Hírek

2005.08.13. 07:00

„A légtérből sebezhetők vagyunk”

Több helyen, 3200 méter alatt vannak olyan részek, amelyeket nem tudunk megfelelően ellenőrizni – mondta Juhász Ferenc.

Éber Sándor–Szakács Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="248"] Juhász Ferenc: a Zengő-ügy nem egyszerűen biztonságpolitikai és környezetvédelmi ügy, hanem költségvetési kérdés is
[/caption]– A legfrissebb hírek szerint felbontották a szerződést azzal a céggel, amely a Zengőre tervezett radarállomás építését végezte volna. Ez azt jelenti, hogy megmenekült a Zengő?
– Minden jel arra mutat, hogy nem lesz ott radarállomás. A kormány döntése értelmében vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek a lokátor más helyszínen való elhelyezését szolgálják. Közben újra tárgyaljuk a NATO-val a pénzügyi kérdéseket. Legutóbbi információim szerint a katonai szervezetet nem aggasztja az, hogy máshol lesz felállítva a radarállomás.

– Eddig milyen helyszíneket szemeltek ki?
– A Zengőhöz közeli Hármashegy és Mórágy térsége jön számításba. Más helyszíneken nem érdemes gondolkodni, mivel akkor kevesebb területet tudnak lefedni a lokátorok. Ebben az esetben a szükséges ellenőrzést csak úgy tudjuk megoldani, ha több radart helyezünk el, ez pedig jóval több pénzbe kerül. Jelenleg sok lokátorral működő katonai szervezetünk van, melyekre irdatlan összegeket fordítunk. A Zengő nem egyszerűen biztonságpolitikai és környezetvédelmi ügy, hanem költségvetési kérdés is.

– Miért ragaszkodnak a Zengő térségéhez?
– Mert ott vannak a legnagyobb problémáink. A lokátornak nemcsak az a funkciója, hogy Magyarország területét pásztázza, hanem tudnunk kell azt is, mi van az országhatárokon túl. Emlékezzünk a 90-es évek elejére, a délszláv válság idején szerb repülőgépek kazettás bombát ejtettek le Magyarországra. Akkor nem tudtunk megfelelő lépéseket tenni. Ez annak köszönhető, hogy radarjaink későn, már az országhatár előtt észlelték a repülőgépeket.

– A NATO mennyire tolerálja azt, hogy elhúzódik a radarállomás megépítése?
– A NATO-ban nincs olyan hierarchiai rendszer, amely, úgymond, rákoppinthatna az orrunkra. Ez a kérdés különböző tanácskozásokon dől el. Egyébként a NATO-nak nem létkérdés a lokátor, inkább Magyarország van rászorulva. A katonai szervezet természetesen szeretné, ha a kérdés mielőbb megoldódna.

– A légtér egyes térségeinek ellenőrizhetetlensége Vári Gyula képviselő tesztrepülése után került a figyelem középpontjába. Vannak még fehér foltok?
– Sajnos igen, bizonyos magasságon vannak olyan területek, amelyeket nem tudunk ellenőrizni ebben a pillanatban. Ezért kell mielőbb megoldást találni, mivel nem engedhetjük meg, hogy sebezhető legyen az ország légtere.

– Milyen magasságban vannak lefedettségi gondok?
– Foltos területek 3200 méter alatt vannak az országban.

– Köztudott, hogy Sólyom László államfő korábban aktív szerepet vállalt a Zengőre tervezett lokátor megépítése ellen. Vele konzultált már a kérdésben?
– Eddig nem. A hivatalba lépési ünnepségen javaslatot tettem egy eszmecserére. Ez nem politikai gesztus, de – mint a hadsereg főparancsnokának – neki is ismernie kell azokat a terveket, amelyek egy esetleges konfliktus esetén meghatározzák azt, hogy mit csinálunk. Valószínűnek tartom, hogy kora ősszel sor kerülhet a találkozóra.

– Felmérték már, hogy mennyibe került a honvédségnek a Zengő-ügy? Hiszen szerződéseket kötöttek, előtanulmányokat írtak.
– Még nem számoltuk ki az összes költséget, de az most is valószínűsíthető, hogy irdatlan pénzeket dobtunk ki az ablakon. Például az építkezést vállaló cégnek több százmillió forintot kell kifizetnünk az elmaradt munka miatt.

– A közelmúlt terrorcselekményei miatt érvényben vannak-e még bizonyos biztonsági intézkedések?
– Igen, egyes csoportokat és objektumokat fokozottabban ellenőrzünk.

– Idén 102 milliárdos elvonás sújtotta a tárcáját. Tud arról, hogy 2006-ban miként alakulnak a költségvetési számok?
– Anélkül, hogy ne veszélyeztetnénk a szervezet működését, további pénzeket nem lehet elvonni a honvédségtől. Természetesen ismerem a tervezett számokat, és megnyugtatónak tartom őket.

– Vagyis nem lesznek elvonások?
– Megismétlem: megnyugtatónak tartom a tervezést.

– Mit mond azokra a kritikákra, amelyek szerint nem megfelelő a honvédség személyi és műszaki állapota?
– Ezeket a legméltánytalanabb támadások közé sorolom. Jelenleg a magyar hadsereg messze jobb színvonalon dolgozik, mint korábban bármikor. Olyan katonai egységeink vannak, amelyek azonnal bevethetőek. A NATO rangsorában a középmezőnyben foglalunk helyet, ez nagy előrelépés. A hadsereg 15 ezer fővel kisebb, mint korábban, ennek ellenére sokkal hatékonyabb és erősebb. Természetesen szükségünk lenne több pénzre, de a jelenlegi feltételekkel is működőképesek vagyunk.

– Elegendő a létszám is?
– Persze, sőt kevesebb személy is elég. Nem lehet az avítt emlékekhez, a nagy hadsereg ideáljához ragaszkodni. A létszámot a biztonsági kihívásokhoz kell igazítani. Nem valószínű, hogy megtámad bennünket bárki is. Minden környező országgal korrekt kapcsolatokat ápolunk, ráadásul határaink nagy részén szövetségesekkel vagyunk körülvéve. Olyan katonai veszéllyel, amely azonnali reagálást igényel, nem kell számolni. Az elképzelhető, hogy a légtérbe téved valaki, ezért fejlesztjük a légirerőt.

– A hírek szerint egyetlen magyar szárazföldi egység sem tudja teljesíteni a NATO elvárásait. Mit jelent ez?
– Ezt egy sajtóbeszélgetésen mondtam el azzal, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Németország hasonló zászlóaljai sem felelnek meg minden tekintetben a NATO-elvárásoknak.

– Mégis, mire gondolt, amikor a magyar vonatkozásokat említette?
– Például arra, hogy egy zászlóalj működőképes legyen, szállítóegységekre van szükségünk. Nekünk nincsenek ilyen repülőgépeink, de nem is lesznek. Ezenkívül nem rendelkezünk olyan logisztikai támogatórendszerrel, amely esetleg több ezer ember tartós távollétét tudná biztosítani. Ez azért van, mert nem arra készülünk, hogy sok katonát tartósan külföldre küldünk. Ezeknek a feltételeknek ugyanakkor más tagállamok közül sokan szintén nem tudnak megfelelni. Például egy Irakban vagy Afganisztánban szolgálatot teljesítő átlagkatona felszereltsége semmivel sem jobb, mint a magyar katonáké. Természetesen nem az elitegységekről beszélek.

– Apropó, külföldi szerepvállalás! Ezen a téren is sok kritikát kapott a tárcája, mert nem megfelelő a magyar katonák ellátása.
– A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy semmilyen törvénytelenség nem történt. Természetesen kisebb hiányosságok adódtak, de azok a vádak, amelyekkel illettek, megalapozatlanok voltak. Az a tény, hogy katonáink ismételten kimennek külföldi szolgálatokra, azt erősíti meg, hogy megfelelőek a biztonsági feltételek.

– Milyen területek fejlesztését tartják fontosnak a honvédségen belül?
– Egyre inkább a komolyabb katonai kihívásoknak kell megfelelnünk. Nekünk többek között felderítőkben kell gondolkodnunk, különleges műveleti egységeket kell szervezni. Nem lehet az, hogy egy nemzetközi együttműködés során mi a hátsó udvart seperjük.

– Ezt szolgálja a Különleges Műveleti Zászlóalj felállítása?
– Igen, de ez egy távoli álom egyelőre. Ez egy speciális képességekkel rendelkező katonai szervezet. A kiképzés előkészítése ősszel kezdődik. Ezek az egységek égen, földön, levegőben is bevethetőek lesznek.

– Több gyanús kiskatona-halálról cikkeztek a napilapok. Önöket foglalkoztatja a kérdés?
– A 90-es évek elején több kiskatona halála körül folyt vizsgálat. Nekem azonban nincs jogosultságom arra, hogy az ügyészség által lezárt aktákat megnyissam. Nincs ellenemre a vizsgálat, ugyanakkor azt gondolom, merészek azok a feltételezések, amelyek bizonyos ügyek eltussolásáról beszélnek.

– Kaptak már megkeresést?
– Igen, egy ügyben merült fel új információ.

– Az elmúlt 10–11 hónapban, úgy tűnik, visszavonult a politizálástól. Minek köszönhető ez?
– Ez tudatos választás. A kormány működését a honvédelmi tárca azzal tudja leginkább segíteni, ha nincsenek zűrös ügyei. Másrészt, úgy éreztem, egyes politikai vitákban megosztom a közvéleményt, így inkább a szakmai munka mellett döntöttem.

– Hosszú távon hogyan képzeli el politikai pályáját?
– Nagy számvetéseket nem készítek. Visszatekintve az elmúlt néhány esztendőre, politikusként néhány mondatomat megbántam. Például nem kellett volna bejelentenem ambíciómat a pártelnöki székre. Az MSZP egyik vezetője vagyok, és bízom abban, hogy egy ideig még az is maradok.

– Azt esetleg nem bánta meg, hogy annak a személynek a fia kapta meg a tárca két cégének vezetését, akinek az édesapja kölcsönnel segítette a házvásárlását?
– Nem, ezeknek semmi közük egymáshoz. A legelső cégvezetési megbízás korábban volt, mint a kölcsönadás. A második megbízásért pedig az illető nem kap javadalmazást.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!