Hírek

2005.04.02. 00:00

Amerikaiak gyilkosságai

Az Afganisztánban és Irakban szolgáló katonák 2002 óta huszonhat esetben kínozták meg úgy foglyaikat, hogy azok belehaltak sérüléseikbe.

Toronyi Attila

Washington néhány hete még csupán hat ilyen esetet ismert be. A pontosított szám abban a jelentésben szerepel, amelyet a védelmi minisztérium a napokban adott át a kongresszusnak. A New York Times tudósítása szerint a dokumentumban a 26-ból csupán egy ízben szerepel helyszínként a hírhedt iraki Abu Graib börtön. A nyilvánosságra hozott adatok megerősítik, hogy az Irakban szolgáló amerikai erők főparancsnoka adott felhatalmazást olyan kihallgatási mószerek használatára, amelyek között például kutyák felhasználása és gyötrelmes testhelyzetekbe való kényszerítés is szerepelt. Emberjogi szervezetek azonban már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai katonák túlkapásai nem szorítkoznak a közép-keleti arab országra. Nyolc esetben a gyilkosság alapos gyanúját még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, tizennyolcat azonban már átadtak a katonai ügyészségnek. Az említett két országon kívül további több tucat haláleset történt katonák őrizte létesítményekben.

A tengerészetnél kilenc fogva tartott személy halt meg, ám egyiket sem minősítették gyilkosságnak. Az amerikai katonai igazságszolgáltatás egyébként nem is ismeri a „gyilkosságot”, csak a „büntetendő emberölést”. A Pentagon által összeállított szöveg 240 olyan esetről tesz említést, amikor megkínozták a foglyot, vagy indokolatlanul alkalmaztak vele szemben túlzott erőszakot. Eddig nyolc amerikai katonát ítéltek el emberölésért, tizenhárommal szemben folyik az eljárás.

Pert indítottak a kínzásról készült fotók miatt

Öt amerikai katona és egyikük házastársa pert indított az AP ellen. Az amerikai hírügynökség felhasználta a róluk és iraki foglyaikról készült felvételeket, amelyek később megjelentek a világsajtóban. A képekből arra lehet következtetni, hogy a katonák megalázó bánásmódban részesítettek a foglyokat. A fotókat eredetileg az egyik katona felesége tette fel saját honlapjára abban a hiszemben, hogy azok jelszóval védettek. A perben a hírügynökség azzal érvel, hogy a képek közérdeklődésre tartanak számot, és ők sem letöltésükkel, sem közlésükkel nem sértettek törvényt. Az ügyben érintett riporter szerint a hadsereg a hírügynökségtől kapott képek alapján vizsgálatot indított, s úgy találta, hogy a képek többsége törvényes hírszerzési célokra készült, és engedélyezett eljárásokat ábrázol.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!