Hírek

2005.09.05. 00:00

Apró félreértésen múlhat az üzlet

Ha egy japán cég Magyarország iránt érdeklődik, első útja alighanem Sűdy Zoltánhoz vezet. A japán piacra betörő magyar cég valószínűleg ugyanezt teszi – erre is következtethetünk a volt japán nagykövetünkkel készült interjúból.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="298"] Sűdy Zoltán kölcsönös bizalomra épülő személyes és szakmai kapcsolatot alakított ki a japán politikai és üzleti élet vezetőivel, a császári család tagjaival
[/caption]– Diplomáciai karrierjének csúcsaként négy-öt évig képviselte Magyarországot Japánban, mint rendkívüli meghatalmazott nagykövet. Majd hazatérve a külügyi munka folytatása helyett saját céget alapított. Nem volt ez túl nagy váltás?
– Igen is, meg nem is. Már 1976–1980-ban, az első tokiói kihelyezésem alatt rájöttem, hogy a magyar diplomácia fő feladata – különösen a távolabbi térségekben – a gazdasági diplomácia. És erre készültem azzal is, hogy az eredeti, Moszkvában szerzett diplomám mellé szereztem egy másikat. Elvégeztem a Budapesti Közgazdasági Egyetemet. Mint diplomatának, a fő feladatom az volt, hogy segítsem összehozni egymással a partnereket. Lényegében cégünk fő tevékenysége is ez. Ami azonban különbség, hogy míg diplomataként azonnal vissza kellett vonulnom, amikor a konkrét üzleti tárgyalások megkezdődtek, tanácsadóként éppen ekkor kezdődnek az igazán izgalmas feladatok. S míg diplomataként szigorúan kívül kellett maradnom mindkét fél üzleti érdekein, tanácsadóként a megbízóm érdekeit képviselem.

– Előny vagy hátrány az üzleti életben a diplomatamúlt?
– Megint csak: is-is. Mivel a japánok bizalmát csak hosszú és kitartó munkával lehet megnyerni, nem valószínű, hogy akkor is megnyílnának előttem a legfontosabb ajtók, ha ismeretlen magyar kisvállalkozóként keresném meg őket. Egyrészt nagyon sok befolyásos barátom, ismerősöm van Japánban, másrészt, ha olyan céget vagy partnert kell megkeresnem, akivel korábban még nem találkoztam, biztosan találok olyan ismerőst, akit megkérhetek arra, hogy mutasson be nekik. A másik oldalról azonban megbízóinknak naponta kell bizonyítanom, illetve a munkatársainkkal bizonyítanunk, hogy nem csak a diplomáciához, de az üzlethez is értünk. Mindig nagyon alaposan felkészülünk az adott ágazatból is. Mert bár a tárgyalások során nagyon sok minden azonosan merül fel, mondjuk az autóiparban vagy az elektronikában
a szakmai sajátosságok olykor döntőek lehetnek.

– A japán gondolkodásmód sok európai számára idegen. Mi az, amit saját maga átvett tőlük?
– Nem igazán tudom már szétválasztani, hiszen több mint harminc éve foglalkozom Japánnal, és különösen fiatalon nagyon fogékony voltam a kultúrájukra, az értékrendjükre. Aminek az alapja a becsületesség, a csak tiszta lapokkal való játék, és a pontosság. Ezek a saját alapelveim is. Magyar partnereimmel azonban az utóbbit tudom a legnehezebben megértetni. Ha egy japán nem kap 24 órán belül választ az üzleti ajánlatára vagy az általában írásban elküldött kérdéseire, akkor elveszíti érdeklődését, ejti az ügyet.
– Ennek ellenére évekig tart, mire egy kapcsolatfelvételből üzlet lesz.
– Így van, de ez nem ellentmondás. Az idő a bizalom kiépítéséhez szükséges. A japán partner mindig alaposan meggyőződik arról, hogy a másik fél mennyire felkészült, mennyire stabil az adott cég, képes-e tartani az ígért minőséget. Cserébe azonban, ha megköttetik az üzlet, hosszú távra kötelezi el magát.

– Sokan hiszik azt, hogy Japánban jól elboldogulhatnak angolul, és mivel a japánok egyre több európai szokást vesznek át, napjainkban nincs is igazán szükség a régi japán szokások ismeretére.
– Tévednek. Az igaz, hogy főként a fiatalok vesznek át európai szokásokat, de a japánok általában nem beszélnek jól angolul, és nem szívesen beszélnek idegen nyelven. Ezért, ha nem japánul folyik a tárgyalás, bizony egy-egy üzlet egészen apró félreértéseken elúszhat. Egyik legnagyobb sikerünk például az volt a közelmúltban, amikor egy japán bank keresett meg bennünket azzal, hogy az egyik ügyfelének egy adott feladatra találjunk magyar beszállítót. Mivel úgy gondoltuk, hogy egy másik magyar partnerünk éppen alkalmas a feladatra, azonnal fel is ajánlottuk a közvetítést. Majd kiderült, hogy a magyar partner angol anyavállalata és a japán megbízó angliai cége korábban már tárgyalt egymással. Ám kölcsönösen arra a szomorú tényre jutottak, hogy nem tudnak üzletet kötni. Ekkor jöttünk mi, lépésről lépésre tisztázva a feltételeket és elvárásokat, és több millió eurós együttműködés lett a vége.

– Mennyi időt tölt egy évből itthon, és mennyit Japánban?
– Évente ötször-hatszor kell odautaznom, és így évente öszszesen mintegy három hónapot töltök ott. Amit sokan irigyelnek, és én is irigyelném magam, ha ezt turistaként vagy a barátaink látogatásával tölthetném. A szállodai élet és a napi tárgyalások, az állandó odafigyelés azonban nem erről szól. De természetesen nem csak én utazom, hanem az öt-hat közvetlen munkatársam is, akik közül egy kivétellel szintén mindenki beszél japánul. 

Sűdy Zoltán

(54 éves) A Sűdy és társa Kft. ügyvezető igazgatója, volt thaiföldi és japán nagykövet

Dr. Sűdy Zoltán, mivel viszonylag későn, csak a diplomáciai karrier után kezdte el cégét felépíteni, még nem tart ott, hogy csak a stratégiai kérdésekkel foglalkozzon, és a napi feladatokat a munkatársaira hagyja. Így egy munkanap neki és feleségének, Sűdy Erikának is

– aki nemcsak az életben, hanem az üzletben is társa –

nyolc plusz hat órából áll.

Család: a házaspár két felnőtt gyermeke, András és István

24 és 22 évesek, egyetemisták. Mindketten beszélnek egy kicsit japánul, és a kisebb fiú szakmai gyakorlatra is a szigetországba készül.

Hobbi: az igen kevés szabadidőhöz igen széles érdeklődés társul, a téli-nyári sportolástól kezdve a zenélésen át (gitár)

a kertészkedésig.

Szakmai életút

Sűdy Zoltán első diplomáját a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Majd szakközgazdászi, világgazdasági szakértői másoddiplomát kapott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1990-ben doktori fokozatot szerzett. Tíz évvel ezelőtt Thaiföldön, majd 1995-től Japánban lett rendkívüli és meghatalmazott nagykövetünk.

Főbb jellemzők: beruházások és női ruhadarabok

A Sűdy és Társa Kft. fejlődését nem elsősorban a saját létszámának vagy árbevételének növekedése tükrözi. Inkább azoknak a japán–magyar beruházásoknak az értéke, amelyek a kft. közvetítői, tanácsadói munkájának köszönhetően valósultak meg. Ez pedig az idén eléri a tízmillió eurót. A cég másik profilja az SE Collection gyártása és forgalmazása. Iparművészek által tervezett, különleges alkalmakra szóló női ruhadarabokról és kiegészítőkről van szó. Magyar népművészeti motívumok díszítik őket. Az ötlet Sűdy Erikáé, aki nagykövetfeleségként jött rá: komoly az igény olyan kosztümökre, estélyikre, amelyek a modern eleganciát egyesítik a nemzeti sajátosságokkal. A japán piacra már sikerült betörni.

Sűdy Zoltánhoz vezet. A japán piacra betörő magyar cég valószínűleg ugyanezt teszi – erre is következtethetünk a volt japán nagykövetünkkel készült interjúból. Kaszás Erzsébet Sűdy Zoltán (54 éves) A Sűdy és társa Kft. ügyvezető igazgatója, volt thaiföldi és japán nagykövet

Dr. Sűdy Zoltán, mivel viszonylag későn, csak a diplomáciai karrier után kezdte el cégét felépíteni, még nem tart ott, hogy csak a stratégiai kérdésekkel foglalkozzon, és a napi feladatokat a munkatársaira hagyja. Így egy munkanap neki és feleségének, Sűdy Erikának is

– aki nemcsak az életben, hanem az üzletben is társa –

nyolc plusz hat órából áll.

Család: a házaspár két felnőtt gyermeke, András és István

24 és 22 évesek, egyetemisták. Mindketten beszélnek egy kicsit japánul, és a kisebb fiú szakmai gyakorlatra is a szigetországba készül.

Hobbi: az igen kevés szabadidőhöz igen széles érdeklődés társul, a téli-nyári sportolástól kezdve a zenélésen át (gitár)

a kertészkedésig. Szakmai életút Sűdy Zoltán első diplomáját a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte. Majd szakközgazdászi, világgazdasági szakértői másoddiplomát kapott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1990-ben doktori fokozatot szerzett. Tíz évvel ezelőtt Thaiföldön, majd 1995-től Japánban lett rendkívüli és meghatalmazott nagykövetünk. Főbb jellemzők: beruházások és női ruhadarabok A Sűdy és Társa Kft. fejlődését nem elsősorban a saját létszámának vagy árbevételének növekedése tükrözi. Inkább azoknak a japán–magyar beruházásoknak az értéke, amelyek a kft. közvetítői, tanácsadói munkájának köszönhetően valósultak meg. Ez pedig az idén eléri a tízmillió eurót. A cég másik profilja az SE Collection gyártása és forgalmazása. Iparművészek által tervezett, különleges alkalmakra szóló női ruhadarabokról és kiegészítőkről van szó. Magyar népművészeti motívumok díszítik őket. Az ötlet Sűdy Erikáé, aki nagykövetfeleségként jött rá: komoly az igény olyan kosztümökre, estélyikre, amelyek a modern eleganciát egyesítik a nemzeti sajátosságokkal. A japán piacra már sikerült betörni. Sűdy Zoltán kölcsönös bizalomra épülő személyes és szakmai kapcsolatot alakított ki a japán politikai és üzleti élet vezetőivel, a császári család tagjaival -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!