Hírek

2005.09.30. 00:00

Az SS-hez kerültek Hatvany képei

A Hatvany család gyűjteménye 1945-ben nyomtalanul eltűnt. Történészek feltételezései szerint az oroszok vitték magukkal. Egy most készülő könyv és film bizonyítékokat mutat be: a német SS volt a bűnös.

Gyulay Zoltán

[caption id="" align="alignleft" width="183"] Courbet Birkózók című alkotása jelenleg a Szépművészeti
[/caption]A két háború között egyedálló műkincsgyűjteményt mondhatott a magáénak a Hatvany-Deutsch család. A többi között Cézanne, Manet, Monet, Degas, Renoir nyolcszáz képe is hozzá tartozott. Hatvany-Deutsch Ferenc báró a világ legnagyobb impresszionista magánkollekciójával rendelkezett. A náci megszállást követően Hatvany-Deutsch Ferenc alámerült, gyűjteménye egy részét barátai nevén budapesti bankokban helyezte el, másik részét baráti családok házainál. Mindent kifosztottak, még a széfeket is. Hans Deutsch, Németország jóvátételekkel foglalkozó ügyvédje, aki csak nagyon távoli rokonságban áll a Hatvanyakkal, bebizonyította, hogy a gyűjtemény az SS kezére került. A német állam fizetett is harmincötmillió márkát, ami nem kevés ugyan, csakhogy a gyűjtemény értékét négyszázmillióra becsülik.

A Hatvanyak csak tizenhét és fél millióhoz jutottak, miközben Hans Deutsch börtönbe került 1964. november 3-án. Vizsgálati fogsága tizennyolc hónapon át tartott azon az alapon, hogy a bizonyítékok, amelyek szerint az SS vádolható a műkincsrablással, hamisítványok. Deutsch kilenc éven át várt a perére. A végén ugyan rehabilitálták, fájdalomdíjat sohasem kapott. Három esztendeje, 2002-ben hunyt el. A eutsch elleni per tehát nem csupán a fölmentésével zárult, hanem múzeumi tulajdonból számos kép visszaszolgáltatásával is eredeti tulajdonosának vagy a jogos örökösöknek.

Hans Deutsch esetéről Michael Juncker most dokumentumfilmet forgat Deutschland gegen Deutsch (Németország Deutsch ellen) címmel. Juncker szerint aki ismeri az eltűnt Hatvany-képek útját, annak azt is tudnia kell, miért lehetetlenítették el, hiteltelenítették, börtönözték be, s ezzel gyakorlatilag az útból miért takarították el. film azt sugalmazza, hogy Hans Deutschot ugyanazok az emberek fosztották meg a szabadságától, akik napjainkban is birtokolják a Hatvany-gyűjtemény egyes kincseit: egykori SS hozzátartozói és barátai. sakhogy a Hatvany-gyűjtemény képeinek sorsát napjainkban azért is nagyon nehéz követni, mert az egyetlen teljes leltárjegyzék még 1935-ből származik. Azt követően azonban Hatvany szorgalmasan vásárolt és eladott. A lista pedig, amelyet a háború után emlékezetből öszszeállított, csupán a legértékesebb mesterművekre szorítkozik, így az is elképzelhető, hogy egy, eredetileg a Hatvany-gyűjteményből származó képet, amely napjainkban előkerült, Hatvany Ferenc 1935 után értékesített – önként, minden nyomás nélkül.

A Hatvany-örökösök mindenesetre már nem mutatnak többé érdeklődést a gyűjtemény iránt. Hatvany Ferenc mindkét lánya már kilencven éven felül jár, és a Die Welt című német napilap egész oldalas cikke szerint már nem tart igényt a kollekcióra.

Az unoka vissza akarja kapni az ajándékát

A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jóváhagyta az elsőfokú ítéletet abban a perben, amelyet az unoka, Cardoso Maria Diana kezdeményezett a magyar állam ellen. A cukorbáró Tanzániában élő leszármazottja tavaly azért nyújtott be keresetet, hogy visszakapja az egykor édesanyja, Hatvany Alexandra tulajdonában lévő műalkotásokat. Courbet birkózók című festménye, valamint Daubigny, Rodin és Von Menzel egy-egy ceruzarajza jelenleg a Szépművészeti Múzeum birtokában van. A felperes édesapja, Nagy Endre neves vadász volt, ő volt Rákosi fővadásza is. Külföldre távozása után Tanzániában folytatta mesterségét, s innen származik az általa alapított balatonedericsi Afrika Múzeum anyagának jelentős része is. Első fokon februárban a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy a műkincsek a magyar állam tulajdonában maradnak. Cardoso Maria Diana fellebbezett. Az említett műalkotások egyébként nem képezték a széthordott Hatvany-hagyaték részét, mivel azt a cukorbáró mintegy tíz másik képpel együtt lányának, Alexandrának ajándékozta. A háború után a képeket védetté nyilvánította az akkori művelődési tárca, s állami felügyelet alá helyezték.

„A jogállam csak jogálom marad, ha ügyfelem úgy dönt,

nemzetközi fórum elé visszük az ügyet” – mondta lapunknak Varga Tamás ügyvéd, Cardoso Maria Diana jogi képviselője.(és)

a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy a műkincsek a magyar állam tulajdonában maradnak. Cardoso Maria Diana fellebbezett. Az említett műalkotások egyébként nem képezték a széthordott Hatvany-hagyaték részét, mivel azt a cukorbáró mintegy tíz másik képpel együtt lányának, Alexandrának ajándékozta. A háború után a képeket védetté nyilvánította az akkori művelődési tárca, s állami felügyelet alá helyezték.

„A jogállam csak jogálom marad, ha ügyfelem úgy dönt,

nemzetközi fórum elé visszük az ügyet” – mondta lapunknak Varga Tamás ügyvéd, Cardoso Maria Diana jogi képviselője. (és) Courbet Birkózók című alkotása jelenleg a Szépművészeti -->

Ezek is érdekelhetik