Kerekesszékkel az iskolákba

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az Erzsébetvárosi Általános Iskola diákjai az órákon gumilabdákon ülnek. Ez a módszer óvja a gerinc épségét, valamint önfegyelemre nevel.
[/caption]– Minden diáknak egyforma jogokat kell biztosítani – hangsúlyozta kérdésünkre Schiffer János főpolgármester-helyettes. Hozzátette, az esélyegyenlőséget úgy kívánják növelni, hogy 2008-ig egymilliárd forintot fordítanak a fővárosi kezelésű iskolák akadálymentesítésére. Megtudtuk, az említett összeg mellett a központi költségvetéssel közösen 350 millió forintot szánnak a hátrányos helyzetűek képzőközpontjának létesítésére. Ugyancsak folytatódik a több mint negyedszázada megkezdett integrált oktatás bővítése. – Mindezeknek köszönhetően ebben a tanévben már a fogyatékos diákok hatvanöt százaléka tanulhat az önkormányzat középiskoláiban – nyomatékosította a tényeket Schiffer János. – Kétezertízig óriási iskolafejlesztési programok indulnak – fűzte tovább gondolatait a főpolgármester-helyettes.

A következő öt esztendőben ötvennyolc iskola felújítását, bővítését tervezik. Idén az összesen huszonnyolcmilliárd forintos programból öt és fél milliárdot költenek erre a célra. Schiffer János az így megújult iskolák között említette többek mellett a német nyelvű gimnáziumot, a vakok módszertani iskoláját, a Táncsics kollégiumot és a Kodály Zoltán kórusiskolát. Ezek mindegyike már eleve akadálymentesen épült fel. A fővárosi önkormányzat fenntartásában jelenleg két óvoda, tizenkét általános iskola, ugyanennyi gimnázium, nyolcvankilenc szakközépiskola, kilenc szakiskola és tizenhét kollégium működik. Ezekbe együttesen közel hetvenháromezer fiatal nebuló jár.

Mint a hivatal sajtóosztályától megtudtuk, ma ezerhétszáztizenkét, szétválasztott oktatásban részesülő diák tanul ezekben az iskolákban. Integrált képzésben ebben a tanévben száztizenöt mozgás-, harmincnyolc látás- és százhatvanhat hallássérült gyermek részesül. Ilyen oktatási formában ötvenhárom tanintézményben lehet részt venni. – Hozzánk ötvenegy, sajátos nevelést igénylő gyerek jár – mondta érdeklődésünkre Fenyvessy Gábor, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola igazgatója. Aki egyben hozzátette, a tanintézmény tíz esztendeje foglalkozik hátrányos helyzetű diákokkal. Megtudtuk, az egykor itt végzett nebulók közül többen tanárként tértek vissza a szakközépiskolába. A sajátos nevelést igénylő diákok két csoportban az egészséges gyerekekkel együtt tanulnak. Az egyik részlegben azok a diákok találhatók, akiknek mind tanulmányi előéletük, mind értelmi képességük megfelelő a legerősebb képzéshez. A másik csoportban kis létszámú osztályok vannak. Itt is épp értelmű diákok tanulnak, ám nekik egy elnyújtott oktatásban adják át a tudnivalókat. A képzés eredményességével kapcsolatban Fenyvessy Gábor elmondta, idén nyolc hátrányos helyzetű diákjuk közül mindegyik sikerrel vette az emelt szintű érettségi akadályát. – Iskolánkban különleges technikai háttér áll rendelkezésre a vak és a gyengén látó diákok számára – tette hozzá az igazgató. Így van itt többek közt egy speciálisan kialakított négyjegyű függvénytáblázat és egy számítástechnikai labor is.

Magukon érezhették

A koppenhágai orvosi egyetemen néhány évvel ezelőtt furcsa kísérlet része lehetett néhány hallgató. A kiválasztott szerencséseknek egy bezsírozott szemüveget kellett fölvenniük. E mellett szorosan befáslizták térdüket és könyökhajlatukat. Néhány diákot még arra is rávettek, hogy farudat köthessenek a gerincük mellé. Miután így beöltöztek, megkérték őket, próbáljanak meg bejutni különböző közintézményekbe, vagy csak egyszerűen gyalog feljutni a harmadik emeletre. A kísérlet célja az volt, hogy az egészséges diákok magukon tapasztalják meg, milyen is hátránnyal élni.