Hírek

2005.08.10. 06:09

Ki vagy mi hozta létre az embert?

Amerikában és a világ számos országában a darwinizmus sokak szemében még mindig összebékíthetetlen az istenhittel. Ám tért hódít egy harmadik felfogás is, az úgynevezett „értelmes tervezés” elve.

Tornai Szabolcs

Időről időre még ma is fellángol a vita az evolúció (fejlődéselmélet) körül. Annak ellenére is, hogy 1996-ban a néhai II. János Pál pápa bejelentette, a katolikus egyház nem utasítja el az evolúciót mint tévtant. Az utóbbi években többször lehetett hallani arról, hogy az USA egyes déli államaiban (Pennsylvania, Georgia, Wisconsin) keresztény szülők be szeretnék tiltatni az evolúció oktatását. Ilyen esetekről Olaszországból is érkeztek hírek. Tavaly szeptemberben Szerbiában betiltották az evolúció tanítását. De csak rövid időre, mert a tudósok, sőt a szerb ortodox püspökök is tiltakoztak. Hollandiában is sokan szeretnék kifüstölni a darwinizmust az iskolákból. Törökországban kizárólag a vallásos magyarázat az elfogadott azóta, hogy 1999-ben számos török tanárt zaklattak és fenyegettek meg, mert az evolúciót merészelte oktatni. Egy másik mohamedán országban, Pakisztánban sem tananyag a darwinizmus.

A vallásos szemléletet a tudomány megjelenésével három fő megrázkódtatás érte Európában: kozmológiai, biológiai és pszichológiai. Kopernikusz bebizonyította, hogy nem a Föld és rajta az emberiség a mindenség középpontja. Darwin megmutatta, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki évmilliók alatt, és a nagy evolúciós folyamatban csupán egy állomás. Végül Freud szembesítette a nyugati embert azzal, hogy élete jórészt nem a tudat, hanem a tudattalan irányítása alatt áll: „Az Én nem úr a saját házában.” A három megrázkódtatás és a tudomány rohamos fejlődése folytán a nyugati ember ötféle beállítottságot alakíthatott ki.

1. Hasadt: a hit és a tudomány két külön világ. 2. Világias: a tudományos szemlélet lényegében magasabb rendű, mint a vallásos. 3. Vakbuzgó: az előbbi fordítottja. 4. Konfliktusos: mindkét szemlélet egyaránt fontos, és gyakran ellentétbe kerül egymással. 5. Harmonikus: a kétféle szemlélet összeegyeztethető, és inkább erősíti, mint gyengíti egymást.

Nyilvánvaló, hogy mindazok, akik az evolúció ellen hadakoznak, nem harmonikus beállítottságukról tesznek tanúbizonyságot. Tanulságos az a telefonos közvélemény-kutatás, amelyet Amerikában a Gallup végzett el 2001 februárjában. Kiderült, hogy a megkérdezettek 45 százaléka úgy véli: „Isten valamikor az elmúlt tízezer évben, és többé-kevésbé mai alakjukban teremtette meg az embereket.” Más szóval, az amerikai lakosság csaknek fele hisz abban, hogy a világot és az embert Isten teremtette, s az evolúcióelmélet alapvetően téves. Eme tény ismeretében talán nem meglepő, hogy az USA-ban számos keresztény aktivista szorgalmazza a darwinizmus kitiltását az oktatási intézmények falai közül. Az utóbbi időben egyre népszerűbb az értelmes tervezés (intelligent design, rövidítve: ID) elmélete, amelynek már idehaza is számos híve van. E vallásos alapon nyugvó, de a tudományos eredményeket figyelembe vevő szemlélet egy 19. századi angol filozófustól, William Paleytől származik. Lényege, hogy az élő szervezetek annyira összetettek, hogy csak „értelmes tervezés” következtében jöhettek létre.

Az ID hívei esküdt ellenségei az evolúciónak és fő hajtóerejének, a természetes kiválasztódásnak. Két fő érvük van, az egyik a lecsökkenthetetlen komplexitás elve, a másik a specifikus komplexitás elve. Az előbbi azt jelenti, hogy egyes szervek annyira összetettek, hogy egyszerűbb formában nem működhettek, tehát nem jöhettek létre fokozatosan, természetes kiválasztódással. Az utóbbi a génállományra vonatkozik: a DNS-ben kódolt információ olyan szigorúan meghatározott, hogy nem íródhatott véletlenszerűen, csak tudatos beavatkozással. Főhet az evolúcióbiológusok feje, most már nemcsak a szélsőséges vallásos szemlélet, de az „értelmes tervezés” ellen is fel kell venniük a harcot. Az ID térnyerését mutatja, hogy mozgalommá nőtt, és olyan élvonalbeli lapok számoltak be róla az USA-ban, mint a National Geographic, a Time, a Newsweek és a New York Times, méghozzá címlapsztoriként. A vita valószínűleg sosem jut nyugvópontra, ám bizonyos kérdéseken érdemes elgondolkodni. Néhány példa:

1. Miféle „értelmes tervezés” áll az úgynevezett tápláléklánc mögött? Azon jelenség mögött, hogy az élőlények egymást eszik, gyilkolják? Az emberiség is futószalagon pusztítja, fogyasztja a legkülönfélébb élőlényeket. Miközben az élet állítólag szent.
2. Nemcsak a Földön, de az egész mindenségben is folyamatos a keletkezés és a pusztulás. A földi és kozmikus katasztrófák mindennaposak, egymást váltogatja káosz és rend.
3. Az „értelmes tervezés” miért hemzseg a hibáktól, a zsákutcáktól?
4. Miért kapott állati testet az ember? Hogyan lehetséges, hogy a csimpánz és az ember génállománya csupán egy százalékban különbözik egymástól?

Donáth László (49), evangélikus lelkész

– Mondvacsináltnak tartom a hit és a tudomány szembeállítását és a kettő körül zajló vitát. A kettőt teljesen összeegyeztethetőnek tartom, és úgy látom, az eszmei csatározások mögött másféle ellentétek húzódnak meg, „teremtés kontra evolúció” vita csupán ürügy. A hit mindig személyes, és nem számonkérhető. A tudomány személytelen, és számonkérhető. Az igazságnak mindig csak egy-egy részére derülhet fény, az egésze sem dogmák, sem ideológiák, sem elméletek által nem tárható fel.

A tudomány személytelen, és számonkérhető. Az igazságnak mindig csak egy-egy részére derülhet fény, az egésze sem dogmák, sem ideológiák,

sem elméletek által nem tárható fel. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!