Hírek

2005.08.12. 00:00

„Nem kell só a Rábába”

A magyar hatóságok előtt értesülésünk szerint korábban is ismert volt a Rába sóterhelése, mert a geotermikus erőmű bemutatta engedélyeit a magyar környezetvédelmi hatóságoknak.

Izing Antal

Az ausztriai Jennersdorfból származó dokumentumok szerint egy stájerországi geotermikus hőerőmű naponta 71 tonna sóvegyülettel terhelte meg a Feisitz patakot, amely a Lapincs folyóba torkollik Ausztria területén, a Lapincs pedig a Rábába ömlik Szentgotthárd térségében – adta hírül lapunk. Információink szerint a fürstenfeldi geotermikus erőmű a stájer tartományi kormányzat engedélyével enged a patakba másodpercenként tizenöt liter magas sótartalmú lehűlt termálvizet. Az engedély kiadásának jogosságát a patak alsóbb folyásánál fekvő burgenlandi tartomány hatóságai is kifogásolták. Jogvitában állnak emiatt a stájer tartományi kormányzattal, ügyüket Bécsben, a környezetvédelmi minisztérium is vizsgálja. Birtokunkba jutott dokumentumainkból kitűnik, hogy egy burgenlandi horgászegyesület kártérítési pert készít elő a Lapincson bekövetkezett, szerintük katasztrofális halpusztulás miatt.

Az évente egyszer ülésező, legutóbbi összejövetelét Egerben tartó Osztrák–Magyar Határvízi Bizottság szakértői előtt ismert a 15 literes másodpercenként kibocsátás, mert azt az osztrákok bemutatták a magyar félnek. Lábdi Miklós, a Nyugat-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese lapunknak azt mondta, nem tartják helyesnek, hogy az osztrák erőmű a kihasznált termálvizet élővízbe engedi vissza. Lábdi Miklós szerint sem a Lapincsba, sem a Rába élő vízébe nem kell só. A kihűlt vizet a szakember szerint egy megfelelő berendezéssel ugyanazokba a mélyrétegekbe kellene visszasajtolni, ahonnan felhozták. Lábdinak tudomása van arról is, hogy az erőmű két ilyen visszasajtoló berendezéssel is rendelkezik, amelyek azonban meghibásodtak, ezért nem alkalmasak feladatuk ellátására. A sóterhelés a környezetszennyezés második forrása, mivel a Rába ausztriai szakaszán termelő bőrgyárak közismerten naftalin-diszulfonáttal szennyezik a vasi folyót, amelynek felszínén időnként kemény hab képződik.

Jelenleg ez nem látható, mert a karácsonyi és a nyári gyárleállások idején egy időre leáll a Rába szennyezése. Az utolsó hőerőműtől származó sószennyezés az erőmű igazgatója szerint áprilisban történt, amelynek az a magyarázata, hogy az erőmű télen fűt. Lapunk adatai szerint 1984-ben, még a bőrgyárak megépítése előtt 40 milligramm (mg) nátriumot, 2002-ben 100 mg nátriumot, 2004-ben pedig 60 mg nátriumot tartalmazott a Rába egy liternyi vize.

– A magyar kormánynak kötelessége lenne a szomszédos Ausztrához diplomáciai jegyzékben fordulni – közölte Illés Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő. A magyar félnek követelnie kell, hogy a Rába mentén működő amerikai tulajdonú bőrgyárak engedélyeit vonják vissza, az erőmű pedig addig ne működhessen, míg a visszasajtolót meg nem javítják. A jegyzék Illés szerint egy eszköz lehet arra, hogy a mindkét ország polgárainak környezetét romboló szennyezést megakadályozzák.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!