Minden szerződés színlelt lenne?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A csata még nem dőlt el a minisztériumok és a szakmai szervezetek között arról, hogy mikor burkolják vállalkozói szerződésbe a munkaviszonyt
[/caption]Korántsem egyszerű dolog meghatározni, hogy pontosan mi is minősül színlelt szerződésnek a munkajogban. A kérdéskör tisztázására a pénzügyi és a munkaügyi tárca közösen készített egy tervezetet, amelyet elküldött a különösen érintett szakmai szervezeteknek, hogy véleményezzék azt. A tervezetben a minisztériumok felsorolták azokat a kritériumokat, amelyek szerintük egyértelműen tisztázzák, hogy mikor beszélhetünk munkaviszonyról. A szakmai szervezetek azonban némileg másként gondolják a dolgot.
Az alapok már mindenki számára világosak, csak apró véleménykülönbségekről van szó, mégis, az eredetileg november közepére tervezett megyezés késik. A szakmai szervezetek időt kértek – mondta Schranz Edit a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium sajtószóvivőjétől. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének, a Lapkiadók Egyesületének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és más szervezeteknek megküldött tervezetet azóta véleményezték az érintett szakmák.
A tárcák által felsorolt irányelvekkel nincs különösebb problémánk, ezek jól körülírják a helyzetet – mondta el lapunk érdeklődésére dr. Gyimesi László jogász, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke az érintett szakmai szervezetek egyöntetű véleményét. Mégis vannak bizonyos fenntartások, véleménybeli különbségek.
A szakszervezetek a tizennégy pontból csak ötről ismerik el, hogy munkaviszonyra utal. Gyimesi szerint „nagy valószínűséggel” munkaviszonyról van szó akkor, ha a dolgozónak a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Munkaviszonyra utal továbbá, ha a foglalkoztatott és a megrendelő között alá-fölérendeltségi viszony van, hiszen a vállalkozások működését szabályozó polgári jog nem ismer ilyen hierarchiát. Az sem mindegy, hogy a dolgozó teljes vagy csak részleges felelősséggel tartozik-e abban az esetben, ha a munkavégzése közben kárt okoz. A munkajog szerint ugyanis az alkalmazottal nem lehet teljes mértékben kifizettetni például egy több millió forintos berendezés tönkretételét. Végül, ha alkalmazottként dolgozik valaki, akkor a munkáltatója köteles őt munkával ellátni, vagy leálláskor is fizetni, míg a vállakozói partnerségben a megrendelő a műsorváltozás jogát fenntartja.