Hírek

2005.08.11. 00:00

A szabadságjogok megnyirbálása kifordíthatja a demokráciákat

A politikai elemzők máig vitatják, helyes volt-e az amerikaiak döntése, hogy Afganisztán megszállása után, 2003 tavaszán lerohanták Irakot. Nemcsak a hadművelet nemzetközi jogi alapjait vonták kétségbe, de azt is, hogy hasznos volt-e a nemzetközi terrorizmus elleni harc szempontjából.

A szerző író, újságíró

Úgy tűnik azonban, hogy az Egyesült Államoknak 2001. szeptember 11-e után ki kellett lépnie a passzivitásból, nem hozhatott más döntést, mint hogy előbb pacifikálja, majd politikailag és gazdaságilag stabilizálni próbálja a Közép-Kelet stratégiailag kulcsfontosságú országát. Sajnos, egyelőre annak kevés jele mutatkozik, hogy Irak ki tudna törni az erőszak ördögi köréből, a halál örvényéből. A dzsihad nevében immár több száz öngyilkos merényletet megszervező és végrehajtó terroristáknak arra is van erejük, hogy Európában is gyilkoljanak. A madridi, majd a londoni merénylet egyértelműen azt mutatja, hogy a pusztítás potenciája nem merült ki, hanem a nyugat-európai iszlám közösségek tagjainak fanatizálása révén fokozatosan újratermelődik.

Látjuk, mit tesz a nyugati fejlett világ, hogy csökkentse a terrorizmus veszélyét: szigorítja az ellenőrzést, feladja addigi toleráns, a multikulturalizmusra alapozott elveit az iszlám követőivel szemben. Ez a tendencia meglehetősen kockázatos, mert tovább fokozza a világ mohamedánjainak frusztrációját, radikalizálja az amúgy is rossz szociális helyzetű tömegeket. A szabadságjogok megnyirbálása, a szólásszabadság korlátozás hosszabb távon „kifordíthatja önmagukból” a polgári demokráciákat, elindíthatja őket egy újfajta totalitarizmus irányába.

Ennél már csak az aggasztóbb, ahogy az érintett országok tömegei reagálnak az iszlám terrorra. Hiába örjöngenek ugyanis a fájdalomtól a feketébe öltözött nők, gyászolják a férjeiket és fiaikat, semmi sem történik a további gyilkos akciók megelőzésére. Nem látszik semmiféle, a terrorizmus felszámolására irányuló spontán társadalmi szerveződés, mintha senki sem merne szembeszegülni Allah akaratával. Még a közvetlenül érintett irakiak is „az idegenek szolgálatában álló” központi hatalom feladatának tekintik a terroristák elleni harcot, melyhez semmi közük.

Eddig egyetlen arab országban sem sikerült demokráciát és piacgazdaságot teremteni. Támogatják-e valaha az „importált eszmék” megvalósítását, ha még az önvédelem ösztöne sem bírja rá a tömegeket a megszállókkal és az általuk felállított intézményekkel való együttműködésre? Vagy még évszázadok telnek el, amíg végbemegy az a fordulat az teljes iszlám világban, mely hatékonyan fellép a terrorista dzsihaddal, a halál kultuszával szemben?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!