Hírek

2005.08.02. 00:00

A szimbolikus politika ereje és a nemzetpolitikai vita

A Szerző a Political Capital Institute elemzője

A július végi kánikula kellős közepén a decemberi népszavazást megelőző fagyos hangulat lett uralkodóvá a politikai közéletben. Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének visszhangja, a kormány által újra lendületbe hozott Szülőföld- program, valamint a határon túli magyarok jogállásáról szóló nemzetközi konferencia ugyanis ismét középpontba helyezte a kettős állampolgárság és a nemzetpolitika kérdését. A nagy pártok főszereplésével színre vitt „Ki a nemzetellenes?” című tragikomédia fő sodra mellett azonban érdemes odafigyelni néhány mellékszereplőre is. Így például Körömi Attilára, arra a Fideszből kivált képviselőre, aki jelenleg a Jobbikot képviseli a parlamentben. Körömi Attila a  Magyarok Világszövetségével együttműködve nemrég egy olyan állampolgársági törvényt módosító javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely szerint magyar állampolgárságukat visszanyerték volna, akik korábban is magyar állampolgárok voltak.

A május 30-án tartott parlamenti szavazáson 21 képviselő szavazott igennel, 182 nemmel és 128 fő tartózkodott, 55-en pedig távol maradtak a véleménynyilvánítástól. A szavazás további érdekessége volt, hogy az MSZP-től 6 igen és 164 nem, a Fidesztől 3 igen és 124 tartózkodás, az SZDSZ-től 18 nem, az MDF-től 6 igen, a függetlenektől 6 igen és 4 tartózkodás érkezett. A Fidesz tartózkodása különösen azért érdekes, mert Orbán Viktor tavaly november 18-án, a Kossuth Rádió Háttér című műsorában a népszavazási kampány hevében még úgy fogalmazott: „olyan emberekről beszélünk, akiknek valaha volt magyar állampolgárságuk vagy olyan emberekről, akiknek a felmenői rendelkeztek magyar állampolgársággal, és ilyen értelemben most mi visszaadjuk nekik azt, amitől korábban megfosztották őket”.

Az elvetett Körömi-javaslat azonban nem a Fidesz ellentmondásos magatartása miatt figyelemre méltó, hanem mert jól mutatja a szimbolikus politika erejét. Míg a nemzetrontózás gumicsontján a politika hetekig képes rágódni, addig az állampolgárság határon túli magyarokra történő kiterjesztésének parlamenti leszavazásából még csak hír sem lett. Ennek két magyarázata lehet. Az egyik szerint a kormánypártoknak, valamint a Jobbiknak annyira gyenge a kommunikációja, hogy nem képes az ügyből botrányt csinálni. A másik szerint egyetlen politikai szereplőnek sem érdeke, hogy az eset nyilvánosság elé kerüljön, így ugyanis nem kell érdemi vitát folytatni unalmas törvényjavaslatokról, és mindenki megőrizheti az arcát: Orbán maradhat nemzeti, Gyurcsány hazafi, Körömi pedig radikális.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!