Hírek

2005.08.25. 06:23

Falvakat sodort el az ár

Száz éve nem tapasztaltak a mostanihoz hasonló áradást az erdélyi Székelyudvarhely és környéke lakói: a hatalmas esőzések miatt a Szejke-patak és a Fehér-Nyikó kiöntött medréből. A város nyugati és északi bejáratánál másfél méteres árhullám özönlött be a házakba.

Gyulay Zoltán – Lukács János

[caption id="" align="alignleft" width="267"] Több száz embert kellett a székelyföldi falvakban kilakoltatni. Egyelőre bizonytalan a halottak száma. A mentés mellett folyik a kármentés is.
[/caption]Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi városháza szóvivője lapunknak elmondta: jelenleg a mentéssel és a kárfelméréssel foglalkoznak. „Az előzetes becslések szerint a városban 44 milliárd régi lej (310 millió forint) az épületekben okozott kár. A környékbeli falvakat ennél sokkal súlyosabban érintette az ár” – mondta. A szóvivő akkor még csak hét halottról tudott, de a Hargita megyei prefektúra szerint tizenegyre emelkedett az áldozatok száma, öt személy pedig eltűnt.

A legsúlyosabb a helyzet Farkaslakán és Nyikómalomfalván, utóbbi gyakorlatilag eltűnt a föld színéről. Több száz embert kellett kilakoltatni, jelenleg kultúrotthonokban, rögtönzött szálláshelyeken várják a hatóságok intézkedését. A Székelyudvarhelyre vezető egyetlen sínpár több helyen megrongálódott, Nagygalambfalva térségében egy vasúti hidat teljesen elvitt a víz, így Udvarhely tegnap óta már nem érhető el vasúton. Országúton nyugat felől Udvarhelyre nem lehet eljutni, Farkaslaka
és Korond között földcsuszamlás miatt csak egy sáv járható. Bögözben átszakította az ár a gázvezetéket, számos udvarhelyszéki faluban sem áram, sem gáz, sem ivóvíz nincs. Debrecen felajánlotta segítségét, és szivattyúkat küld az árvíz sújtotta térségbe. Az ár tegnap hajnalban már visszahúzódott, de csak Udvarhelyen mintegy ezer házat rongált meg – mondta Komoróczy.

Gerhard Schröder kancellár telefonon ígért segítséget a bajbajutott Bajorországnak, miután Otto Schily szövetségi belügyminiszter a helyszínen tájékozódott. A katasztrófa sújtotta területen járt Edmund Stoiber tartományi miniszterelnök is. A helyzetet a segítség mellett kis belpolitikai oldalvágásra is felhasználta a kancellár, amikor bírálta az áradások elleni bajor védekezés hiányosságait. A vízözön a szerdai nap folyamán valamelyest enyhült Bajorországban, s egyes vidékeken már meg is kezdődhetett az eltakarítás. Regensburg elöljáróságának szóvivője szerint soha nem látott jeleneteknek lehettek szemtanúi, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a tetőzést csütörtökre várják ötszázhatvan centiméterrel, miközben a 2002 augusztusában mért csúcs ennél egy méterrel magasabb volt. A három folyó városában, Passauban is az eddig mért legnagyobb értéknél alacsonyabb vízállásra számítanak. Több körzetben azonban katasztrófariadó van érvényben.

A szokatlan áradat, amely Ausztriát is elérte, főleg az Alpoktól északra, végig a Duna mentén okozott tegnap károkat. A veszélyeztetett helyeken homokzsákokkal erősítették meg a gátakat, a lakosságot pedig fölkészítették egy esetleges kitelepítésre. Miközben a Duna tetőzését Bécsnél csütörtök reggelre várják, lassan enyhülnek a viszonyok Vorarlbergben és Tirolban. Néhány települést azonban még mindig elvágva tart a víz a külvilágtól. A károk minden bizonnyal meghaladják az 1999 pünkösdjén bekövetkezett katasztrófa mértékét.

Nem romlott a helyzet Svájcban, de a hatóságok egyelőre nem fújták le a sárlavina-riadót. Az iszapos föld épületek százait mosta el a hegyekben. Az elmúlt napokban négy ember életét vesztette, kettőt pedig eltűntként tartanak nyilván.

Törökországban is erdőtüzek tombolnak

Többnapos küzdelem után a portugál tűzoltóknak sikerült megfékezniük az országban pusztító erdőtüzeket, s már csak öt helyen nem tartják ellenőrzésük alatt. A harmadik legnagyobb városban, Coimbrában lefújták a tűzriadót. Közben erdőtüzek lángoltak fel Törökország nyugati részén. Bodrum és Fethiye körzetében, az Égei-tenger déli partján, hetvenöt hektár erdő vált a tűz martalékává.

Kapcsolatot lát az alpesi vízözön és a portugál tűzvész között Mojib Latif, a kieli egyetem tengerkutató intézetének éghajlatkutatója. A jelenség a globális fölmelegedésre vezethető vissza. Az Európa déli részén pusztító lángok ugyanis hatalmas mennyiségű káros anyagot, főként szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, s a szakember szerint ez a felelős a klímaváltozásért, a normálistól eltérő esőzésekért.

Kapcsolatot lát az alpesi vízözön és a portugál tűzvész között Mojib Latif, a kieli egyetem tengerkutató intézetének éghajlatkutatója. A jelenség a globális fölmelegedésre vezethető vissza. Az Európa déli részén pusztító lángok ugyanis hatalmas menynyiségű káros anyagot, főként szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, s a szakember szerint ez a felelős a klímaváltozásért, a normálistól eltérő esőzésekért. Több száz embert kellett a székelyföldi falvakban kilakoltatni. Egyelőre bizonytalan a halottak száma. A mentés mellett folyik a kármentés is. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!