Hírek

2005.06.24. 00:00

Európa kilábal a válságból

A Bild című német napilapban tegnap válaszolt a német kancellár Tony Blair szerdai cikkére, amelyben a brit kormányfő megindokolta: miért torpedózta meg az EU hosszú távú költségvetését.

Toronyi Attila

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Gerhard Schröder úgy látja, kezelhető az Európai Unió jelenlegi válsága, de tisztázni kell, hogy milyen reformokat akarunk
[/caption]Gerhard Schröder szerint az elmúlt időszak vitái egyértelművé tették, hogy Európában két markáns vélemény körvonalazódik. Az egyik csoport az Európai Uniót „ki akarja csontozni”, és pusztán szabadkereskedelmi övezetre korlátozná. A másik csoport viszont meg szeretné őrizni az Európai Unió politikai aktivitását, cselekvőképességét. Ez utóbbi nézetet osztja a német kancellár. Szerinte most az a fő feladat, hogy – kiegyensúlyozott reformok segítségével – összhangot teremtsünk az egyén felelőssége és a társadalmi szolidaritáson alapuló szociális gondoskodás között. „Számomra a szociális biztonság és a társadalmi igazságosság garantálása volt és marad az európai és a nemzeti politika alapja” – írja Schröder.

Kétségtelen azonban, hogy Európa válaszúthoz érkezett. A második világháború után sikeresen lett úrrá a gazdasági összeomláson, leküzdötte a nacionalista elfogultságokat, ám ma már más kihívásokkal, főként  a globalizációnak nevezett növekvő gazdasági versennyel kell szembenéznie. A 450 milliósra nőtt EU napjainkban a nyugati világ legnagyobb gazdasági térsége. Németország a tíz új uniós tagállamba most már ugyanannyit exportál, mint az Egyesült Államokba, vagyis ő a bővítés egyik haszonélvezője. „Európa ugyanakkor több pusztán piacnál. Olyan sikeres társadalmi és szociális modell, amely közös értékeken, jogokon és kötelezettségeken alapszik. Az, aki ezt nemzeti önzésből vagy populista indítékból szét akarja rombolni, vétkezik a jövő nemzedéke ellen” – hangsúlyozta Gerhard Schröder.

Nem vitás, az uniós alapokmányról tartott francia és holland népszavazás kudarca és a múlt heti brüsszeli csúcsértekezlet eredménytelensége miatt válságba sodródott a közösség. A német kancellár szerint azonban ez a válság kezelhető. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy milyen Európát akarunk? Egységesülő, politikailag cselekvőképes Európai Uniót, ahogyan ezt az alkotmány megfogalmazta? Vagy vissza akarunk térni a Közös Piachoz? Ez az, amit a német kancellár nem szeretne. Schröder mind  az egész földrész, mind az egyes nemzeti államok problémáinak megoldásában az egységesülő Európára, az EU-ra támaszkodna. Szerinte csak így lehet szembefordulni a háborúval, a szegénységgel, így lehet kivívni az esélyegyenlőséget, így lehet gazdasági sikereket elérni a világban. A sajátos német gondok is – például a munkavállalók védelme az olcsó munkaerőtől – ilyen keretek között orvosolhatók. Ez a felfogás lenne „üdvözítő” mások számára is. „A nemzeti különutasság ideje lejárt” – figyelmeztet a német kancellár.

Franz Fischler, az Európai Unió korábbi agrárbiztosa az osztrák Kurier mai számában azt állítja, hogy ő már 2003 júniusában javasolta az agrártámogatások felső határának csökkentését. Akkor ezt a német kancellár és Tony Blair megakadályozta. A brit kormányfő szerint ugyanis  a szubvenciók tíz legfőbb élvezőjének egyike a királynő. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülése előtt Tony Blair leszögezte: a brit elnökség megpróbál előrehaladást elérni az EU keretköltségvetésének jóváhagyásában. Mindenki véleményére nyitott vitát ösztönöz az Európai Unió jövőjéről a brit kormányfő. Nagy-Britannia július elsejétől látja el az EU féléves soros elnökségét. Az unió „nem engedheti meg magának, hogy 2014-ig nem kellően korszerű keretköltségvetéssel működik”.

Egységes fizetés a parlamenti képviselőknek

Megszavazta az Európai Parlament azt a javaslatot, amely szerint egységesítik az EP-képviselők fizetését. A határozat lényege, hogy 2009-től minden EU-képviselő egységesen havi hétezer eurós fizetést kapna az uniós kasszából. A kezdeményezést még a tagországokat képviselő miniszteri tanácsnak is jóvá kell hagynia. Az Európai Parlamentben régóta vita tárgya, hogy a tagok ugyanazt a munkát végzik, de élesen eltérő javadalmazásban részesülnek. Jelenleg minden tagállam maga határozza meg, mennyi fizetést ad képviselőinek. A magyar EP-képviselők fizetését parlamenti törvény szabályozza, amely szerint tiszteletdíjuk alapdíja a mindenkori főtisztviselői alapilletmény két és félszerese, amelyet nyelvvizsgánként további pótdíjak egészítenek ki. A törvény tavalyi elfogadásakor az így számított alapdíj 1,07 millió forint volt.

A magyar EP-képviselők fizetését parlamenti törvény szabályozza, amely szerint tiszteletdíjuk alapdíja a mindenkori főtisztviselői alapilletmény két és félszerese, amelyet nyelvvizsgánként további pótdíjak egészítenek ki. A törvény tavalyi elfogadásakor az így számított alapdíj 1,07 millió forint volt. Gerhard Schröder úgy látja, kezelhető az Európai Unió jelenlegi válsága, de tisztázni kell, hogy milyen reformokat akarunk -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!