Hírek

2005.08.11. 06:15

Békaemberek a Rajna vizében

A visszaszámlálás megkezdődött. Ahogyan Budapest utcáin-terein táblák hirdetik, hogy egy-egy felújítandó szakasz átadásáig még hány nap van hátra, Kölnben is kiírják, mennyit kell még aludni a pápalátogatásig.

Gyulay Zoltán

Augusztus 16. és 21. között egymillió vagy annál is több hívőt várnak a katolikus Világifjúsági Találkozóra a Rajna-parti nagyvárosba. A világméretű zarándokparti csúcspontjaként négy napra XVI. Benedek is ellátogat a rendezvényre; az egyházfőnek ez lesz az első hivatalos külföldi útja, amely szülőhazájának legnagyobb és leggazdagabb érsekségébe vezet. Hatszáz püspök és háromezer pap követi majd a dómvárosba. A zarándokokat összesen huszonötezer önkéntes fogja segíteni. Aki gyónni akar, megteheti a kölni vásárcsarnokban fölállított száz ideiglenes fülke valamelyikében.

Fritz Schramma polgármester (CDU) alig tudja szavakba foglalni boldogságát. „Egymillió fiatal ember keresi föl városunkat – ez szinte vetekszik az olimpiai játékokkal” – hasonlítja össze a méreteket. A vallásos ünnep évtizedekre kihatással lesz Kölnre, Schramma szavai szerint „ez nyilvánvaló számunkra”. Jóllehet 1980-ban és 1987-ben II. János Pál is fölkereste a várost, fellépése azonban „sokkal inkább hasonlított egy államfői látogatásra” – emlékezik a polgármester.

Nemcsak a városatyák, a hívek és a mindenből üzletet csináló kereskedők készülnek azonban, hanem a hatalom is. Megérintette őket az esemény szelleme: noha ugyanis a politikusok minden lehetséges alkalmat megragadnak, hogy választóik közelébe férkőzhessenek, alig egy hónappal az előrehozott választások előtt Köln kampánymentes övezet marad. Az egyházi ünnepség idején a kereszténydemokraták (CDU), a szabad demokraták (FDP) és a Zöldek tartózkodnak a plakátversenytől, egyedül a szociáldemokraták (SDP) látszanak kivételnek, s legalább a belvároson kívül akarják hirdetményeiket elhelyezni.

A rendőrök, a tűzoltók és a mentők túlórázva gyakorlatoznak a kitüntetett eseményre. A londoni merényletek után a terrortól való félelem jegyében a szervezők kereken százezer hátizsákot osztanak ki, megkülönböztető jelzéssel. XVI. Benedek kölni tartózkodása idején a legmagasabb biztonsági fokozat lesz érvényben. Munkájukat további négyezer polgárőr segíti. A katolikus VIT-et négyezer rendőr fogja biztosítani. A fő rendezvényekre, két pápai misére Kölntől húsz kilométerre nyugatra, Marienfeldben kerül sor, ahol már a Bundeswehr is ott tartózkodik. A bajor pápa érkezése előtt békaemberek vizsgálják át a Rajnát robbanóanyag után kutatva, a folyón a hidakat időlegesen lezárják, szünetel majd a forgalom egyes autópályákon is, megközelíthetetlenné válnak egyes létesítmények, mint például a zsinagóga.

Most sem könnyítenek a vízumkiadáson

A katolikus VIT-re vízumköteles országokból érkező zarándokok nem számíthatnak arra, hogy eltekintenek a beutazási engedélytől vagy könnyített eljárással juthatnak hozzá. „A gyakorlatnak megfelelően a beutazási engedély kérvényezésekor az utazás célját mindig fel kell tüntetni” – hangsúlyozta a berlini külügyminisztérium szóvivője. Igazolásként elfogadják a katolikus VIT szervezőirodájának érvényes igazolását. Az elmúlt napokban számos panasz érkezett, hogy a német nagykövetség elutasította a vízumkérelmet, a legtöbbet Kamerunban és a Fülöp-szigeteken. A szigor – különösen az ukrajnai vízumbotrány hatásaként – érthető.

Joseph Ratzinger, a német választópolgár

Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedekként lépett Szent Péter trónusára, nem mondott le német állampolgárságáról. Így országszerte találgatások folynak arról, hogy szeptember 18-án részt vesz-e a választásokban, leadja-e a szavazatát, s bár az eljárás minden szempontból titkos, azt is felvetik: ha igen, kire? Természetesen nem várják el, hogy ebből az alkalomból visszatérjen hazájába, ám a német jog arra is lehetőséget ad, hogy a külföldön élő állampolgárok levélben szavazzanak. Ha a pápa élne állampolgári jogával, a történelemben évszázadok óta fordulna elő ismét, hogy a Szentszék beleszól valamely ország vezetőinek kiválasztásába.

„A gyakorlatnak megfelelően a beutazási engedély kérvényezésekor az utazás célját mindig fel kell tüntetni” – hangsúlyozta a berlini külügyminisztérium szóvivője. Igazolásként elfogadják a katolikus VIT szervezőirodájának érvényes igazolását. Az elmúlt napokban számos panasz érkezett, hogy a német nagykövetség elutasította a vízumkérelmet, a legtöbbet Kamerunban és a Fülöp-szigeteken. A szigor – különösen az ukrajnai vízumbotrány hatásaként – érthető. Joseph Ratzinger, a német választópolgár Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedekként lépett Szent Péter trónusára, nem mondott le német állampolgárságáról. Így országszerte találgatások folynak arról, hogy szeptember 18-án részt vesz-e a választásokban, leadja-e a szavazatát, s bár az eljárás minden szempontból titkos, azt is felvetik: ha igen, kire? Természetesen nem várják el, hogy ebből az alkalomból visszatérjen hazájába, ám a német jog arra is lehetőséget ad, hogy a külföldön élő állampolgárok levélben szavazzanak. Ha a pápa élne állampolgári jogával, a történelemben évszázadok óta fordulna elő ismét, hogy a Szentszék beleszól valamely ország vezetőinek kiválasztásába. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!