Kevesebb jómódú vett fel idén lakáshitelt

A havi hitelfelvétel alakulása szinte darabra, forintra megegyezik a 2002-es adatokkal – közli a Világgazdaság a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda kutatását. Használt lakások vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére ugyanebben az időszakban 11,2 ezer szerződést kötöttek, a hitelek összértéke megközelíti a 36 milliárd forintot. Bár egyelőre nincs szó fordulatról, azt mindenesetre rögzíti a monitor, hogy a szerződések értékének egyhavi növekménye júniusban 8,3 milliárd forint volt, ami 2004 májusa óta a legmagasabb érték.
A nem támogatott lakáshitelek iránt továbbra is lankadatlan az érdeklődés: 2005 első fél évében 28,5 ezer szerződés született, értékük messze több, mint a támogatott hiteleké együttvéve, meghaladja a 124 milliárdot.
Mindazonáltal júniusban megállt az a tendencia, hogy a támogatás nélküli, többnyire devizában felvett hitelek kiszorítják azokat a lakás célú kölcsönöket, amelyekhez az állam ad támogatást. Bár az igaz, hogy tavaly január óta hónapról hónapra csökken utóbbiak aránya az összes lakás célú hitelen belül, s az idén június végén már csak 43,1 százalék volt. Ám a DEM elemzése szerint a havi halmozatlan adatok némileg árnyalják a képet. Májusig ugyanis itt is csökkenés tapasztalható – a januári 52,5 százalékról 39,7-re  –, ám júniusban már felkúszott 41,1 százalékra, s 40 körül stabilizálódik.
Figyelemre méltó, hogy a támogatott körben egyre csökken az átlagos hitelnagyság. Tavaly például az első fél évben az új lakásokhoz átlagosan 7,2 millió forintot igényeltek, a használtakhoz pedig 4,6 milliót. Az idén viszont már 6,2, illetve 3,2 millió az átlagosan felvett hitelöszszeg. A DEM szerint ez arra utalhat, hogy a hitelfelvevők körében nagy mértékben csökkent a jobb módúak aránya.