Hírek

2005.06.17. 06:30

Nem árt, ha vigyázunk a madarakkal

Hetek óta vizsgálják, mi okozta a békéscsabai baromfifeldolgozóban a májusi tüdőgyulladásokat: kacsák, cseppfertőzés vagy a klímaberendezés.

Nyemcsok László

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A feldolgozóban 12 fokon folyik a munka, ezért könnyen megfázhatnak – esetleg tüdőgyulladást kaphatnak – azok, akik kiugranak az udvarra, hogy rágyújtsanak vagy kávészünetet tartsanak
[/caption]Rejtélyes betegség ütötte fel fejét május végén a 900 embert foglalkoztató Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft.-nél, amelyet a helyiek csak Barneválnak hívnak. Sorra dőltek ki az emberek, de a gyárvezetésnek fogalma sem volt, hogy a dolgozók miben betegedtek meg. Ebbe belejátszik az is, hogy a tulajdonoscserét követően – Bábolna után Carnex – az alkalmazottak 30, esetenként 40 százaléka táppénzen volt. A vállalat ügyvezető igazgatója, Varga Tibor levelet is írt a háziorvosoknak, hogy figyeljenek oda a barneválosokra, másként megteszi a szükséges lépéseket. Visszatérve a rejtélyes kórra, a gyulai székhelyű megyei tüdőkórházban tűnt fel az orvosoknak, hogy akik bekerültek atípusos tüdőgyulladással a kórházba, azok a Barneválnál dolgoznak. Értesítették a Békés megyei népegészségügyi szolgálatot.

Húszan kapták el a betegséget, tizenegyen a gyulai tüdőkórházban kötöttek ki, kilencen pedig háziorvosi kezelés alatt álltak. Jelenleg már csak két dolgozó fekszik atípusos tüdőgyulladással a kórházban, a legutolsó beteg június 13-án került be. Amit minden szakember leszögezett: ez a baktérium okozta betegség jól gyógyítható, és semmi köze a vírusos madár-influenzához. – A magas láz, elesettség, fej- és végtagfájdalmak, valamint a tüdőröntgeneken látott kétoldali beszűrődés alapján atípusos tüdőgyulladást állapítottunk meg – ecsetelte dr. Vincze Árpád, a gyulai tüdőkórház igazgatója. – A szerológiai eredmény egy beteg esetében érkezett meg legkorábban. Egyértelmű volt, hogy rá nem szárnyasról terjedt át a kór. Később három betegnél az elsődleges vérvizsgálat chlamydiabaktériumot mutatott ki, vagyis nem zárható ki a szárnyastól származó fertőzés. Ezt ornitózisnak, népnyelven papagájkórnak hívják, de semmi köze a madárinfluenzához. Az állat tünetmentes, és a fertőzés az ürülékén, a tollazatán keresztül terjed; a port belélegezve juthat a baktérium az emberek tüdejébe. Kedvez a baktérium terjedésének a magas páratartalom, a nem megfelelő szellőztetés. Dr. Vincze Árpád elmondta: a betegeknél két-három hét múlva megismétlik a vérvizsgálatot. A megfelelő kezelés után a betegeket hazaengedik, de hetekig még gyógyszert kell szedniük.

[caption id="" align="alignleft" width="115"] Szabálytalanságot nem találtak
[/caption]Mivel szárnyasokat feldolgozó üzemről van szó, azonnal felmerült, hogy a bakteriális fertőzést csirkéktől vagy kacsáktól kapták el az emberek. Ebben az esetben a betegség emberről emberre nem terjed. Nem használt, nem megfelelően tisztított klímaberendezésben is megtelepedhet olyan baktérium, amely atípusos tüdőgyulladást okoz, ezt hívják legionellának, az általa okozott kórt légiósbetegségnek. Harmadik változat lehet, hogy cseppfertőzés útján egymástól kapják el az emberek a fertőzést. Az első négy beteg első eredményének tükrében nem ugyanaz a baktérium áll a betegség hátterében. – A Barneválnál az úgynevezett „szennyes helyen”, vagyis a vágóban, a darabolóban és a „tiszta helyen”, azaz a csomagolóban dolgozók között is előfordult atípusos tüdőgyulladás – hangsúlyozta dr. Wagner Valéria, a Békés megyei ÁNTSZ osztályvezető főorvosa.

Olyan hír is szárnyra kelt, hogy akadt békéscsabai háziorvos, akinél rövid időn belül 17-en jelentkeztek atípusos tüdőgyulladás tüneteivel, de csak egy volt közülük Barnevál-dolgozó. Dr. Wagner Valéria elmondta: az orvosok egyike sem jelzett nekik ilyet. Az osztályvezető kitért arra: a munkahigiéniai és egyéb vizsgálatokat a gyárban lefolytatták, és nem volt szükséges bármiféle korlátozást elrendelni. – Míg kint 30-35 fokot mértünk a betegségek időszakában, addig a feldolgozóban 12 fok volt – ecsetelte Varga Tibor, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója. – Ha kimentek az emberek kávézni, cigarettázni, majd visszatértek, könnyen megbetegedhettek. A dolgozók figyelmét rendszeresen felhívjuk a hőmérséklet-különbségre és az egyéni védőfelszerelések használatára.
Varga Tibor kijelentette: a gyárban semmiféle pánikhangulat nincs, és nem kell a legroszszabbra gondolni, ha kilencszáz emberből húsz ágynak dől hasonló betegség miatt. Az igazgató leszögezte, egymástól teljesen távol eső munkahelyeken dolgozók betegedtek meg.

Több dolgozóval beszélgettünk azok közül, akik atípusos tüdőgyulladást kaptak bakteriális fertőzés miatt. A munkások kizártnak tartják, hogy a kinti 35 fok és a feldolgozóban lévő 12 fok közötti hőmérséklet-különbség miatt „szedtek össze” ilyen súlyos betegséget. Leginkább a kacsákra gyanakszanak, akadt, aki gyógyszerszagot is érzett a baromfikon. Vannak, akik a klímát, illetve az időközönként nem működő ventilátorokat teszik felelőssé. Azt nem tartják valószínűnek, hogy egymás-
tól kapták el a betegséget, annyira távoli munkahelyeken dolgoznak. – Leginkább annak örülünk, hogy nem szagoljuk alulról az ibolyát – mondta az egyik hölgy. – Természetesen nagyon megijedtem, amikor napokig 40 fokos lázzal feküdtem, és igazából a betegségemről, annak lefolyásáról sem tudtam semmit.

Dr. Juhász István, az ÁNTSZ békéscsabai főorvosa elmondta: vizsgálataik során a klímák működését vagy a védőruhák meglétét, használatát illetően rend-ellenességet nem találtak. Azt már ismét Varga Tibortól, a Barnevál igazgatójától tudtuk meg, hogy a termelők telephelyét el sem hagyhatja a szállítmány addig, amíg a hatósági állatorvos igazolást nem ad ki arról, hogy az állomány nem beteg. A szárnyasokban gyógyszermaradvány sem lehet, így kétli, hogy bármelyik dolgozó érzett volna ilyesmit, ha ez egyáltalán érezhető.

Dr. Tóth Gábor Békés megyei főállatorvos hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyáltalán nem ismeretlen betegség a szárnyasoknál a papagájkór. Kisebb mértékben előfordult ilyen a 70-es években, 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben is. A baktérium a madár megszáradt ürülékéből, a tollazatából származó porral terjed. Tehát nagyon fontos az ilyen feldolgozóüzemekben a megfelelő levegőtisztítás. A betegség lappangási ideje 5–10 nap. Dr. Tóth Gábor elmondta, hogy a papagájkórnak – amely főként a  kacsákra, libákra, valamint a pulykákra jellemző betegség – nincs tünete az állatnál. A szárnyasok húsa ugyanakkor nyugodtan fogyasztható.

Papagájkór

A papagájkór, avagy ornitózis ember és állat között terjedő baktérium okozta betegség.

A kórt emberre a madarak tollazatáról belélegzett por, ürülék terjeszti. Emberi megbetegedésnél elsősorban influenzaszerű tünetekkel jár. Súlyosabb esetben úgynevezett atípusos tüdőgyulladás is felléphet. A betegség antibiotikummal eredményesen gyógyítható.

Fontos tudni: a betegség emberről emberre nem terjed. Általában baromfifeldolgozókban, tenyészetekben fertőződnek meg a betegek, de a kór előfordul díszmadarakkal foglalkozók körében is. Évente-kétévente üti fel a fejét.

Madárinfluenza

A madárinfluenza a szárnyasokat is megbetegíti: a fertőzött madaraknál magas lázzal, belső vérzésekkel jár, a megbetegedett jószágok minden esetben elpusztulnak. Ellenszere nincs.

A megbetegedéseket vírus okozza, emberre általában a madárürülék porának, tollpihék belélegzésével terjed. Maga a vírus az emberi szervezetben nem tud szaporodni, így a fertőződéshez nagy mennyiségű kórokozó belélegzése szükséges. Emberről emberre nem terjed.

Tünetei: magas láz, hányinger, fejfájás, köhögési rohamok.

Lefolyása rendkívül súlyos: a fertőzöttek harmada belehal.

Ellenszere egyelőre nincs.

Nyemcsok László Papagájkór A papagájkór, avagy ornitózis ember és állat között terjedő baktérium okozta betegség.

A kórt emberre a madarak tollazatáról belélegzett por, ürülék terjeszti. Emberi megbetegedésnél elsősorban influenzaszerű tünetekkel jár. Súlyosabb esetben úgynevezett atípusos tüdőgyulladás is felléphet. A betegség antibiotikummal eredményesen gyógyítható.

Fontos tudni: a betegség emberről emberre nem terjed. Általában baromfifeldolgozókban, tenyészetekben fertőződnek meg a betegek, de a kór előfordul díszmadarakkal foglalkozók körében is. Évente-kétévente üti fel a fejét. Madárinfluenza A madárinfluenza a szárnyasokat is megbetegíti: a fertőzött madaraknál magas lázzal, belső vérzésekkel jár, a megbetegedett jószágok minden esetben elpusztulnak. Ellenszere nincs.

A megbetegedéseket vírus okozza, emberre általában a madárürülék porának, tollpihék belélegzésével terjed. Maga a vírus az emberi szervezetben nem tud szaporodni, így a fertőződéshez nagy mennyiségű kórokozó belélegzése szükséges. Emberről emberre nem terjed.

Tünetei: magas láz, hányinger, fejfájás, köhögési rohamok.

Lefolyása rendkívül súlyos: a fertőzöttek harmada belehal.

Ellenszere egyelőre nincs. A feldolgozóban 12 fokon folyik a munka, ezért könnyen megfázhatnak – esetleg tüdőgyulladást kaphatnak – azok, akik kiugranak az udvarra, hogy rágyújtsanak vagy kávészünetet tartsanak Szabálytalanságot nem találtak -->

Ezek is érdekelhetik