Hírek

2005.08.11. 00:00

Az osztrákok elsózták a Rábát

Ausztriában már büntetőeljárás indult amiatt, hogy egy ottani termálvizet hasznosítő hőerőmű hihetetlen mennyiségű sót engedett be a Lapincs folyó egyik mellékfolyójába.

Izing A.–Tibay G.-Újvári M.

A Lapincs a Rábába torkollik, így áprilisig Ausztria naponta 71 tonna sóvegyülettel szennyezte Magyarországot. Ez tetézte az osztrák bőrgyárak 2002 óta tartó szennyezését. Az ausztriai Jennesdorf szennyvízegyesülésének elnöke, Peter Gortan megerősítette lapunk információját, amely szerint a Lapincs folyó sóterhelése tavaszig napi 71 tonna volt.

A Lapincs folyó mellett élő osztrákok a téli fűtési szezonban jelezték, hogy a folyó habzik. A jennesdorfi szennyvízegyesülés ekkor vizsgálatot indított, hogy kiderítse a szennyezés forrását. Először a közeli loipersdorfi termálfürdőre gyanakodtak, de kiderült, hogy az ott elhasznált termálvizet egy tisztítóba küldik, és nem juthat el a víz a Lapincsba. Ezért a szakemberek elindultak felfelé a folyón, és egészen a stájerországi Fürstenfeldig jutottak, ahol még mindig észlelték a habzást. Ebből következtettek arra, hogy a szennyezés esetleg Fürstenfeld város geotermikus erőművéből származhat.

A fürstenfeldi erőműben a talaj mélyrétegeiből felhozott forró vízből nyernek energiát. A kihűlt és magas sótartalmú vizet eredetileg tisztították, de az üzem nemrégiben engedélyt szerzett rá, hogy másodpercenként 15 liter elhasznált termálvizet beengedhessen a helyi Feistritz folyóba. Ez torkollik a Lapincsba. A szakemberek ezután kiszámolták, hogy másodpercenként 15 liternyi termálvíz naponta 71 tonna sóvegyületet jelent, ennyivel terhelték a folyót.

Lapunk elérte a fürstenfeldi üzemet működtető Wärmebetriebe GmbH vezetőjét, Wolfgang Haladát. Ő a részletes nyilatkozattól elzárkózott, de annyit elmondott, hogy a geotermikus erőmű április óta nem működik. Az eljárás miatt egyébként egy burgenlandi horgászegyesület is perre készül az erőmű ellen. Keresetlevelük szerint az élő víz mesterségesen megnövelt klorid-, nátrium- és szulfonáttartalma katasztrofális mértékű pusztulást idézett elő a vízfolyás halállományában.

A Lapincs Magyarország legrövidebb folyója. Hazai szakasza mindössze ötszáz méter, vízfelülete két hektár, a folyó átlagmélysége 0,5 és 1,5 méter között változik. Vizében a tiszta vizeket kedvelő pisztráng is megél. A Lapincs a Rába „természetes jótevője”, mert a jóval szennyezettebb Rábába torkollva tiszta vizével folyamatosan csökkenti annak szennyezettségét. A Lapincs a szentgotthárdi határszelvényben torkollik a Rábába. A Rába az osztrák bőrgyárak miatt 2002 óta időnként naftalin-diszulfonáttól habzik.

A Lapincs tulajdonosa a magyar állam. A horgászati és halászati jogot az államtól bérli a Vas megyei horgászszövetség. Csécs Sándor elnök lapunknak azt mondta, hogy mint bérlőt, a Lapincs-patak kezelőjét a hatóságok nem kötelesek értesíteni. Csécs Sándor lapunk munkatársától értesült az osztrák horgászok környezetvédelmi peréről, mert mint mondta, a Lapincs magyarországi szakaszán halpusztulás még nem mutatkozott. A Vas megyei horgászegyesület vezetősége egyébként vasárnap találkozik az osztrák horgászok szervezetével. A magát „zöldelnöknek” nevező Sólyom László köztársasági elnök első külföldi útja Ausztriába vezet, információink szerint augusztus 26-án.

Sóról eddig nem volt szó, csak habról!

Már 2000-ben csodálkoztak a Lapincs mellett élők, miért nem fagy be télen a patak. A jelek szerint ennek oka a sószennyezés volt. A só továbbment a Rábába, amelyet egyébként is terhelt osztrák szennyeződés. Időközben ismertté vált, hogy három, Rábára települt osztrák bőrgyár technológiája okozza a vízfelszín habzását, amely a füzeseiről híres folyó partján élők szerint jelentősen visszavetette a turizmust. A gyárak elismerték, hogy a szennyezés tőlük ered, az azonban nem lépi át az egészségügyi határértéket. Viszont jelentősen átalakította a Rába élővilágát. A helyiek szerint az osztrákok vétségét igazolja: a karácsonyi és a nyári gyárleállások idején néhol lelátni a folyómeder aljáig. Az év többi részében a Rábát kemény hab lepi el.

a füzeseiről híres folyó partján élők szerint jelentősen visszavetette a turizmust.

A gyárak elismerték, hogy a szennyezés tőlük ered, az azonban nem lépi át az egészségügyi határértéket. Viszont jelentősen átalakította a Rába élővilágát. A helyiek szerint az osztrákok vétségét igazolja: a karácsonyi és a nyári gyárleállások idején néhol lelátni a folyómeder aljáig. Az év többi részében a Rábát kemény hab lepi el. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!