Hírek

2005.08.26. 00:00

Kétszer fizetünk minden vonatjegyért

Ellentmondások sorozata a magyar vasút: drága jegyek, alacsony színvonal; kevés támogatás, hatalmas pazarlások. A gazdasági miniszter megoldást, alapos átalakítást, reformot ígér.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="232"] Nemcsak az utazók, hanem a MÁV dolgozói is nagy várakozással tekintenek a miniszter bejelentése elé
[/caption]Ma az emberek kétszer fizetnek a vasúti szolgáltatásokért. Egyszer a jegypénztárnál, másodszor meg az adójukkal, amelyből az állam rendezi a Magyar Államvasutak (MÁV) veszteségeit. Ez persze nem titok az állami tulajdonost megszemélyesítő gazdasági miniszter előtt sem, hiszen a napokban éppen ő maga mondta. Ami pedig a MÁV veszteségeit illeti: míg 2003-ban 22 milliárd forint volt, tavaly 49, és az idén 77 milliárd várható. (A vasút 1993-tól szinte folyamatosan veszteséget termel. Kivétel volt 1994-ben a 3,6 milliárdos nyereség, 1995-ben a 30 milliárdos nyereség és 2002-ben a 13 milliárd forint nyereség.)

Azonban a MÁV bajainak az oka, és így a lehetséges megoldás is, rendkívül összetett. Ebből az utasok a felszínen azt látják, hogy miközben az autóbuszhoz vagy akár a fapados repülőkhöz képest is drága a vonatozás, néhány kivételtől eltekintve a sínek, a vasúti kocsik, az utasellátás és szinte a teljes szolgáltatás lerobbant. További ellentmondás, hogy egyfelől a MÁV vezetői folyamatosan arra panaszkodnak, hogy a csökkentett állami támogatásból nem tudják a szolgáltatások meglévő színvonalát sem fenntartani. Másfelől azonban a saját gazdálkodásukról újabb és újabb pazarlásokra derül fény.

Kóka János gazdasági miniszter egy-két napon belül jelenti majd be, hogy szeptembertől milyen konkrét lépésekre kerül sor a vasút általa elhatározott radikális átalakításának a keretében. A valódi feladatok egyike szakértők szerint már éveket késő, de tervezetben május óta kész, új vasúti törvény elfogadtatása a parlamenttel. Ez az 1993-ban, nagy politikai csatározások közepette keletkezett, jelenleg hatályos törvényt váltja majd fel. Akkor a fő cél a MÁV állami vállalat százszázalékos állami tulajdonban lévő részvénytársasággá való átalakítása volt. Ma a 2006-tól Magyarország számára is kötelező piacnyitás feltételeinek szabályozása.

A MÁV monopolhelyzetének megszüntetése nem csak az EU előírásai miatt lényeges. Hanem azért, mert a versenytársak belépése szüntetheti meg azt a kettősséget, amely a MÁV és tulajdonosának, az államnak a viszonyát jellemzi. Jelesül: az állam megrendelőként a legkisebb településre is kiegyensúlyozott, megbízható vasúti közlekedést szeretne. Ugyanakkor erre a költségvetésből nem kíván az eddiginél többet költeni, sőt inkább kevesebbet szeretne. Csakhogy, ha nincs verseny, akkor az egyetlen vasúti társaság vezetői könnyen mondhatják hogy ilyen jegyárak és ekkora állami támogatás mellett nemhogy a legkisebb faluban, de a nagyobb városokban se tud több vonatot közlekedtetni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!