Hírek

2005.06.17. 15:45

Megfizetjük a kormány inaséveit

Orbán Viktor Fidesz elnök szerint 2006-ra olyan nehéz gazdasági helyzetben lesz az ország, hogy a legfelkészültebb kormány sem tudja majd egyedül megoldani a gondokat. Ezért van szükség a gazdasági élet szereplÕivel való egyeztetésre.

Szakács Árpád

Kormányrakerülés esetén nemcsak radikális adócsökkentést, hanem az adóbevallás egyszerűsítését is programjába emeli a Fidesz. Lapunknak adott interjújában Orbán Viktor, volt miniszterelnök kifejtette: olyan adóbevallást kell bevezetni, amely elfér majd egy söralátétnyi papíron.

– A Fidesz azt hangoztatja, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetén csak radikális adócsökkentés segíthet. Ha most Ön lenne Gyurcsány Ferenc miniszterelnök helyében, vállalná a többszáz milliárd forintos kiadással járó kockázatokat?
– Nem lennék a mostani miniszterelnök helyében. Egyáltalán nem irigylem a helyzetét. Ugyanakkor végrehajtanám az adócsökkentést. Ha kormányra kerülünk, ezt meg is tesszük.
– A kormány száz lépés programjában is vannak gazdaságélénkítő javaslatok. Miért gondolják azt, hogy csak az adócsökkentés segíthet?
– A térségben óriási adóverseny bontakozott ki. Az, aki nem biztosít saját vállalkozói és a működő külföldi tőke számára kedvezményes adórendszert, nem tud munkahelyet teremteni. Ebben a versenyben nemhogy rosszul állunk, hanem be sem neveztünk. Az elmúlt három évben 33-szor emelt adót a kormány, bevezetett négy új adófajtát. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit azok az országok tesznek, amelyek versenyképesek akarnak maradni. A hazánkat fenyegető legnagyobb veszély az, hogy munkanélküli országgá válunk. Jelenleg egy üres álláshelyre hat munkakereső jut. Az ország keleti részén ennél sokkal rosszabb arányokkal találkozunk. Ez elfogadhatatlan. Ilyen állapotban a magyar gazdaságot nem lehet rendbe tenni.
– Honnan lehet ehhez előteremteni a szükséges többszáz milliárd forintot?
– Valóban nagyon sok pénz kell hozzá, de mindez ideiglenes kiesés a költségvetésből, amely rövid időn belül megtérül. A gazdaságban van még annyi erő, amely megteremti a szükséges forrásokat.
– Könnyű beszélni az adócsökkentésről, de mégis, kitől vegyek el ahhoz, hogy ideiglenesen is meglegyen hozzá a fedezet? - tette fel erre a kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
– Meggyőződésem, hogy nem kell elvenni senkitől. Éppen azért kezdeményeztünk a gazdasági élet szereplőivel megbeszéléseket, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást. Ezen kívül át kell világítani az állam működését. Meg kell szüntetni a felesleges kiadásokat. Felkértem nagy cégeket átvilágító gazdasági szakembereket arra, hogy tekintsék át az államigazgatást, derítsék fel a belső erőpazarlást, találják meg azokat a tényezőket, amelyek feleslegesek.

– Úgy tűnik, az ön által elmondottak sem teljesíthetőek rövid időn belül.
– Természetesen ez nem megy máról-holnapra. Úgy készülünk, hogy a 2006 utáni adótörvényeket nem egyedül a következő kormánynak kell kitalálnia, hanem azt a gazdasági élet szereplÕivel közösen kell megalkossa. Ezért indítottuk el a gazdasági konzultációt.
– Másik ellenérv lehet a kockázat. Mi történik, ha mégsem jön be a számításuk?
– Előfordulhatnak kockázati tényezők, de ezek kivédésében a tapasztalat segíthet. Ezen a téren már vannak, akik előttünk járnak. A nehéz gazdasági helyzetben lévő Szlovákiában egy évvel korábban nagyarányú adócsökkentést hajtottak végre. Ennek komoly kockázata volt. Az eredménye pedig kézzelfogható: több befektetés lett az országban, ezáltal növekedtek a költségvetési bevételek. Ez bátorító. Hazai tapasztalatok is léteznek. Horn Gyula miniszterelnöksége alatt a vállalkozási nyereségadót 36-ról 18 százalékra csökkentették. Ez is több bevételt eredményezett. Amikor a Medgyessy-kormány bevezette az evát, szintén jól járt a költségvetés, akárcsak a mi általunk elért járulékcsökkentés után.
– Még akadhat egy komoly gond. Az ország adósságállománya és a költségvetési hiány az EU által megengedett határokat feszegeti. Ezt figyelmen kívül lehet hagyni?
– Van mozgásterünk, amit ki kell használni.

– A Gyurcsány-kormány a száz lépés programban látja a gazdaság fellendülését. Mit gondol, miért utasítják vissza az önök kezdeményezését?
– Mások az ösztöneik. A kormány a régi reflexek rabja. Létezik egy anekdota a szocializmusból, amely úgy szól: add ide az órádat és megmondom, mennyi az idő. A kormány is ezt teszi: elveszi a pénzt, egyre több adót gyÛjt be, és ezzel akarja orvosolni a bajokat.
– És miért nem sikerül?
– A tapasztalatlanság, az ügyetlenség és a rutintalanság miatt. A politika egy szakma. Nem lehet kihagyni az inaséveket. Ahhoz, hogy én a kormányrúd mögé állhassak, 10 éven keresztül kellett a magyar demokráciában dolgoznom. Négy évet európai uniós ügyekkel foglalkoztam. Lehet, hogy valaki ügyesen spekulál a magángazdaságban, képes zavaros időszakban felépíteni egy gazdasági céget, de ez nem jelenti azt, hogy jó gazdaságpolitikát tud folytatni. Mi fizetjük meg annak az árát, hogy a mostani kormány menet közben próbál beletanulni a kormányzásba.
– Ilyen helyzetben mekkora mozgásterük lehet önöknek, ha győznek jövÕre?
– 2006-ban olyan nehéz gazdasági helyzet lesz az országban, hogy a legjobban felkészült kormány sem lesz képes egyedül megoldani a gondokat. Csak a gazdasági élet szereplőivel együtt lehet gyógyírt találni.
– Miben kell megegyezni?
– Az első megállapodásnak az adók mértékéről kell szólnia. A másodiknak az adóeljárás egyszerűsítéséről. A bajor miniszterelnöknek van egy programja, amit szerintem Magyarországra is érdemes átültetni. Ezt úgy hívják, söralátéti adó, mert az adóbevallás elfér egy söralátéten. Fontosnak tartom, hogy az adóeljárás szabályai is változzanak. Meg kell állapodnunk az adóellenÕrzés módjáról. Most az APEH arra szorul, hogy értelmezze a jogszabályokat. Ez bizonytalanságot teremt a gazdasági élet szereplÕi számára. A harmadik megállapodás lényege, hogy kiiktassuk azokat a jogszabályokat, amelyek hátráltatják a gazdasági élet fejlÕdését. Meg kell egyeznünk arról, melyek azok a hivatalok, amelyekre nincs szükség. Ezeket át kell alakítani, egy részüket meg kell szüntetni.

– Eddigi javaslataik többek között a tb. csökkentést, a kisvállalkozóknak 8 százalékos társasági adót, az eva bevételi határának növelését tartalmazzák. Ezek ötletek, vagy olyan pontok, amiket meg is valósítanak, ha kormányra kerülnek?
– Ezeket végre szeretnénk hajtani.
– Milyen adókulcsokat vezetnének be?
– 15, 18, 21, százalékos kulcsokban gondolkodunk.
– Említették, a családbarát adózás keretében, figyelembe veszik, hogy az adózó hány személyt tart el. Mi a helyzet azokkal, akiknek a felesége nem dolgozik?
– Én őket is belesorolom a körbe. Ha úgy dönt egy család, hogy a feleség otthon marad gyermeket nevelni, akkor Õt is úgy kell tekinteni, mint aki osztozik a jövedelemben.
– Ha már az ígéreteknél tartunk, az önök kampányát mennyire befolyásolja az ország gazdasági helyzete?
– Jelenleg senki nem tudja, hogy 2006 áprilisában hol áll majd az ország. Minél rosszabb helyzetben adja át a mostani kormány, annál szűkebb lesz a következÕ kabinet mozgástere. Én arra készülök, hogy a választások után nagyon nehéz gazdasági helyzettel kell majd szembenéznünk.

– A jelenlegi rideg Fidesz – MDF viszony után el tud-e képzelni újabb koalíciós együttműködést?
– Igen. Az együttműködés mindig jobb, mint a különválás. Ezt az utat érdemes járni. Minden jégkorszak véget ér egyszer…
– Most éppen a nemzeti konzultáció keretében kérik ki az emberek véleményét. Lehet-e már részleteket tudni?
– Az akció jelenleg is tart, mondhatom, hogy nagy az érdeklődés. Az emberek örömmel veszik, hogy kikérjük a véleményüket.
– Ha annyira fontos Önök számára az emberek véleménye, miért nem ragaszkodtak ahhoz, hogy a parlament helyett nálunk is népszavazás döntsön az uniós alkotmányáról?
– Azért, mert alacsonynak mutatkozott az európai uniós ügyekkel kapcsolatos aktivitás. Az érdektelenség komoly veszélyforrás lett volna.
– Többször is bírálták a kormányt, amiért közpénzen népszerűsíti programját. De hát önök is ezt tették a Széchenyi tervvel kapcsolatban.
– A Széchenyi-tervet népszerűsítő kampány arról tájékoztatta az embereket, hogy milyen lehetőségük van, miben tudnak részt venni, legyen szó turisztikai beruházásról vagy otthonteremtésről. Jelenleg a kormányországjáró kampányra indul, és próbálja meggyőzni az embereket, a dolgok rendben mennek. Ez már sok.

– Hamarosan megjelenik annak a vizsgálóbizottságnak az ülésén, amely az Ön és családja úgynevezett vagyongyarapodását vizsgálja. Tudja-e már, hogy mit fog mondani?
– Nagyon egyszerű a helyzetem. Soha egyetlen állami forinttal sem gazdagodott a családom. Így meg fogom kérdezni a képviselőket, hogy miért gyanúsítgatnak és rágalmaznak mindenfajta feltételezésekkel, amelyeknek nincs semmi valóságalapja.

Orbán Viktor

1963. május 31-én született Székesfehérváron.

1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek.

1989. június 16-án a HÕsök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte - vált országosan ismert politikussá.

1990 óta a Magyar OrszággyÛlés képviselÕje.

1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetÕje.

1993 májusában a Fidesz elnökévé választották.

1998 és 2002 között a koalíciós kormány (Fidesz-Magyar Polgári Párt - FKGP - MDF) vezetÕje, miniszterelnök.

2002-ben az Európai Néppárt (EPP) alelnökévé választották.

2003. május 17-én ismételten a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökévé választották.

NÕs, felesége jogász, öt gyermekük van. Gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg a Felcsút SE igazolt játékosa.

1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek.

1989. június 16-án a HÕsök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte - vált országosan ismert politikussá.

1990 óta a Magyar OrszággyÛlés képviselÕje.

1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetÕje.

1993 májusában a Fidesz elnökévé választották.

1998 és 2002 között a koalíciós kormány (Fidesz-Magyar Polgári Párt - FKGP - MDF) vezetÕje, miniszterelnök.

2002-ben az Európai Néppárt (EPP) alelnökévé választották.

2003. május 17-én ismételten a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökévé választották.

NÕs, felesége jogász, öt gyermekük van. Gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg a Felcsút SE igazolt játékosa. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!