Helyreigazítás: nincs helye

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az Élet és Irodalom főszerkesztője nem tudja, lesz-e a helyreigazítási perben hozott első fokú ítéletnek politikai következménye
[/caption]A gazdasági társaság azért kért helyreigazítást, mert szerintük az ÉS a Tokaji Borcsaták II. címmel március 11-én megjelent cikkében valótlanul állította, hogy a cég 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért ezekről jegyzőkönyv sem készülhetett. Az alperes hetilap tanúja a per során elmondta, hogy a kft. tagjai családjukkal együtt rendszeresen tartottak összejöveteleket, például Orbán Viktor meghívására a kormányfői rezidencián. Ezeken az alkalmakon szóba kerültek a céges ügyek, és tartottak egyfajta taggyűléseket is, melyekről jegyzőkönyvek készültek. Az összejöveteleken „néha az Anikó, néha a Viktor” vett részt – fogalmazott a tanú korábban, utalva Orbán Viktor volt miniszterelnökre és feleségére, Lévai Anikóra, aki korábban szintén tagja volt a kft.-nek.

Pataki nyomatékosította: a bíróság érintőlegesen sem politizálhat, és a perben nem szereplő személyek magatartásáról semmilyen módon nem foglalt állást ezzel az ítélettel. „Jogi értelemben a jelen bíróság nem állapította meg azt, hogy a kérdéses három alkalommal szabályos taggyűlés lett volna, (...) hogy a résztvevők taggyűlésen vettek volna részt” – mondta a bíró, aki szerint ennek a per eldöntése szempontjából nincs is érdemi jelentősége. Mint mondta, a felperes által csatolt nyilatkozat, amelyben a tagok kinyilvánítják, hogy a perben kifogásolt időpontokban nem vettek részt taggyűléseken, érdemben nem érintette a tanú szavahihetőségét. A bíróság azonban a tagok nyilatkozatáról nem állapította meg, hogy azok tartalma ne lenne valós.

Az kiderült, hogy az ÉS által becsatolt három „jegyzőkönyv” nem felel meg a gazdasági törvény szabályainak. A bíró utalt arra, hogy helyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifogásolt közléseket valós tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A megítélés szempontjából pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot a helyreigazításra – tette hozzá.

Körmendi Gábor „Eltér a gyakorlattól” Karas Mónika, a felperes ügyvédje az ítélet kihirdetése után azt mondta: fellebbeznek az ügyben, de a társaság más ok miatt biztosan nem perel majd. „A döntés ellentétes azzal a töretlen bírói gyakorlattal, hogy a gazdasági társaságokat érintő ügyben csakis a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni. A következő tárgyaláson már nem lesz lehetőség bizonyítási eljárásra, így a tagokat sem lehet meghallgatni” – mondta. „Örülök az ítéletnek” Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője lapunknak elmondta: örül a döntésnek, mert azt még nem vonta kétségbe senki, hogy a jegyzőkönyvek tartalma nem valós. Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e a bírósági ítéletnek politikai következménye, a hetilap főszerkesztője így válaszolt: „nem tudom, nem az én feladatom eldönteni”. Az Élet és Irodalom főszerkesztője nem tudja, lesz-e a helyreigazítási perben hozott első fokú ítéletnek politikai következménye -->