Kolostorba vezető nyomok

Montenegró (magyarul: Fekete Hegyek) boszniai határánál járhatatlan a vidék. Vízszintesen merednek a sziklák a Piva folyó völgyében az égre. Az út néhány kilométeren át hegynek fölfelé vezet, szabad bepillantást nyújtva a csaknem lakatlan hegyvidékre. Néhány falvacska, templomok és kolostorok tapadnak a sziklafalakra. Radovan Karadzic, a hágai Nemzetközi Törvényszél által legjobban keresett háborús bűnös nagy valószínűség szerint ezen a vidéken bujkál. A boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének a lába alatt Boszniában forróvá vált a talaj. Hazájában, Montenegróban biztonságban érezheti magát a nemzetközi csapatoktól.

Amióta felesége, Liljana és fia, Szasa fölszólította Karadzicot, hogy jelentkezzék az ENSZ bíróságán, úgy tudják, hogy a feladás módozatairól folynak a tárgyalások. A pletykát táplálták az amerikai titkosszolgálat, a CIA és a szerb-montenegrói testvérszervezet vezetőinek találkozójáról elterjedt információk. Montenegrói kormánykörökből az szivárgott ki, hogy Karadzic egy kolostorban rejtőzött el.

A Die Presse című osztrák napilap riportere a tartományi székhelyre, Niksicbe tartó utazása során szokatlan dolgot tapasztalt. Hirtelen az az érzés fogta el, hogy autók követik. A szálloda kávézójában pedig arra lett figyelmes, hogy ismétlődő arcok igyekeznek egy-egy beszélgetésfoszlányt elcsípni. Attól tartanának netán, hogy újságírók a körözött tartózkodási helyére bukkanhatnak? Niksic rendőrfőnöke azonban megnyugtatóan kijelentette, hogy a kutatást senki nem fogja megakadályozni. Persze információval nem tud szolgálni. „Elég emberünk van a keresésre” – jelentette ki, csöppet sem egyértelműsítve, hogy valóban be is vetik őket.

A hágón átvezető út csaknem egy órát tart Petnijcába, Karadzic szülőhelyére. A falucskát hegyek zárják körül. Egy lelket sem lehet látni. A temetőben csak Karadzic nevet viselő sírokkal találkozni. A három kilométerrel távolabb fekvő Savnik rendőrfőnöke hangsúlyozta, hogy bárki számára szabad a mozgás. „Karadzic azonban nincs itt” – tette hozzá, megerősítve ugyanakkor, hogy a rendőrség egyetlen kolostorba sem tette be a lábát. Az fölérne egy istenkísértéssel.

A szerb-ortodox egyháznak erős a befolyása Montenegróban, a lakosság negyven százaléka vallja magát hívének. Mint korábban, most is rengeteg adomány érkezik, amelyekből a közelmúltban például fölújították a templomokat és a kolostorokat. Niksictől néhány kilométerre, a hegyek közé ékelt ostrogi kolostorban található a püspöki székhely. Elképzelhető, hogy Karadzicot az itteni metropolita, Amfilohije rejtegeti. Az épületeket sziklafalak védik, csupán egyetlen bejárata van. Ideális búvóhely: az egyházon kívül senki nem tudja, mi zajlik a falakon belül. A rendőrség sem járt még itt soha. A metropolita természetesen tagadja, hogy kapcsolat volna kolostora és a háborús bűnös között. De amit az emberek ma hazugságnak neveznek, holnapra ügyes politikává válhat.

Utóda már feladta magát a hágai törvényszéken

Radovan Karadzic 1945-ben Montenegróban született. Később orvosi tanulmányokat folytatott Szarajevóban, majd pszichiáterként dolgozott. Az 1992-ben alapított boszniai Szerb Köztársaság első elnökévé választotta. A boszniai háború idején Karadzic etnikai tisztogatások megtervezésére és végrehajtására adott parancsot. Őt teszik felelőssé a tíz évvel ezelőtti srebrenicai vérengzésért és nyolcezer muszlim meggyilkolásáért. Ezért a hágai Nemzetközi Törvényszék körözést adott ki ellene, amely az egész világon érvényben van. Utóda, Biljana Plavsic hasonló vádak alatt áll; 2001. január 10-én önként feladta magát az ENSZ-bíróságon.