Hírek

2005.06.09. 00:00

Szenvedélyes vita a jövőről

Átláthatóan kell politizálni – ez volt a visszatérő gondolata annak az eszmecserének, amelyet Strasbourgban folytattak szerdán a két elbukott népszavazás tanulságairól.

Toronyi Attila

Az Európai Parlament (EP) tegnapi felszólalói egyetértettek abban: nem szabad, hogy az alaptörvény franciaországi és hollandiai elutasítása nyomán az unióban állandósuljon a bizonytalanság vagy akár meg is bénuljon a szervezet. Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakciójának vezetője azt követelte, hogy a jövő heti brüsszeli csúcsértekezletet ne zárt ajtók mögött, hanem a teljes nyilvánosság előtt bonyolítsák le. José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke szerint egyfelől nem szabad úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Másfelől viszont kerülni kell a másik végletet, vagyis kár volna eltemetni az alkotmányt; elfeledve, hogy tíz ország már jóváhagyta.

Általános vélemény, hogy a népszavazási kudarc hátterében az unió hanyatló gazdasági teljesítménye áll. Ezt kívánja orvosolni az az ötéves akcióterv, amely az állami támogatások reformját helyezi kilátásba. A versenyképesség javítását, a tartósan megmaradó munkahelyek teremtését, a szociális és regionális fejlődést, illetve a közszolgáltatások javulását kell szolgálniuk a támogatási rendszereknek. Az olyan elképzelések számíthatnak egyetértésre, amelyek az unión belüli egységesülést, a magas színvonalú közszolgáltatások megteremtését vagy fenntartását szolgálják. Az akcióterv elemei között szerepel a jelenleginél célzottabb támogatás, a pénzek gyorsabb és könnyebb hozzáférhetőségét biztosító új megközelítés, a hatékonyabb eljárásmód kidolgozása. Az Európai Unió kormányának számító brüsszeli bizottság felhívta a figyelmet a tagállamok közreműködésének szükségességére is.

A szerdai ülésen egyébként az EP 589 szavazattal 35 ellenében elutasította a José Manuel Barroso, és ezzel egyben a teljes bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A keresetet Nigel Farage független brit képviselő terjesztette elő több EP-képviselő támogatásával, mert kiderült, hogy Barroso tavaly nyáron elfogadta régi milliárdos barátja meghívását, és néhány napot egy luxushajón töltött családjával együtt. A „vád” szerint a húszezer eurós hajóút ajándéknak minősül, ráadásul Barroso később feltehetően támogatások juttatásának segítésével hálálta meg a kellemes időtöltést. A brüsszeli „kormányfő” azzal érvelt, hogy magánügyről van szó, és lépésével nem sértette meg az EU-biztosokra érvényes magatartási szabályokat.

Az európai uniós alkotmány elutasítása után a franciák minden korábbinál kevésbé bíznak a hivatalban lévő hatóságokban, különösen Jacques Chiracban. Az államfő népszerűsége jelenleg a legalacsonyabb; rövid idő alatt 42 százalékról 26 százalékra esett vissza. 1958, vagyis az Ötödik Köztársaság kezdete óta ez volt a legalacsonyabb mutató, amelyre az elnök népszerűsége valaha is visszaesett. A nagyfokú bizalmatlanság az EU-alkotmány elutasításának egyik következménye, a kampányban ugyanis Chirac személyesen részt vett, három nappal a szavazás előtt ünnepi beszédet intézett népéhez. Ez a „nem” egyben a tíz éve hatalmon lévő francia elnök elleni büntetés is, akárcsak a tavalyi helyi, illetve az európai parlamenti választások. Chirac azonban közölte: semmiképpen nem kíván lemondani. Ahhoz viszont, hogy az elnök elfogadható népszerűségi szinten zárja 2007-ben mandátumát, arra lenne szükség, hogy az új kormányfő, Dominique de Villepin enyhítsen a munkanélküliségen. Ám a miniszterelnök fellépése erős bizalmatlanságot váltott ki a lakosság körében: a franciák 79 százaléka vélekedik úgy, hogy a kormány nem lesz képes lefaragni a 10,2 százalékos rátából. A Villepin-kormány előtt keskeny az út, mivel a kormányfő a népszavazás eredménye által erősen hitelét vesztett államfőtől kapta a megbízatást. A bizalmatlanság egyébként szinte valamennyi politikai kört érinti, beleértve a Szocialista Pártot, amely hivatalosan az „igent” támogatta.

Rossz üzenet a csatlakozó országoknak

Módosítani kellene az EU-alkotmány jelenlegi szövegét vagy azt változatlan formában ismét szavazásra kellene bocsátani. Az Economist szerint azonban egyikre sincs nagy esély. A közeljövőben legfeljebb az valósulhat meg, hogy néhány olyan intézményt létrehozzanak, amelyet az alkotmány kilátásba helyezett. Ilyen az új EU külügyminiszteri poszt létrehozása, a szavazási rend némi megváltoztatása. Tanulságként mindenképpen levonható, hogy az EU számos országa a nemzeti önzés felé fordul. Ennek oka lehet a politikai, gazdasági kiábrándultság, mely sokak fejében az Európai Unió bővítésével kapcsolódik össze. Ezek a folyamatok rossz üzenetet jelentenek a csatlakozó, illetve csatlakozás előtt álló országoknak, így Romániának, Bulgáriának és főként Törökországnak. Mind a francia, mind a holland népszavazás során a „nem” mellett érvelők gyakran hozták elő a török kérdést, és rájátszottak a lakosság elutasító magatartására. Angela Merkel, akit Gerhard Schröder potenciális utódjának tartanak Németországban, szintén ellenzi a török csatlakozást.

Ezek a folyamatok rossz üzenetet jelentenek a csatlakozó, illetve csatlakozás előtt álló országoknak, így Romániának, Bulgáriának és főként Törökországnak. Mind a francia, mind a holland népszavazás során a „nem” mellett érvelők gyakran hozták elő a török kérdést, és rájátszottak a lakosság elutasító magatartására. Angela Merkel, akit Gerhard Schröder potenciális utódjának tartanak Németországban, szintén ellenzi a török csatlakozást. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!