Hírek

2005.08.04. 00:00

Hirosima és Nagaszaki emléke

Amikor az amerikai és az arab civilizáció összecsapása az emberiség létét fenyegeti, különös jelentősége van a két atombomba-robbantás hatvanadik évfordulójának.

Tornai Szabolcs

A második világháború távol-keleti befejezésének borzalmas záróaktusával mindenki tisztában van. Azt is sokan tudják, hogy a mai legpusztítóbb bombákhoz (hidrogénbomba, kobaltbomba) képest az első két atombomba úgyszólván játékszer. Ma már nem csak Amerikának van  atombombája, számos más államnak is: Oroszországnak, Franciaországnak, Izraelnek, Pakisztánnak, Indiának, Kínának. Hatvan éve él az emberiség az atomkorszakban. Abban a félelemben, hogy pillanatok alatt leradírozhatja nem csak önmagát, de az egész élővilágot is a Föld színéről.

Augusztus 6-án és 9-én az egész világon Hirosimára és Nagaszakira emlékeznek majd. Hirosimában a Béke Emlékparkban annak idején meggyújtották  a békelángot, amely az ötletadók terve szerint addig ég, ameddig léteznek nukleáris fegyverek. Csak a valóságtól elrugaszkodott gondolkodással lehet azt hinni, hogy a hirosimai békeláng rövid időn belül kihunyhat. A két atombomba ledobásának szükségességéről, avagy szükségtelenségéről időről időre fellángol a vita a mai napig. Általánossá vált azonban az a hatvanas évek elejéről származó nézet, miszerint a hirosimai borzalom nem eldöntötte a háború kimenetelét, hanem felgyorsította befejezését, és ezzel félmillió amerikai katona életét kímélték meg. Ma egyetlen történész sem hiszi, hogy Japán győzhetett volna.

Akik ma az atombomba alkalmazásának szükségtelenségét hangoztatják, úgy érvelnek, hogy a japánok már a fegyverletételt fontolgatták, ezért csak körültekintőbb béketárgyalásokra lett volna szükség. Az atombomba ledobása mellett még két tényezőt szokás felhozni. Egyik, hogy az USA tartott a Szovjetunió hatalmi törekvéseitől, amelyek a Távol-Keletre irányultak. Dokumentumokkal bizonyítható, hogy az USA vezetői azért is akarták mihamarabb befejezni a háborút, mert mindenképpen el akarták kerülni az oroszok távol-keleti térnyerését. Az atombombagyártásban szabályszerű versenyfutás alakult ki, ez volt a másik tényező.

A Szovjetunió és a náci Németország is nagy erőkkel dolgozott a bomba kifejlesztésén. Hogy az emberiség végzetesen önveszélyessé vált, ahhoz öt magyar tudós is hozzájárult: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Neumann János és Kemény János. Bár – Enrico Fermi és mások mellett – mindig is elhárították a felelősséget, mondván, ők csak a tudományos munkában vettek részt, a hadászati alkalmazást sosem támogatták. Sőt, amikor 1945 tavaszán értesültek az éles bevetés fontolgatásáról, erkölcsi válságba kerültek, és ellenmozgalmat szerveztek. Hatvan aláírással támogatott petícióban javasolták Truman elnöknek, hogy az atombombát csak akkor vessék be, ha Japán semmiképpen nem hajlandó a megadásra. (Teller Oppenheimer tanácsára nem írta alá a levelet, de ezt később megbánta.)

Sokan úgy vélik, a petíció el sem jutott az elnökhöz. Az Új-Mexikó hegyei között fekvő Los Alamos-i szupertitkos laboratóriumban a tudósok pontosan kidolgozták a levegőben történő atomrobbantás tervét. Tízezer méter magasságban a Tokiói-öböl fölött lehetett volna végrehajtani. Úgy tervezték, egy esti órában tízmillió japán látta volna, miként lesz az esti sötétségből déli világosság. Szintén általános nézetté vált a történészek között, hogy Hirosimáról lehet ugyan vitatkozni, ám a második atombomba-robbantás Nagaszakiban teljességgel szükségtelen volt.

Dátumok, adatok az atombomba robbantásokról

1945. július 16.: az első robbantás Los Alamos mellett

1945. augusztus 6.: Hirosima

Típus: Little Boy (uránium)

Átmérő: 0,71 m

Hossz: 3,05 m

Súly: 4,037 tonna

robbanás ereje: 15–16 kt

Áldozatok száma: 120 ezer (egy héten belül)

1945. augusztus 9.: Nagaszaki

Típus: Fat Man (plutónium)

Átmérő: 1,53 m

Hossz: 3,25 m

Súly: 4,672 tonna

robbanás ereje: 21-22 kt

Áldozatok száma: 40 ezer (egy héten belül)

A két városban sok tízezer idős túlélő él még, és emlékezik

1945. augusztus 6.: Hirosima

Típus: Little Boy (uránium)

Átmérő: 0,71 m

Hossz: 3,05 m

Súly: 4,037 tonna

robbanás ereje: 15–16 kt

Áldozatok száma: 120 ezer (egy héten belül)

1945. augusztus 9.: Nagaszaki

Típus: Fat Man (plutónium)

Átmérő: 1,53 m

Hossz: 3,25 m

Súly: 4,672 tonna

robbanás ereje: 21-22 kt

Áldozatok száma: 40 ezer (egy héten belül)

A két városban sok tízezer idős túlélő él még, és emlékezik -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!