Hírek

2005.08.30. 00:00

Diplomáciai viharokat okoz a tenger

A szerző Egyetemi oktató – ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet

Uralkodók jönnek-mennek, de az állam hallhatatlan. Rendben, a modern kor e bölcsességét többször is megcáfolta a történelem. Államokat területileg megcsonkítottak, átneveztek, beolvasztottak, mesterségesen hoztak létre, de arra az „uralkodó eszmék” nem nagyon tértek ki, hogy mi történik akkor, ha egy állam fizikailag eltűnik, vagy sűrűn lakott területei lakhatatlanná válnak.

Egy brit nemzetiségű ENSZ-szakértő második éve foglalkozik a kérdéssel. Legújabb jelentése szerint valószínűleg öt állam szűnik meg a közeljövőben a tenger szintjének növekedése miatt. Ezek: Bahama (legmagasabb pontja a tengerszint fölött 63 méter, lakosság 299697), Kiribati (81 m, 100789 fő), Maldív-szigetek (2,4 m, 339330 fő), Nauru (61 m, 12809 fő) és Tuvalu (5 m, 11468 fő). Többeket is fenyeget a veszély, de mivel ezek általában a Csendes-, az Indiai-óceán vagy a Karib-tenger térségében található kis államok, a dolog egyelőre nem keltett komolyabb nemzetközi visszhangot. A kérdés viszont számos nemzetközi politikai és jogi problémát vet föl: mi lesz az érintett tömegekkel, miközben államuk fizikailag megszűnik ugyan, de papíron nem? Ki fogadja be őket és mi lesz a státusuk? Továbbra is fennáll az önrendelkezéshez és eredeti állampolgárságukhoz való joguk? Nem szaporítom, a gondok részben ismerősök az államutódlás kapcsán.

A feszültségek akkor válnak majd nemzetközileg relevánssá, amikor nagyobb sziget- vagy tengermelléki országok területei kerülnek veszélybe. Tudjuk, hogy egyesek alatt naponta reng a föld, mások partvidékeit máris számottevően alámosta a tenger. A minap láttam egy tévériportot egy kelet-angliai településről, amelynek egyes telkei szó szerint belógnak a tengerbe. Több nyugat-európai országot évek óta pusztítanak az erdőtüzek, másokat a szárazság, megint másokat az özönvízszerű esők. Borúlátó szakértők szerint a román tengerpart üdülőövezete a következő húsz évben tenger alá kerül. A múlt karácsonyi cunami adott egy kis ízelítőt a jövőről, s a Földközi-tenger sem éppen földrengés- vagy szökőár- mentes vidék.

Nem a mi gondunk, legyinthetünk. A fentiek tények. Nem térek ki az európai jégkorszakot jósoló Pentagon-papírokra, meg más spekulációkra.
Azon viszont mindenképpen érdemes lenne már most elgondolkodni, hogy a brit szakértő által felvetett politikai és jogi kérdésekre mit válaszolnánk, ha a Kárpát-medence egyszerre masszív bevándorlási övezetté válna – elsősorban nyugatról keletre. A hírünk, amit Szent Istvánra hivatkozva büszkén és méltán emlegetünk, az, hogy befogadó ország vagyunk. Képesek és hajlandók lennénk adott esetben milliókat is befogadni? Válogatnánk, és ha igen, hogyan? Emberi jogi, nemzetiségi vagy bankszámla alapján? Mit vállalunk? Tipikusan a jövő nemzedékek nem létező szószólójának hatáskörébe tartozó ügyek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!