Latrokkal a tárgyalóasztalnál

Az Egyesült Államok nem hagyott fel „az új Irak” felépítésének szándékával, de erőfeszítései egyelőre az immár jelképpé nőtt alkotmány kivitelezésére sem elegendőek. Az elhúzódó katonai kaland a jelek szerint felbátorította azokat az országokat, amelyek eddig joggal tarthattak Amerika lesújtó öklétől. A Bush-kormányzat héjái is kénytelenek tudomásul venni, hogy az elnök korábbi harcias retorikája alábbhagyott. Míg a választási kampányban és elnökségének kezdeti időszakában George Bush gyakran emlegette az úgynevezett lator országokat, most hajlandó tárgyalásokat folytatni a korábban gonosznak minősített Iránnal és Észak-Koreával.

A The Washington Post szerint a változás csalódottságot okoz a nemzetbiztonságon őrködő csapat körében, bár igyekeznek ezt leplezni. A kormányzat emberei most azt hangsúlyozzák, hogy a problémák megoldásán immár együtt fáradoznak az USA európai és ázsiai szövetségeseivel. Washington a múltban nem engedte, hogy döntései más országoktól függjenek. Az utóbbi hónapokban viszont ennek ellenkező példáit lehet tapasztalni. Észak-Korea állítólagos atombombájáról hatoldalú tárgyalások folynak. Közösködik az Egyesült Államok Irán nukleáris létesítményeivel kapcsolatban is, s teret enged az Európai Unió tárgyaló trojkájának. Egy magát meg nem nevező kormányzati személy még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyelmezi meg az urándúsításhoz ragaszkodó Teheránt.

A Fehér Ház immár elismeri, hogy eltérő politikát folytat a korábban egységesen latornak nevezett országokkal szemben. Észak-Korea esetében Washington nem volt hajlandó kétoldalú tárgyalásokra, de beleegyezett a többoldalú egyeztetésbe. Bush nem áll szóba Iránnal, de támogatja a Teheránnal tárgyaló európai hatalmakat. Bush a minap szokatlanul árnyalt választ adott arra, miért szabad Teheránnak békés célú nukleáris fejlesztést folytatnia, míg Phenjannak nem. „Irán becsületesebben viselkedik. Észak-Korea eltitkolta urándúsítási programját” – mondta az elnök. Megfigyelők szerint ez a hangnemváltás arra utal, hogy Washinton számol a többi válsághelyzet elhúzódásával is.

Változatlan aggodalom a terrorizmus miatt

Az USA politikája a George W. Bush által „Gonosz tengelyének” nevezett országok – Irak, Irán és Észak-Korea – esetében hozott bizonyos eredményt. Legalábbis az eredeti célkitűzést tekintve, amely arra irányult, hogy a terrorizmus ne juthasson tömegpusztító fegyverekhez a „lator államoktól”. Az amerikai vezetés azonban továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Ebből a szempontból nemcsak Irakot sikerült kiiktatni a veszélyforrások közül, hanem Szíriát és Líbiát is. Utóbbi teljesen lemondott a terrorizmusról és a tömegpusztító fegyverekről, ezért szalonképessé vált a nemzetközi életben.

tekintve, amely arra irányult, hogy a terrorizmus ne juthasson tömegpusztító fegyverekhez a „lator államoktól”. Az amerikai vezetés azonban továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Ebből a szempontból nemcsak Irakot sikerült kiiktatni a veszélyforrások közül, hanem Szíriát és Líbiát is. Utóbbi teljesen lemondott a terrorizmusról és a tömegpusztító fegyverekről, ezért szalonképessé vált a nemzetközi életben. -->