Hírek

2005.06.06. 00:00

Harc az olcsóbb könyvért

Kevés könyvet vesznek az emberek, mert drágák. De mert keveset lehet belőlük eladni, az alacsony példányszám növeli az árakat. Vagy mégsem? Az idei ünnepi könyvhéten ugyanis a tavalyinál átlagosan 200 forinttal olcsóbbak voltak a kiadványok.

Kaszás Erzsébet

Csak minden harmadik honfitársunk olvas szórakozásból rendszeresen könyvet. Ők azok, akik a június 2-án nyíló és 6-án este záró 76. Ünnepi Könyvhét látogatói voltak, mind a fővárosban a Szent István téren – ahol az idei vásár központi programjai zajlottak –, mind vidéken, további mintegy ötven helyszínen. Itt 20 százalékkal olcsóbban juthattak hozzá a most megjelent újdonságokhoz, mint a vásár után a boltokban.

A magyar lakosság jövedelmének egy-két százalékát költi könyvekre, a szakirodalom nélkül. Ez ugyan nem hangzik soknak, ám forintban évek óta egyre több. (Tavaly például összesen 58,2 milliárd volt, amiből az import mintegy 4 milliárd.) Részben azért, mert 2004-ig lassan, de biztosan nőttek a könyvárak. Hiszen míg 1997-ben például 465 forint volt a könyvek átlagára (a könyvforgalomból és az eladott példányszámból kiszámolva), 2003-ban már 1743, tavaly pedig 1817. Az idén azonban úgy tűnik, némiképp csökkenni fog. Legalábbis az idei könyvhéten átlagosan mintegy 200 forinttal voltak olcsóbbak a kiadványok, mint a múlt évin. Márpedig az itt kiállító 229 kiadó (69 magyarországi és 14 határon túli) 254 új kiadványa hűen tükrözi a teljes kínálatot.

Igaz-e vajon ezek után az a piaci elemzés, amit a könyvszakmában dolgozók állítanak? Nevezetesen, hogy mivel a könyvek egyre drágábbak, egyre kevesebbet tudnak az emberek megvenni belőlük. Márpedig, ha kevesebbet vesznek, csökken az egy kiadványra eső példányszám.  Emiatt egy könyvet drágábban kell adni, hogy megtérüljön a kiadónak a befektetés. Összességében persze igaz az állítás. Hiszen csalódniuk kellett azoknak, akik azt remélték, hogy a rendszerváltás után felbolydult könyvpiac 1995 körül beáll a normális kerékvágásba, és a kiadott művek példányszáma 10000 körül állandósul. Ugyanis ezt követően mégis fokozatosan csökkent, és tavaly már csak 2857 darabot lehetett értékesíteni ugyanabból a kiadványból. A viszonylag magas könyvárak másik oka azonban a könyvkereskedelem és a kiadók meglehetősen barátságtalan viszonya. Mivel – hasonlóan egyébként a zöldség– és gyümölcstermelők és -kereskedők oly gyakran emlegetett érdekellentétéhez – az úgynevezett kereskedelmi árrés a könyvszakmában jóval nagyobb az általában a kereskedelemben szokásosnál: 35-40 százalék. De a nagyobb, meghatározó terjesztők akár a könyv árának a felét is zsebre teszik, miközben csak bizományba veszik át a kiadótól. Tehát, ha nem sikerül eladniuk, egyszerűen visszaadják, és ezáltal semmilyen üzleti kockázatot nem vállalnak.

A hazai könyvpiac másik sajátossága – ha úgy tetszik zavaró tényezője – az olcsó, magukat diszkontként hirdető kereskedői hálózatok szaporodása. Ide ugyanis nem csak elfekvő, másutt már eladhatatlan készletek kerülnek, hanem gyakran olyan kiadványok – eleve nyomott áron –, amelyek soha nem kerültek normál áron forgalomba. Ezzel a kiadók értelemszerűen nagyon rosszul járnak, de a feltételezéssel ellentétben nem járnak jól a vásárlók sem. Ugyanis ezekben az üzletekben nagyon rossz minőségű, a kiadói gondosságnak még a látszatát is elkerülő könyvekhez juthatnak hozzá. Erre azonban a legtöbben akkor döbbenek rá, amikor az iskolában kiderül, hogy a kötelező olvasmányból hiányzik három oldal, vagy nem a gyerek a hibás a helyesírási problémák miatt. Ezek az ál-félárú könyvek 1 milliárd forinttal részesedtek tavaly az összes forgalomból.

Kellene-e az államnak támogatnia a könyveket, hogy az értékes kiadványok olcsóbban jussanak el a vásárlókhoz, vagy nem? Tizenöt éve, a piacgazdaság kialakulása óta vitatkozik ezen a szakma. A vita újra és újra felélénkül minden könyvünnepen, amiből a mostani könyvfesztivál zárása után a következő – a könyvgyűjtők és adományozók akciója – szeptemberben lesz a Millenáris Parkban.

Az idei könyvhét új kiadványainak árai (Ft)

Antológia 1500–2490

Magyar vers 500–2600

Magyar próza 1200–3990

Magyar dráma 1850–2000

Lexikon, szótár 2400–5490

Életrajz 1 200–2 980

Publicisztika 1 100–2 990

Irodalomtörténet 1 200–2 990

Tanulmányok 980–-2 980

Kultúrtörténet 1 600–5 040

Történelem, politika 500–3 800

Néprajz 1 800–2 260

Filozófia 1 800–3 200

Művészetek 2 100–5 990

Ismeretterjesztés 980–5 670

Gyerekkönyvek 990–2 500

Forrás: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és Reggel gyűjtés

Magyar vers 500–2600

Magyar próza 1200–3990

Magyar dráma 1850–2000

Lexikon, szótár 2400–5490

Életrajz 1 200–2 980

Publicisztika 1 100–2 990

Irodalomtörténet 1 200–2 990

Tanulmányok 980–-2 980

Kultúrtörténet 1 600–5 040

Történelem, politika 500–3 800

Néprajz 1 800–2 260

Filozófia 1 800–3 200

Művészetek 2 100–5 990

Ismeretterjesztés 980–5 670

Gyerekkönyvek 990–2 500

Forrás: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és Reggel gyűjtés

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!