Hírek

2005.08.15. 00:00

A szépség megérkezett

Szigorú biztonsági előkészületek után került át a hét végén a megújuló berlini Múzeum-szigetre, a Lustgartenben található Régi Múzeumba Nofretéte fölbecsülhetetlen értékű mellszobra.

Gyulay Zoltán

Nofretéte hazatért. A berlini Múzeum-szigeten, az egyiptomi gyűjtemény középpontjában, páncélozott vitrinben helyezték el a világhírű alkotást. Az egyiptomi királynő neve a „Megérkezett szépség”-et jelenti. A mellszobor több mint hatvanévi száműzetés után tért haza a szigetre. A Krisztus előtt 1374-ben keletkezett műkincset 1939-ben telepítették ki, majd negyven évig a charlottenburgi kastélyban volt látható. Dietrich Wildung múzeumigazgató így fejezte ki az esemény jelentőségét: „Ez a nap számunkra a háború utáni idők befejezése”. Jelenlegi helyén négy esztendeig lesz látható, míg 2009-re újra nem épül eredeti helye, az Új Múzeum.

II. Frigyes Vilmos porosz király 1797-ben vetette föl Alois Hirt régész és művészettörténész professzornak, hogy a Spree folyó szigete alkalmas egy múzeum számára, ahol antik és kortárs műtárgyakat lehet bemutatni. Utóda, II. Frigyes Vilmos 1810-ben rendeletet hozott „egy nyilvános és jól kiválasztott művészeti gyűjtemény” összeállítására. A terveket Karl Friedrich Schinkel 1822-ben készítette el. Elsőként a Régi Múzeum készült el 1830-ban, berendezését Wilhelm von Humboldt irányította. A királyi porosz múzeum (ma Új Múzeum) 1859-ben, a Nemzeti Galéria (napjainkban Régi Nemzeti Galéria) 1876-ban, a sziget csúcsán a Frigyes Császár Múzeum (most a múzeológus Wilhelm von Bode nevét viseli) 1904-ben, végül a Pergamon Múzeum 1930-ban követte.

Az épületek hetven százaléka a második világháborúban rommá vált, s csak részben építették újjá. A legjobban az Új Múzeum károsodott. A törmelékeket az NDK kormánya elhordatta, egyúttal a Városi Palotát is lebontatta, hogy a helyén fölépítse az azbesztet tartalmazó, mára már üresen tátongó Köztársasági Palotát. A német újraegyesítést követően feléledt a sziget rendbehozatalának – és időről időre a Városi Palota újjáépítésének – gondolata. A Porosz Kulturális Örökség Alapítványa 1999-ben határozta el a múzeumegyüttes megújításának és az 1989 előtt megosztott gyűjtemények újrarendezésének megtervezését. A szabadtéren nyaranta filmvetítéseket és hangversenyeket kívánnak rendezni.

A pályázatot 1993-ban sikeresnek minősítették, és a zsűri heves vita után az olasz Giorgio Grassit hirdette ki győztesnek, a múzeumigazgatóság által támogatott amerikai Frank Gehry-vel. Többszöri átdolgoztatás után azonban Grassi 1996-ban visszalépett, s a megbízást a londoni David Chipperfield kapta meg. A feladat nem volt egyszerű: az épületeket szanálni kell, az építészeti technikát pedig a modern múzeumok követelményeihez igazítani. Mindezt úgy, hogy a különálló épületek egységes szerkezetet alkossanak. Példaképül a párizsi Louvre, a Vatikáni Múzeumok és a londoni British Múzeum szolgál. Új fogadóépület és központi bejárat készül, s ez szolgál majd a földalatti körséták kiindulópontjául. A Régészeti sétány (Archäologische Promenade) a 2001 decemberében átadott Régi Nemzeti Galéria kivételével a sziget összes létesítményét összeköti, és különtárlatok rendezéséhez is teret nyújt. Várhatóan 2008-ban adják át.

Emellett az összes épület megőrzi saját bejáratát is. A Bode Múzeum idén decemberben lesz kész. A Pergamon Múzeumot 2008-tól újítják fel részletekben. A Régi Múzeumot 2010-ig bezárás nélkül, működés közben hozzák teljesen rendbe. Mindez másfél milliárd euróval (csaknem négyszázmilliárd forinttal) terheli meg a német költségvetést. Egyedül a Városi Palota újjáépítése kérdéses még, mivel annak költségeit legalább hétszázhetvenmillió euróra (több mint kétszázmilliárd forintra) becsülik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!