Kékre színeznék a feketefoglalkoztatást

Az alkalmi munkát vállalók alkalmazásának legalizálására már nyolc éve született jogszabály, ám fényes karriert nem
futott be a munkaadóknál ez a foglalkoztatási forma. Alkalmi munkavállalói igazolványt a munkanélküliek kaphatnak. Nem csupán azok, akiket a munkaügyi központok regisztráltak, azok is, akik már évek óta nem is keresnek munkát. Négy év alatt 560 ezer alkalmi munkalehetőséget nyújtottak ebben a formában, a munkát vállalók pedig 1,1 millió napot dolgoztak le.
Ha azt nézzük, hogy csaknem 300 ezer munkanélküli van az országban, s több mint 500 ezer ember, akiről senki nem tud semmit, akkor négy év alatt egy érintettre alig egy napnál több alkalmi munka jut. Több mint félmillióan vannak, akik papíron egyáltalán és soha nem dolgoznak, nincs társadalombiztosításuk. Többségük időközönként vállal valamilyen alkalmi munkát, persze jobbára feketén. Most őket akarja a kormány beterelni a munkavállalók látható seregébe. Ha sikerül, akkor ennek a hatalmas tömegnek rendeződik a társadalombiztosítása is. A munkaadókat jelentős adókedvezménnyel kívánja segíteni a kormány. A közteherjegy értékének 75 százalékát levonhatják a munkaadók a fizetendő személyi jövedelemadóból.
Az építőiparban, ahol több mint 100 ezer ember dolgozik feketén, a kékmunka kifehérítheti az ágazatot. A tervek szerint az alkalmi munkavállalók évente 200 napot dolgozhatnak kékkönyvvel, s ezzel jogosultságot szereznek nyugdíjra és egészségügyi ellátásra. A közteherjegy napi összegét a jelenlegi 500-ról 400 forintra kívánják csökkenteni, a maximum pedig 1100 forint lenne.
2001-ben 32 ezer munkanélküli váltotta ki a kékkönyvet, de közülük csak 18 ezren tértek
vissza úgy, hogy munkaadójuk beragasztotta a közteherjegyet. A gyakorlatban inkább az a divat alakult ki – tudtuk meg Schranz Edittől, a munkaügyi minisztérium szóvivőjétől –, hogy a könyvet az építkezéseken kikészítették, de a jegyet nem ragasztották be. „Még nem volt rá idő” – mondták a munkaügyi ellenőrnek. Aztán amikor az elment, már nem is ragasztották be.
Tavaly 760 millió forint összegű bélyeget ragasztottak be alkalmi munkavállalásként – közölte lapunkkal Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője. Naponta 2 milliót. Vagyis a mostani minimummal számolva naponta legfeljebb 4 ezer alkalmi munkavállaló dolgozott az országban. Ez az oka annak, hogy az adókedvezmény mellett azért a korbács is ott lesz az állam kezében. A feketefoglalkoztatás a büntető törvénykönyv készülő módosítása szerint adócsalás lenne, s büntetési tétele a pénzbírságtól a nyolc évig terjedő szabadságvesztésig terjed. Igaz, a bírság befizetésével az ítélet végrehajtását le lehet tudni.
A tervezet egy sor foglalkozást érint, például a bébiszittereket, a háztartási alkalmazottakat,
a kertészeket, a takarítókat.
A munkaügyi ellenőrök persze továbbra sem fogják látogatni a magánlakásokat, a magánkerteket, senkihez nem fognak becsöngetni, hogy ellenőrizzenek – közölte a tárca szóvivője. A jogszabály-előkészítők a munkát adók humánumára alapoznak, hisz így minimális költséggel elérhető lesz, hogy alkalmazottjuknak legyen egészségbiztosítása és nyugdíjalapja. Ma másfél millió ember tart el tízmilliót, s a cél az lenne, hogy ne kevesen fizessenek sok járulékot, hanem inkább sokan fizessenek keveset. Ma a tb-t ugyanis másfél millió munkavállaló tartja el. Azokon csattan az ostor, s fizetnek magas járulékot, akik elérhetők. Miközben szintén másfél millió ember papíron minimálbérből él.