Tévé helyett számítógépet a gyereknek?

Nemrégiben fejeződött be az a több évtizedes tudományos felmérés, amelynek során csaknem ezer 1972-es és 1973-as születésű új-zélandi gyereket figyeltek meg. A kutatók gondosan feljegyezték, mennyi időt töltöttek a kiskorúak a képernyő előtt öt- és tizenöt éves koruk között, majd amikor a fiatalok elérték a huszanhat éves kort, megvizsgálták szellemi teljesítőképességüket, iskolai előmenetelüket.

Kiderült, hogy azok közül, akik gyerekkorukban – különösen öt- és tizenegy éves kor között – a legkevesebbet tévéztek, került ki a legtöbb diplomás. Akik sokat, naponta több mint három órát ültek a képernyő előtt, azok között jóval több volt olyan, aki nem végzett egyetemet, sőt még szakmát sem szerzett. A mértéktelen tévézés különösen a közepes intelligenciájú fiatalokra hatott rosszul, az alacsony és kiugróan magas IQ-júak tanulmányi eredményeit kevésbé befolyásolta.

Hasonló megállapításra jutottak amerikai kutatók is. Harmadik osztályos – nyolc év körüli – kaliforniai gyerekeknél azt tapasztalták, hogy sokkal rosszabb eredménnyel töltötték ki a kísérleti teszteket azok, akiknek volt tévé otthon a szobájukban, mint azok, akiknek nem. Ők különösen a matematikai, az olvasási és a nyelvtani feladatok megoldásában mutatkoztak gyengébbnek. Érdekes módon viszont a számítógép éppen ellenkezőleg hat. Azok a gyerekek, akiknek tévé helyett számítógép volt a szobájukban, az átlagosnál jobban teljesítettek.

A bírálók szerint a gyerekkori tévézésre irányuló felmérésekkel az a baj, hogy csak a képernyő előtt töltött időt veszik figyelembe. Kétségtelen, hogy a tévézés a kreatív játékoktól, az olvasástól, a leckeírástól veszi el az időt, tehát ilyen értelemben egyértelműen gátolja a gyerek fejlődését. Mégis annak van nagyobb hatása, állítják, hogy mit néz a gyerek, és nem annak, hogy mennyi ideig. Ők abban látják a megoldást, hogy a szülők ne tiltsák a tévézést, hanem tereljék a gyereket a tartalmasabb műsorok felé. Abban azonban mindkét tudóstábor egyetért, hogy hároméves kor alatt nagyon ártalmas, kétéves kor alatt pedig egyenesen veszélyes a kicsikre a „szem rágógumija”.