Hírek

2005.08.09. 00:00

Az Európai Unió régi államainak van egy cinikus arca is

„Nagy-Britanniának nincsenek barátai, csak érdekei.” A mondást a köztudat Lord Palmerstonnak tulajdonítja. Viktória királynő kormányának külügyminisztere, majd miniszterelnöke szűk körben állítólag akkor is ezt hangoztatta, amikor tudomás szerzett a magyar szabadságharcot eltaposó cári intervencióról.

A szerző író, újságíró

Az Európai Unió legerősebb tagállamai minden jel szerint ezt a cinikus elvet követik egymással, és különösen újonnan felvett barátaikkal szemben. Az EU-nak nyilvánvalóan két arca van: az egyik nagyvonalú, az integráció iránt elkötelezett, szolidáris és értékcentrikus. A másik viszont kétségeket fejez ki a „nemzetek feletti” szólamok iránt, tart a túlzott központosítástól, és saját érdekeit mindennél előbbre valónak tartja. Mégis Brüsszel az ott folyó, késhegyre menő és egyelőre kevés eredménnyel járó viták ellenére továbbra is egységesen, „elvi alapon” lép fel az új tagállamokkal szemben. Mindez tény, s mi magyarok nem vagyunk abban a helyzetben, hogy morális alapon ítélkezzünk felette.

Bármilyen nehezek voltak is az EU-tagságunkat előkészítő tárgyalások, a csatlakozás, ha a magyar társadalomban nem is, a politikai vezetőink egy részében bizonyos illúziókat keltett. Remélték, hogy 2004. május elseje után legalább egy része megvalósul a brüsszeli ígéreteknek, s bizonyos területeken (infrastruktúra, regionális fejlesztés, mezőgazdaság, stb.) érdemi segítséget kapunk. Igaz, a pályázatok előkészítésében, a különböző projektek elfogadtatásában a hazai bürokrácia nem állt a helyzet magaslatán, de ha Nyugat-Európában ebben az időszakban nincs egy komolyabb válság veszélyét hordozó recesszió, amely szinte teljesen elzárta a „pénzcsapot”, a 2002 áprilisában hatalomra jutott MSZP–
SZDSZ koalíciós kormány gazdasági elképzeléseiből sokkal több megvalósulhatott volna.

Az EU napjainkra nemhogy két-, de háromsebességes szervezetté vált: az euróalapra helyezkedett „magállamokat” északon és nyugaton a saját pénzükhöz ragaszkodó fejlettek, keletről pedig az euró bevezetését még csak most előkészítő „szegény” országok veszik körül. És hogy a helyzet még áttekinthetetlenebb legyen, jövőre vagy legkésőbb 2008-ban csatlakozik a huszonötökhöz a „negyedik sebesség?” Románia és Bulgária is.

A minden eddiginél nagyobb támogatásra szoruló, ígéretekkel elhalmozott két ország felvételét elsősorban Nagy-Britannia támogatja. A viktoriánus hagyományú szigetország Franciaországgal és Németországgal ellentétben a gazdasági fellendülés jegyeit mutatja, s ennek eredményeiből minél kevesebbet adna át a „közös kasszának”. Ugyanakkor Tony Blair, az EU soros elnöke, bár az eddigi integrációt is sokallja, híve a további bővítésnek. A britek egy évtizeden belül Törökországot is szívesen látnák a „klubban”, amelyből, ha így megy tovább, egyfajta európai ENSZ lesz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!