Hírek

2005.06.30. 05:33

Ki állja a 300 forintos benzinárat?

A válasz látszólag egyszerű. A perzsa sejkek biztosan nem. Az amerikai spekulánsok sem. Az államháztartás bevételeit óvó kormány még annyira sem. A Mol? Ugyan, kérem, mit szólnának hozzá a befektetők?

Bán Károly

Magyarországon a 98-as oktánszámú benzin ára elérte a 270 forintot, így aztán a 300 forintos, az országot sokkoló benzinár még idén bekövetkezhet. Hogy ez a rémálom megvalósul-e vagy sem, arra Wilde György, az Ásványolaj Szövetség főtitkára azt felelte, ezt legfeljebb egy próféta tudná megmondani, egyébként pedig senki nem tudhatja, mit hoz a jövő. A hazai benzin árát alapvetően három körülmény befolyásolja. Első helyen és legfőképp az árfolyamok, s ezen belül is a forint viszonya a dollárhoz, hisz az árutőzsdéken dollárban kell fizetni a nyersolajért. Tavaly például 20-25 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára, ám mi ebből csak 4-5 százalékos emelést érzékeltünk, merthogy a dollár árfolyama jelentősen gyengült az euróhoz és a forinthoz képest is.

Rágondolni is rossz, mennyi lenne a benzin ára idehaza, ha a dollárra nem jönnek rossz esztendők. 2000-ben ugyanis 282 forintot ért egy dollár, ma meg ugye, csak 206-ot napi árfolyamon. Mivel a forint árfolyama várhatóan tovább fog gyengülni idén az amerikai valutához képest, így semmiképp nem számíthatunk arra, hogy a benzin ára esni fog – véli Erdős Szabolcs, a KSH Ecostat elemzője. Persze eshetne is, amennyiben az olaj ára is esne a világ árutőzsdéin. Ám ennek a valószínűsége is csekély. Elsősorban azért, mert az olaj iránti kereslet a Távol-Keleten és Észak-Amerikában is nagyon erős, s a New York-i árutőzsdén már a 90 dolláros hordónkénti árat sem tartják elképzelhetetlennek. Ennek oka, hogy a világ finomítóinak kapacitása kicsi a kereslethet képest, ami naponta kétmillió hordóval több, mint tavaly volt. Márpedig ha valamit visznek, mint a cukrot, az drága. Megmozgatja a spekulációs tőke fantáziáját is. Erősen befolyásolja az olaj árát az új iráni elnök bejelentése is, miszerint országa folytatja nukleáris programját, amelylyel tartósítja az amerikai és a perzsa állam között feszülő ellentéteket. Mi itt a Kárpát-medencében ebbe nemigen tudunk beleszólni. Csak nézünk, mint Rozi a moziban. S csak lesünk, hogy egyik héten két forinttal, a következőn már 4 forinttal drágul a benzin.

Persze a 90 dolláros olajár maga lenne a világvége. Ennek beláthatatlan, a korábbi olajsokkokat messze túlszárnyaló hatása lenne a világra, s a magyar benzinre, s persze a gázra is, hisz a magas olajárakat néhány hónapos késéssel hűségesen követik a gázárak is. Arról nem is szólva, hogy a magas üzemanyagárak pillanatok alatt megjelennek minden olyan termék, szolgáltatás árában, amely úgymond, szállításigényes, és mi nem az? Egyébként a Mol az első negyedévben két százalékkal kevesebb üzemanyagot adott el itthon és Szlovákiában is. Berlin és Budapest között olcsóbbá vált az út két személy számára repülővel, mint autóval.

Az árfolyamoktól és az instabil olajpiactól tehát sok jóra nem számíthatunk, lenne azonban egy harmadik tényező is, amely megzabolázhatná az üzemanyagok árát. Nevezetesen a benzin adótartalmának csökkentése. Ebben még annyira sem bizakodhatunk, mint az olajsejkek és olajspekulánsok magatartásában a messzi távolban. A gazdasági tárca államtitkára, Szanyi Tibor egy tegnapi rádióinterjúban azt mondta: „…reménykedek abban, hogy a kőolaj-exportáló országok megnövelik a kitermelést, s ez lejjebb viszi a kőolaj árát”. Imádkozzunk együtt, Szanyi úr!? Egyebet nem tehetünk, hisz nincs az a kormány, amely az üzemanyagok adótartalmát illetően engedne a negyvennyolcból. 2000-ben a Fidesz-kormány nem engedett, s akkor az MSZP kiáltott farkast, most meg az MSZP–SZDSZ koalíció nem enged, s a Fidesz riogatja a népeket a 300 forintos benzinárral. Amúgy pedig a benzinen a Mol literenként csupán 6-8 forintot keres, az állam pedig nagyjából hússzor annyit, hisz még az adót is megadóztatja. Történetesen a jövedéki adó után – ami 103,50 forint – is áfát fizetünk. Egy magyar autós 159 forint adót fizet egy liter 95-ös oktánszámú benzin után, másfélszer annyit, mint amennyi a Mol kasszájába vándorol. A Mol egyébként 103,44 forintért adja a benzint. Ausztriában csaknem 11 százalékkal kevesebb az adó az üzemanyagon, ellenben ötször annyi az átlagkereset, de az osztrákok is sírnak veszettül, s bőszen számolnak. Egy osztrák autós 265 euróval (66 300 forinttal) költ most többet tankolásra egy esztendő alatt, mint tavaly.

Bánhatna velünk kíméletesebben a Mol is, ám az olajipari óriás tehet legkevésbé a magas benzinárakról. A Magyar Autóklub öt éve pert indított a Gazdasági Versenyhivatal ellen, amely nem találta szabálytalannak a Mol árképzését. Az Autóklub szerint a Mol árainak kialakítását a mediterrán jegyzési árakra alapozza, holott a benzint saját finomítójában olcsóbban dolgozza fel. Ráadásul az olajcég vissza is él erőfölényével, hisz a piac kilencven százalékát uralja. Az Autóklub szerint a Mol a kőolajat azon a Barátság kőolajvezetéken kapja, amit az adófizetők pénzén épített az állam, s az ebből származó megtakarítást most magáncégként aratja le. A per tárgyalását a napokban  fél évvel elnapolták. A 300 forintos benzinárat illetően tehát egyelőre az égiekre, a sejkekre, meg a spekulánsok jóindulatára számíthatunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!