Habsburg uralkodónőről elnevezett területet a Király utca mentén kettévágták. Ekkor lett a déli rész Erzsébetváros.

Mivel a pesti „enyhely” felé ezen az utcán át haladt a forgalom, a tanács úgy határozott, a külső részt kertrendezéssel, növényekkel kell szebbé tenni. Ez a szakasz lett a ma is meglévő Városligeti fasor. Érdekességként megemlíthető, hosszú ideig rendszeresen lóversenyeket rendeztek itt.

A mai Lövölde tér nevét az 1838-ban ide telepített Pestvárosi Polgári Lövöldéről kapta. Mivel a 19. század folyamán a hirtelen megnőtt település forgalma nagyon leterhelte a Király utcát, a városvezetés új megoldás után nézett. Ekkor vetődött fel a Sugár, vagy ahogy ma hívjuk, Andrássy út ötlete. Egy 1872-es térképen már úgy szerepel, hogy a hajdani Kőműves utca vonalában fut majd az Európa-hírű főút. Ugyenerről a földabroszról az is kiderül, az Operaház telkét akkor még Hermina térnek nevezték, továbbá a mai Jókai Gyár utcaként szerepelt a nyilvántartásban. A Zeneakadémia helyén korábban a Vakok Intézete állt. Ezernyolcszázhetvennégyben kezdték építeni a Nyugati pályaudvart, amelyet 1877-ben adtak át a forgalomnak. A földalatti hosszas előkészítő munkák után 1896-ban nyitotta meg mélybe nyíló kapuit.

A belső és a külső részek között már akkor is nagyok voltak a különbségek. A körúttól jobbra és balra szűk, sötét lakások, míg az Andrássy út környékét tágas parkokban terpeszkedő pazar villák jellemezték. Egy időben sikk volt itt lakni. Ugyanakkor igaz, nem a klasszikus, hanem a frissen feltört pénzarisztokrácia építkezett errefelé.
A kerületben található a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia, a Művész Színház, a Bábszínház, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum.

Vincze Lilla (43) énekesnő:

Nagyon szeretem a kerület polgári hangulatát. Az Andrássy út környéke egy ékszerdoboz. A századfordulót idéző épületek Párizsra emlékeztetnek. A Kodály körönd kialakítása egész Magyarországon egyedülálló. Az épületek felújítására sokkal többet kellene áldozni.

Markó Iván (57) táncművész:

Huszonkét évet töltöttem ebben a kerületben, amelynek díszpolgára vagyok. Itt nőttem fel. Gyermekkoromban elvarázsolt az itt kibontakozott színházi világ. Szinte egymásból nyílik az Opera, a Thália, az Operett, a Radnóti és az Új Színház. Fantasztikus volt itt élni.

Hrabovszky-Machál Endre (33) határőr:

Ha nem költözhettem volna ebbe a kerületbe, biztosan vidéken laknék. Nagyon szeretek itt élni. Közel van a belváros, bármi elérhető. Egyedül a keresztutcák tisztaságával vagyok elégedetlen. Az Andrássy úttal ellentétben itt sajnos már sokkal több a kutyapiszok.

Szikora Mónika (33) recepciós:

Nem költöznék el innen semmi pénzért. Itt dolgozom, a gyerekeim is itt járnak iskolába. A környezet szép, sok a fa, jó a közlekedés. A helyi önkormányzat vezetésével is elégedett vagyok. Több szociális támogatást adnak, mint más kerületekben.

Névjegy: Verók István

1950-ben született. Nős, három felnőtt gyermekük van. Géplakatos, könyvtáros, pedagógus- és szerkesztői képesítést szerzett. 2002-től polgármester. Hobbija a festészet és a barkácsolás.

Hogy áll a kutyaürülék köztisztasági felvásárlásának terve?

– Ötletem amszterdami példa alapján működött volna, ha az ÁNTSZ nem vétózza meg. Januártól a kerületi parkolóautomatákra zacskókat helyezünk, abba lehet majd gyűjteni a kutyapiszkot.

Mikor és hol lesz saját, terézvárosi rendőrkapitányság?

– Nagyon remélem, 2006-ig a terv megvalósul a Szinyei Merse u. 4. szám alatt. Erre 1998-ban 800 millió forintot fordítottunk. A labda a Belügyminisztérium térfelén pattog évek óta.

Hol tart a Hunyadi téri vásárcsarnok újjáépítése?

– Megfelelő befektetőt kell találnunk, aki ezt a tervet jó szakmai színvonalon is véghez tudja vinni.

Egyetért-e a forrásmegosztást kritizáló polgámester társaival?

– Igen, de a módszerrel nem. Vannak megfelelőbb eszközök.

Polgámesterként megőrizte-e függetlenségét?

– Függetlenként, bár nem függetlenül indultam. Az MSZP, SZDSZ és a Centrum Párt támogatott.

Izing A.

A kerület számokban

Terület: 2,38 négyzetkilométer

Lakosság: 25245 fő

14 év alatt: 4319

60 év fölött: 10997

Lakások száma: 9300

Háziorvosok száma: 36

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!