Négyszázmilliárd forint eshet ki

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az agrárgazdaságot, köztük a borászokat is érinti, hogy nem igényelhetik vissza a teljes áfát. A közeljövőben azonban Brüsszel csapolhatja meg a költségvetésbe befolyó összeget.
[/caption]Megbecsülni is nehéz, mekkora összegeknek kell búcsút intenie a magyar központi költségvetésnek, ha az EU szabályaival ellentétesnek látszó hazai közterhek elbuknak a brüsszeli felülvizsgálaton. Az elmúlt hetekben mind erősebbé vált az a nézet, hogy az iparűzési adó (ipa) teljes egészében ellentétes az EU irányelvével. Ez ugyanis minden tagállamban csak egyetlen forgalmi típusú adót engedélyez. Ez nálunk (is) az áfa, tehát a többi – a vállalkozások bevételéhez viszonyított – adóról alighanem le kell mondania az államnak. Az iparűzési adó idei várható összege 350 milliárd forint. További „necces” teher az innovációs hozzájárulás, amely éppen az iparűzési adóhoz aránylik. A legújabb „jelölt” pedig az áfaarányosítás. E szerint az állami támogatásban részesülő vállalkozások az egyébként levonható áfát csak abban az arányban vehetik figyelembe elszámolható költségükben, ahogyan az állami támogatás viszonyul a cég teljes bevételéhez. (Ez például rengeteg mezőgazdasági vállalkozást érint.) Ennek a szabálynak a tétje a PM szerint idén tízmilliárd forint. Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó partnere és Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke azonban inkább negyvenmilliárd körülire taksálja ezt.

Összehasonlításul: az idei költségvetésben a teljes fekvőbeteg-szakellátásra 411 milliárdot irányoz elő a kormány. És ez csak egyetlen esztendő bevételkiesése. Szakértők szerint az áfaarányosítás esetében szinte bizonyos, hogy 2004. január elsejei bevezetéséig visszamenőleg fogja eltörölni az Európai Bíróság. Ennek következtében az összes elmaradt pénzt visszakövetelhetik az érintettek. Hasonló lehet a helyzet az ipával is, bár ennek kapcsán erősen megoszlanak a vélemények, hogy visszamenőleges lesz-e a megszüntetés. Ugyanez a sors vár a cégek telefonkiadásai áfájának 20 százalékára. A kormány az ország EU-tagságának kezdete után, 2005-től növelte 30-ról 50 százalékra az el nem számolható áfahányadot. Ez el fog bukni Brüsszelben – értenek egyet a megkérdezett szakértők. Hasonló szabályozás érvényes a gépjárművek fenntartására is, de ezeket a telefonköltség 30 százalékos részével együtt még a csatlakozás előtt vezette be a kormány, így megmaradhatnak – mondta Oszkó Péter. A Deloitte partnere szerint vannak úgynevezett „kekec” adószabályok, amelyek ellentétesek az EU előírásával. Ide sorolja a számlák kitöltésére a magyar nyelv előírását, a szigorú sorszámozási kötelezettséget.

Ezenfelül bevételt is hoznak az államnak: a rigorózus előírásokra hivatkozva sok számlát nyilváníthat szabálytalannak az APEH. Ez egyes visszaigénylések elmaradása mellett büntetésekkel is hoz pénzt a konyhára a költségvetésben. Vitatja ezt a véleményt Zara László. Szerinte nincs egységes előírás a számlák tartalmára. Emiatt a tagországok további adatokat is előírhatnak az azonosításhoz nélkülözhetetlen tartalom felett. A nyelvhasználatban a magyar kizárólagosságának megszüntetésére pedig kész a törvényjavaslat – mondta Zara László.

Iparűzési adó 350 milliárd forint

Innovációs adó kb. 40 Mrd forint

Áfaarányosítás 10–40 Mrd forint

Telefonáfa 20%-a* n. a.

*a nem elszámolható áfahányad 30-ról 50 %-ra emelésével

Forrás: Reggel-gyűjtés

szabályáról is az derült ki, hogy ellentétes az EU irányelvével. A számszerűsíthető állami bevételkiesés legalább évi négyszázmilliárd forint. Bak Mihály Nem EU-konformnak látszó adók Megnevezés Éves bevétel (2005)

Iparűzési adó 350 milliárd forint

Innovációs adó kb. 40 Mrd forint

Áfaarányosítás 10–40 Mrd forint

Telefonáfa 20%-a* n. a.

*a nem elszámolható áfahányad 30-ról 50 %-ra emelésével

Forrás: Reggel-gyűjtés Az agrárgazdaságot, köztük a borászokat is érinti, hogy nem igényelhetik vissza a teljes áfát. A közeljövőben azonban Brüsszel csapolhatja meg a költségvetésbe befolyó összeget. -->