2005.08.19. 00:00

Repülni kockázatos?

Élethalálharc folyik a piacon, a társaságok ott csökkentik a költségeket, ahol csak tudják – mondják a légügyi szakemberek.

Farkas Károly

Néhány nap alatt világszerte 281 ember vesztette életét két nagy légi katasztrófában. Vasárnap a Helios Airways gépe zuhant le, az előzetes vizsgálatok szerint műszaki okok miatt, kedden a West Caribbean Airways repülőgépe járt szerencsétlenül Venezuelában. Magyarországon is történt egy kisebb incidens: tegnap a reggeli órákban kényszerleszállást hajtott végre a Fly Air török légitársaság Airbus–300-as gépe Ferihegyen, fedélzetén 293 utassal. Ez 2005-ben csak Ferihegyen a nyolcadik olyan alkalom volt, hogy egy repülőgép műszaki hiba miatt megszakítani kényszerült útját. A gépet tegnap átvizsgálták a magyar szakemberek, és úgy találták, hogy a hajtómű meghibásodása miatt csak napok múlva indulhat tovább. Az utasok és a kísérőszemélyzet egy része délután háromkor egy mentesítő járattal elhagyta Budapestet. Számukra addig teljes ellátást biztosított a légitársaság. Mint azt Szolár Domokos, a Budapest Airport Rt. kommunikációs munkatársa lapunknak elmondta, mivel a nálunk rekedt utasok többsége muzulmán hívő volt, imahelyet is biztosítottak számukra. A Ferihegyi repülőtéren majdnem minden hónapban történik egy-egy ilyen eset, de szerencsére nagyobb légi katasztrófa nem történt az elmúlt években, pedig egy év alatt harminc százalékkal nőtt a légi forgalom Ferihegyen.

Ami a ciprusi katasztrófát illeti, egyelőre nem lehet tudni, hogy a Fly Air gépében a motor meghibásodását emberi mulasztás vagy anyaghiba okozta-e, de sokakban felmerült a kérdés, hogy az egyre élesedő versenyben a légitársaságok vajon nem a biztonságon próbálnak-e takarékoskodni. „Élethalálharc folyik a piacon” – minősítette a helyzetet Tardos János, az Aero magazin főszerkesztője. Kiemelte, aki a biztonságon akar spórolni, az egész egyszerűen bűnöző. Ennek ellenére az Egyesült Államok légi közlekedési hatósága új keletű jelentésében azt tette közzé, hogy mivel a légitársaságok többsége kénytelen lefaragni kiadásait, sokszor éjszaka szervizelik gépeiket, vagy külső cégeknek adják ki a karbantartási munkálatokat, és nem ellenőrzik kellően a gépeket. Az egyre magasabb üzemanyagárak miatt a társaságok más költségeken kénytelenek faragni, ezért fordulhatott elő például az az eset, hogy egy társaság ugyan jelentősen növelte légiflottája méretét, de a karbantartást végző dolgozói számát csökkentette.

Európában több lap figyelmeztetett arra, hogy a légitársaságok már kevésbé óvatosak, mint korábban: egy-egy járat törlése ugyanis komoly bevételkiesést és presztízsveszteséget jelentene, ezért akár kisebb hibákkal is hajlandóak útnak indítani egy-egy repülőgépet. „A Helios ciprusi légitársaság esetében egyértelműen erről van szó; 2000-ben az Alaska Airlines katasztrófájánál is ez okozta a szerencsétlenséget, de ez Magyarországon nem fordulhat elő” – biztosította lapunkat Tardos János. Elmondása szerint nálunk egyáltalán nem olyan kiélezett a verseny: ezzel párhuzamosan elképzelhetetlennek tartja, hogy lenne olyan felelőtlen cégvezető Magyarországon, aki ilyen intézkedésekre utasítaná beosztottjait. „De még ha erre sor is kerülne, nincs olyan szerelő vagy mérnök, aki ezt az utasítást végrehajtaná. Itt emberek százainak életéről van szó, ezzel nem lehet játszani” – mondta.

Tardos János elismerte azt, hogy a költségcsökkentések könnyen a biztonság rovására mehetnek, „de az már nagy probléma, ha egy társaság ezen próbál spórolni” – tette hozzá. Ezt lapunknak egy, neve elhallgatását kérő repülőtéri alkalmazott is megerősítette: elmondása szerint idehaza soha még csak nem is hallott ilyesmiről. „Ha csak a legapróbb probléma is felmerül, addig nem szállhat fel a gép, amíg a hibát el nem hárították, kerül, amibe kerül” – emelte ki lapunknak a Ferihegyi repülőtér alkalmazottja. Mivel az olajárak sosem látott magasságokba emelkedtek, ugyanakkor a fapados járatok megjelenésével a repülőjegyek árai csökkennek, több légitársaság is komoly költség-megtakarításokra kényszerülhet. A fapadosnak is nevezett diszkont-légitársaságoknál a költségek szándékos alacsonyan tartása miatt elvileg korábban jelentkezhetnének problémák: többször felmerült, hogy vajon kellőképpen biztonságosak-e ezek a járatok. A szakértők szerint igen, mivel e légitársaságok repülőgépflottája fiatalabb gépparkkal rendelkezik, mint a nagyobb cégeké, és többségükben jó minőségű, jól karbantartott gépekből állnak. „Ezek a társaságok még inkább érdekeltek az utazás biztonságában, mint drágább társaik, hiszen bennük még nem bíznak annyira. A Malév ebből a szempontból is jó helyzetben van, flottája fiatal, Boeingjei mindössze néhány évesek” – mondta Tardos János.

Gyász és harag Cipruson a Helios gépének katasztrófája után

Tegnap érkeztek haza a Cipruson rekedt magyar utasok. A 137 magyar turista többórás várakozás után egy Malév-géppel érkezett meg. A magyar turistáknak azért kellett egy napot várakozniuk a larnacai reptéren, mert a vasárnapi szerencsétlenség után a Helios pilótái nem mertek felszállni. A sziget államügyészsége gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja a társaság vezetőit. A vádemelés megerősíti azokat a híreket, miszerint a társaság vezetése tudott a nyomáskiegyenlítő meghibásodásáról. A társaság korábbi főmérnöke kijelentette, hogy a gépen már decemberben elromlott a nyomáskiegyenlítő, a légitársaság azonban ezt visszautasította. A szerkezet meghibásodása valóban ájulást okoz, de a pilóták mellett ilyen esetekre vannak oxigénmaszkok. A Malév egyik pilótája szerint ezeket 35 másodperc alatt aktiválni lehet, ennyi idő alatt pedig senki sem vesztheti el az eszméletét. Ugyanakkor valószínű, hogy az egyik férfi utaskísérő és egy stewardess megkísérelte megmenteni a gépet és a benne ülőket. A görög légierő két F–16-os vadászgépe közvetlenül azután, hogy a repülővel megszakadt a kapcsolat, megközelítette a 10000 méter magasan közlekedő gépet: két alakot láttak a pilótafülkében, akik megkísérelték átvenni az irányítást a robotpilótától. A másodpilóta a fülkében öntudatlanul hevert, a német nemzetiségű pilóta nem látszott, és sorsáról azóta sincs hír. 23 perc múlva a légi jármű Athén felé fordult, megkísérelte elérni a város repülőterét. Közben alacsonyabbra ereszkedett, először háromezer, majd nyolcszáz méteres tengerszint feletti magasságra ért. Közvetlenül azután, hogy a gép elérte a szárazföldet, a feltételezések szerint kifogyott az üzemanyaga, és Grammatiko falu mellett egy domboldalba csapódott. A szerencsétlenségben 121 ember vesztette életét.

Sok a gép, de Ferihegy még bírja

Alaposan megnövekedett az utasforgalom Ferihegyen. A légitársaságok egy részét tömörítő Airline Operating Comitee (AOC) szervezet szerint hatvan, a Budapest Airport Rt. szerint harminc százalékkal több az utas, mint egy évvel korábban, ennek ellenére a repülőtéri illetékek nem csökkentek, az utasok várakozási ideje viszont nőtt. „Előszezonban előfordult olyan, hogy az utcán állt a sor” – nyilatkozta korábban Pető György, az AOC elnöke, aki levélben követelte az illetékek csökkentését. Azt a Budapest Airport Rt. is elismerte, hogy akadtak problémák, de ezt elsősorban a repülőtér viszonylag alacsony kapacitása okozza. A Budapest Airport Rt. lapunkkal közölte, hamarosan átadják a felújított 1-es terminált, készülnek a Ferihegy 2C terminál tervei is, így az év végére megoldják a zsúfoltság problémáját.

Kényszerleszállások Ferihegyen 2003 óta

2003. június 10. - Kényszerleszállást hajtott végre a Transavia holland légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépe.

2003. szeptember 24. - Egy török légitársaság gépe – egyik utasának eszméletvesztése miatt – kényszerleszállást hajtott végre, de a 66 éves férfi már meghalt, mire földet értek.

2004. július 25. - A British Airways Airbus–321-es gépe kényszerleszállást hajtott végre.

2004. augusztus 4. - Az AUA osztrák légitársaság repülőgépe sikeres kényszerleszállást hajtott végre, fedélzetén negyvennyolc utassal és négyfőnyi személyzettel.

2004. augusztus 15. - Bombafenyegetés miatt két, Isztambulból Frankfurtba tartó repülőgép is landolt Budapesten.

2004. augusztus 30. - Az Air France repülőgépe nyolcvankét utassal és ötfőnyi személyzettel kényszerleszállást hajtott végre, mert a füstjelző működésbe lépett.

2005. március 9. - Százöt utassal a fedélzetén sikeres kényszerleszállást hajtott végre a fővárosban az egyik diszkont-légitársaság Luton–Budapest járata.