Hírek

2005.08.13. 07:00

Elolvad az Déli-sark

Csák E.

Darabok szakadnak le a Déli-sarkot övező jégmezőről. A jelenségben nincs semmi új, így zajlik ez évezredek óta: az óceánban úszó jéghegyek így keletkeznek. Akkor azonban, amikor ezek a darabok több ezer négyzetkilométeres méretben válnak le, a tudósok joggal aggódnak. A Nature című folyóirat egyik cikke szerint az utóbbi tíz évben hatalmas felülettel lett kisebb a Larsen-B gleccser. Az 1995 januárjától 2002-ig terjedő időszakban például két óriási leszakadás történt az Antarktiszi-félsziget mentén. A legutolsó területe eléri a 3250 km2-t, ami Luxemburgnál kétszer nagyobb. Eugene Domack amerikai professzor az eseményt „katasztrofálisnak” nevezte a gleccserek történetét végigkövető írásában.

A lerakódások tanulmányozása során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a múltban soha nem látott méretű jégszakadások zajlottak le az utóbbi esztendőkben. „Az eredmények rendkívül megleptek bennünket. Bebizonyosodott, hogy a legutolsó jégkorszak óta ezek a legnagyobb jégszigetek az Antarktiszon” – állapítják meg a tanulmány szerzői.

A jégolvadás fő oka valószínűleg az általános felmelegedés, amely a Déli-sarkon különösen erős. A korábban végzett angol mérések szerint a jégfelület itt évente 30 centiméterrel laposodik. Az utóbbi hatvan évben a hőmérséklet 3,5 fokkal emelkedett, többel, mint korábban évezredek alatt. Ennek oka lehet az ózonlyuk is, mely különösen nagy bolygónk e része fölött. Ide sorolható még a levegőszennyeződés is, teszik hozzá a tudósok. A Liberation című lap szerint a következtetés csak egy lehet : csökkenteni kell az emberi beavatkozás mértékét bolygónkon és annak légkörében.

A legfrisebb jelentések riasztóak ezzel kapcsolatban: napjainkban tragikus mértékben csökken a jégfelület, ami egyébként a megfigyelések szerint világméretű jelenség. A világ édesvíztartalékának ugyanis csupán egynegyede származik a talajból, a tavakból és a folyókból, valamint a légkörben található vízből. A fennmaradó háromnegyed rész hó és jég formájában rejtőzködik az Északi- és a Déli-sarkon, valamint a gleccservidékeken.

A Bajor Tudományos Akadémia jégkutatója, Ludwig Braun szerint az elmúlt százötven évben a világ víztartalékának kétharmadát veszítette el. A gleccserek átlagos vastagsága 1985 és 2000 között negyven centiméterrel vékonyodott, s az utóbbi húsz évben száztízmillió köbméter víz zúdult le a hegyekből. Ez a mennyiség megfelel München tizenkét havi ivóvízfogyasztásának. A professzor kiszámolta, hol tart, illetve tart majd a folyamat 2005-ben, 2050-ben és 2100-ban. Az Alpokban jelenleg ötezer gleccser található, s ha a számuk húsz esztendőnként megfeleződik, komoly gondok adódhatnak a vízellátásban. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!