Hírek

2005.08.04. 07:51

Magyar csodavakcina a madárinfluenza ellen

Bujdosó László országos tiszti főorvos lesz az első, akit beoltanak vele. A magyar oltóanyag megállíthatja a madárinfluenza emberről emberre terjedő vírusváltozatát.

Csák Elemér - Éber Sándor - Farkas Károly

[caption id="" align="alignleft" width="73"] Thaiföldön az elsők között terjedt el a kór. Suphan Buri tartományban ez a biztonságos kacsafarm a legjobban fertőtlenítettek közé tartozik.
[/caption]A magyar orvostudomány állíthatja meg a világszerte terjedő madárinfluenza-vírust, amelynek akár több tízmillió áldozata is lehet. A világon először ugyanis magyar orvosok állíthatnak elő az emberről emberre terjedő H5N1 vírus ellen olyan oltóanyagot, amely humán próbaoltásra alkalmas. A H5N1 ellen az emberi szervezet nem alakított ki védelmet, ezért ez a változat világszerte járványt okozhat. Az egészségügyi világszervezet, a WHO tavasz végén 58 országnak küldte el a vírust – nyilatkozta lapunknak Molnár Kornélia, az országos tisztiorvos helyettese. A magyar kutatók rekordgyorsasággal fejlesztették ki a vakcinát. Az oltóanyag milliók életét mentheti meg, hasonló felfedezésekért már többen is kaptak Nobel-díjat. A kutatások az Országos Epidemiológiai Központban folytak a kormány támogatásával. Az oltóanyag nem gyengített, hanem úgynevezett elölt vírust tartalmaz. Az állatkísérletek hamarosan befejeződnek, s ezután a szükséges engedélyeket kell beszerezni, hogy a hatóanyagot emberbe is beolthassák – mondta Molnár Kornélia. Elsőként az országos tisztiorvos, Bujdosó László szervezetébe juttatják be a vakcinát a jövő héten. Az a 150 önkéntesen jelentkező munkatárs is próbaoltást kap, akik részt vettek az oltóanyag kutatásában, illetve előállításában. A madárinfluenza elleni vakcinát azonban csak akkor kezdik el gyártani, ha az anyag hatékonynak bizonyul. Az amerikai és brit tudósok szintén keresik a megoldást a vakcinagyártásra, de ez eddig nekik még nem sikerült. Bujdosó László szerint a magyar ötletességnek és spiritusznak köszönhető, hogy a világon mindenkit megelőztek a magyar kutatók. A környező országok már jelezték – például Szlovákia –, hogy átvennék a magyar fejlesztésű oltóanyagot. Molnár Kornélia szerint Magyarország felkészült a várhatóan az egész világon elterjedő járványra, amelyet feltételezhetően a H5N1 vírus fog okozni. A hatóságoktól minden engedélyt megkapnak a kutatók, hogy a vakcina minél előbb gyártásra kerüljön. A madárinfluenza ellen gyógyszeres védelem is létezik, amely kellő mennyiségben van raktáron.

A közelmúltban Hongkongban felbukkant kór már Szibériában is megjelent, s Európa felé terjed. Olyannyira, hogy tegnap már elővigyázatossági intézkedéseket kellett bevezetni Oroszország nyugat-szibériai körzeteiben, hogy elkerüljék az esetleges emberi madárinfluenzás megbetegedéseket. Jurij Usztjuzsanyin, Tyumeny terület járványügyi központjának vezetője az ITAR-TASSZ hírügynökségnek elmondta: a kórházak fertőző osztályain külön kórtermeket rendeztek be. Nagyobb készleteket rendeltek hagyományos influenza-oltóanyagból is; úgy vélik, a védettség és az immunrendszer erősítése a madárinfluenza-fertőzés veszélyét is csökkenti. A hatóságok óvatossága azért is indokolt, mert a vírust terjesztő vadkacsafajta a helyi lakosság egyik fő jövedelmi forrása. Ráadásul előfordult, hogy a vadászok befogták a legyengült kiskacsákat és hazavitték, hogy együtt neveljék fel őket a háztáji baromfival.

A kór terjedése egyébként az elmúlt napokban lelassult Közép-Szibériában, de azért biztosan halad előre. Az omszki területen 450, az Altaj-vidéken 300 szárnyas pusztult el. Uruszovo község lakói már a múlt héten jelentették, hogy egy tóban döglött vadmadarak tömegét találták, de először valamilyen vegyi ártalomra gondoltak. A szakemberek most már vándormadarak által behozott fertőzésre gyanakszanak, s hétfőn bizottság repült a helyszínre. Glubokoje községben mintegy háromszáz liba, tyúk és kacsa döglött meg az ITAR-TASSZ hírügynökség szerint. Az állategészségügyi felügyelet első vizsgálata a térségben A típusú influenzavírust mutatott ki, pontosabban annak H5N2 altípusát. A madárinfluenza oroszországi megjelenésének számos oka lehet. Egyes feltételezések szerint a Kelet-Ázsiából ide költöző madarak vitték be a kórt. Az ornitológusok kételkednek ebben, minthogy a fertőzés nem egyezik a madarak vonulási idejével. A másik verzió az, hogy csempészett hússal került a vírus az országba. Bármi is volt az ok, a szentpétervári víruskutató intézet úgy nyilatkozott: a kór ellen egyelőre csak karanténnal lehet védekezni.

Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre nem tartja szükségesnek az utazás korlátozását azokba az országokba, ahol a baromfiállományt érintő madárinfluenza-járvány zajlik, közöttük azokba az országokba sem, ahol az emberi megbetegedések előfordultak.

Száz éve ismerik a betegséget okozó apró gyilkost

Embereknél a madárinfluenza-fertőzés nagyon magas lázt, nehéz légzést, torokfájást és köhögést okoz. Veszélyességét az adja, hogy gyorsan átváltozhat végzetes tüdőgyulladássá. Komoly szövődményeket is okozhat, megtámadva más szerveket, elsősorban a szívet és a vesét. A madárinfluenza túlnyomórészt madaraknál, háziszárnyasoknál lép fel, így például tyúkoknál vagy kacsáknál. A vírus emberre úgy terjedhet át, ha az érintett személy szoros kontaktusban van a fertőzött madárral. A madárinfluenza mintegy száz éve ismert, az influenza A vírusának tizenöt altípusa okozhatja, de a madaraknál fellépő tömeges megbetegedést elsősorban a H5- és H7-ként megjelölt altípusok váltják ki. Emberre a betegség madarak vírusait hordozó por belélegzésével és az olyan higiénés előírások, mint például a kézmosás elmulasztásával terjedhet át. A vírus H5N1 megjelölésű altípusa és a fertőzöttek egyharmada elpusztult a betegségben.

A H5N1 influenza-altípus nagyobb mértékben 2003 második felében ütötte fel fejét Dél-kelet-Ázsiában. Az első emberi megbetegedéseket 2004 első felében regisztrálták Vietnamban és Thaiföldön, a második felében Kambodzsában is regisztráltak emberi megbetegedéseket, 2004. január óta a fertőzés áldozatainak száma immár meghaladja az ötvenet. A vírus terjedését elsősorban a vándormadarak segítik elő. A WTO, az Egészségügyi Világszervezet júniusban figyelmeztette a világ országait, hogy a H5N1 valószínűleg olyan mutációkon ment át, aminek következtében könnyebben terjed át emberekre. A kutatók most attól tartanak, hogy egy ilyen fertőzött ember vagy állat szervezetében a H5N1 találkozhat egy emberi influenzavírussal és a génkódja egy részét kicserélheti vele. Ha ez megtörténne, a madárinfluenza kórokozója közvetlenül, emberről emberre is átterjedhetne az influenzához hasonlóan, cseppfertőzés útján. A Max Planck Intézet német kutatóinak 2004 végén publikált modellje alapján egy 21. századi influenzajárvány elsősorban a légiközlekedés központjain, Frankfurton, Londonon és New Yorkon keresztül terjedne el világszerte.

Úttörő magyar orvosok a világ gyógyászatában

Gruby Dávid (1810–1898) orvos: A mikroszkopikus vizsgálati technika kidolgozója, az elsők között készített mikroszkópon keresztül felvételeket.

Balassa János (1814–1868) orvos, sebész, egyetemi tanár, a korszerű magyar sebészeti oktatás megszervezője, az éterrel való altatás első magyarországi alkalmazója, a gégetükör műtéti alkalmazója, aki új megoldásokat vezetett be a plasztikai sebészetben.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818–1865): valószínűleg az egyik legismertebb magyar a világban, de Magyarországon mindenképpen a legismertebb orvos. Hírnevét a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, ezért nevezik az anyák megmentőjének is.

Lechner Károly (1850–1922) orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár: elsőként bizonyította a reflexek átörökíthetőségét.

Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, egyetemi tanár: Az öröklődő idegbántalmakat az idegrendszer elfajulásos állapotára vezette vissza.

Korányi Sándor (1866–1944) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár: A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert megalapozója.

Pólya Jenő (1876–1945) orvos, egyetemi tanár: A rák sebészeti kezelésével foglalkozott, gyomorcsonkolási eljárását külföldön is alkalmazzák, az idegsebészetben a dekompressziós trepanációt elsőként alkalmazta.

Kaposi Mór (1837–1902) orvos, dermatológus, egyetemi tanár: számos bőrgyógyászati kórkép, a többi között a róla elnevezett Kaposi-szarkóma első leírója.

Selye János (1907–1982) orvos, egyetemi tanár, a stresszelmélet kidolgozója.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893–1986): orvosi Nobel-díjat kapott 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis vonatkozásában.

BÉKÉSY GYÖRGY (1899–1972): fiziológiai (orvostudományi) Nobel-díjat kapott 1961-ben a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért.

A magyar oltóanyag megállíthatja a madárinfluenza emberről emberre terjedő vírusváltozatát. Csák Elemér - Éber Sándor - Farkas Károly Száz éve ismerik a betegséget okozó apró gyilkost Embereknél a madárinfluenza-fertőzés nagyon magas lázt, nehéz légzést, torokfájást és köhögést okoz. Veszélyességét az adja, hogy gyorsan átváltozhat végzetes tüdőgyulladássá. Komoly szövődményeket is okozhat, megtámadva más szerveket, elsősorban a szívet és a vesét. A madárinfluenza túlnyomórészt madaraknál, háziszárnyasoknál lép fel, így például tyúkoknál vagy kacsáknál. A vírus emberre úgy terjedhet át, ha az érintett személy szoros kontaktusban van a fertőzött madárral. A madárinfluenza mintegy száz éve ismert, az influenza A vírusának tizenöt altípusa okozhatja, de a madaraknál fellépő tömeges megbetegedést elsősorban a H5- és H7-ként megjelölt altípusok váltják ki. Emberre a betegség madarak vírusait hordozó por belélegzésével és az olyan higiénés előírások, mint például a kézmosás elmulasztásával terjedhet át. A vírus H5N1 megjelölésű altípusa és a fertőzöttek egyharmada elpusztult a betegségben.

A H5N1 influenza-altípus nagyobb mértékben 2003 második felében ütötte fel fejét Dél-kelet-Ázsiában. Az első emberi megbetegedéseket 2004 első felében regisztrálták Vietnamban és Thaiföldön, a második felében Kambodzsában is regisztráltak emberi megbetegedéseket, 2004. január óta a fertőzés áldozatainak száma immár meghaladja az ötvenet. A vírus terjedését elsősorban a vándormadarak segítik elő. A WTO, az Egészségügyi Világszervezet júniusban figyelmeztette a világ országait, hogy a H5N1 valószínűleg olyan mutációkon ment át, aminek következtében könnyebben terjed át emberekre. A kutatók most attól tartanak, hogy egy ilyen fertőzött ember vagy állat szervezetében a H5N1 találkozhat egy emberi influenzavírussal és a génkódja egy részét kicserélheti vele. Ha ez megtörténne, a madárinfluenza kórokozója közvetlenül, emberről emberre is átterjedhetne az influenzához hasonlóan, cseppfertőzés útján. A Max Planck Intézet német kutatóinak 2004 végén publikált modellje alapján egy 21. századi influenzajárvány elsősorban a légiközlekedés központjain, Frankfurton, Londonon és New Yorkon keresztül terjedne el világszerte. Úttörő magyar orvosok a világ gyógyászatában Gruby Dávid (1810–1898) orvos: A mikroszkopikus vizsgálati technika kidolgozója, az elsők között készített mikroszkópon keresztül felvételeket.

Balassa János (1814–1868) orvos, sebész, egyetemi tanár, a korszerű magyar sebészeti oktatás megszervezője, az éterrel való altatás első magyarországi alkalmazója, a gégetükör műtéti alkalmazója, aki új megoldásokat vezetett be a plasztikai sebészetben.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818–1865): valószínűleg az egyik legismertebb magyar a világban, de Magyarországon mindenképpen a legismertebb orvos. Hírnevét a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, ezért nevezik az anyák megmentőjének is.

Lechner Károly (1850–1922) orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár: elsőként bizonyította a reflexek átörökíthetőségét.

Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, egyetemi tanár: Az öröklődő idegbántalmakat az idegrendszer elfajulásos állapotára vezette vissza.

Korányi Sándor (1866–1944) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár: A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert megalapozója.

Pólya Jenő (1876–1945) orvos, egyetemi tanár: A rák sebészeti kezelésével foglalkozott, gyomorcsonkolási eljárását külföldön is alkalmazzák, az idegsebészetben a dekompressziós trepanációt elsőként alkalmazta.

Kaposi Mór (1837–1902) orvos, dermatológus, egyetemi tanár: számos bőrgyógyászati kórkép, a többi között a róla elnevezett Kaposi-szarkóma első leírója.

Selye János (1907–1982) orvos, egyetemi tanár, a stresszelmélet kidolgozója.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893–1986): orvosi Nobel-díjat kapott 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis vonatkozásában.

BÉKÉSY GYÖRGY (1899–1972): fiziológiai (orvostudományi) Nobel-díjat kapott 1961-ben a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért. Thaiföldön az elsők között terjedt el a kór. Suphan Buri tartományban ez a biztonságos kacsafarm a legjobban fertőtlenítettek közé tartozik. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!