Hírek

2005.11.12. 00:00

Teljes átalakulás előtt a felsőoktatás

Jövőre már nem négyéves főiskolai vagy 5-6 éves egyetemi képzésre lehet jelentkezni, hanem felsőfokú alapképzésre. A hároméves alapszint elvégzése után a legjobb diákok tovább tanulhatnak a kétéves mesterképzésben, utána pedig a doktori szintet is elvégezhetik. De mint minden új rendszer bevezetésénél, a felsőoktatási reformot illetően is sok a megválaszolatlan kérdés. Lapunk Magyar Bálint oktatási miniszterhez intézte a fontosabb kérdéseket a felsőoktatási reformmal kapcsolatban.

Farkas Károly

[caption id="" align="alignleft" width="119"] A felsőoktatás részben szolgáltatás, részben pedig a közjó eleme
[/caption]– Miért kell átállnunk az új képzési rendszerre?
– A mostani rendszer egyetemi és főiskolai képzésre épül. Annak idején ezt a modellt csak a szűk elitképzésre találták ki, s addig működött jól, amíg az adott korosztály öt-tíz százaléka részesült felsőfokú képzésben. A rendszer fő hátránya az volt, hogy túlságosan korai időpontra tolta a pályaválasztást. 18 évesen kellett egy diáknak eldöntenie, hogy miből szerezzen diplomát. Az új képzési rendszer tulajdonképpen az angolszász modell átvétele, amiről a tagorszá-gok Bolognában állapodtak meg, ezért nevezik bolognai rendszernek. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak.

– Mi az átállás lényege?
– A többciklusú vagy lineáris rendszerre történő átállás lényege az, hogy olyan képzési szerkezetet valósítsunk meg, amely képes egyesíteni az elit- és a tömegképzés előnyeit. Ma a tanulók 80 százaléka már érettségizik, és mintegy fele továbblép a felsőoktatásba, pontosabban az államilag finanszírozott képzésbe. Ehhez a hagyományos képzési keretek már nem megfelelőek. Közben átalakultak a munkaerőpiac igényei is. Nagyon sok az érettséginél nagyobb tudású, de nem egyetemi szinten képzett munkaerőre van szükség. A bolognai modell megtöri a képzési idő kötöttségét, és 3 év után ki lehet lépni a piacra egy versenyképes oklevéllel, vagy tovább tanulni a mesterképzésben.

– Milyen oklevelet vagy diplomát szerezhetnek azok, akik részt vesznek az alapképzésben, és milyen értéke lesz ennek a munkaerőpiacon?
– Az alapképzésben elnyerhető oklevél magasabb szintű lesz, mint egy szakmunkás- vagy technikusi végzettség, de alacsonyabb, mint egy egyetemi diploma. Vannak arra utaló felméréseink, hogy az alapszakos oklevelet jól fogadja a piac. Egy példa: Írországban minden ezer mérnökből 750-nek ilyen alapszintű oklevele van. Nincs többre szükség. Az alapképzés egy praktikus, versenyképes oklevelet ad, az egyetemi pedig igazi elitképzés lehet.

– Minden szakon átáll majd a felsőoktatás a bolognai képzési rendszerre?
– Természetesen lesznek olyan szakok, ahol nem lehet átállni az angolszász modellre, így a jogász, az orvosi képzések, a mérnöki képzések többsége és néhány művészeti képzés osztatlan marad. Lesznek olyan szakok is, ahol nem fog élesen elválni az alap- és a mesterképzés. De az alapképzés nemzetközi színvonalú lesz majd. Ez teszi majd lehetővé a valódi nemzetközi átjárhatóságot. Aki elvégez egy magyarországi alapképzést, az akár külföldön is mehet mesterképzésre.
 
– Külföldi diákokra is számítanak majd az új rendszerben? Ők hol találják meg majd a helyüket ebben a többszintű képzésben?
– A felsőoktatás részben szolgáltatás, részben pedig a közjó eleme. A felsőoktatás hazai és nemzetközi piacán egyre nagyobb a verseny. Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények versenyeznek a diákokért és az ezzel járó állami támogatásért, de a bolognai folyamat részeként a magyar felsőoktatás kiléphet a nemzetközi piacra is. Ennek egy része az, hogy a külföldi egyetemek megnyílnak a magyar diákok előtt. Az új felsőoktatási törvény kifejezetten ösztönzi az ilyen mobilitást. A magyar diákok számára lehetővé válik az, hogy diákhitelt vehessenek fel külföldi tanulmányaikra is. A hitel mértékét lépcsőzetesen kívánjuk kialakítani ahhoz mérten, hogy valaki költségtérítéses vagy államilag finanszírozott képzésben vesz részt. A magyar diák külföldi részképzését szinte alanyi joggá kívánjuk tenni, mégpedig úgy, hogy a külföldi tanulmányok során szerzett kreditek az itthoni tanulmányokba beszámítódnának. Természetesen külföldi diákokat is szeretnénk minél nagyobb számban látni a hazai egyetemeken. Még ha gazdasági potenciálunkat vagy területünket tekintve nem is lehetünk nagyhatalmak, a tudás területén igen. Ma Magyarországon mintegy 3000 külföldi diák tanul, a világon pedig mintegy 1,5 millió diák tanul más ország egyetemein. A prognózisok szerint ez a szám 2015-re már nyolcmillióra emelkedik. Fontos az, hogy Magyarország ebből nagyobb arányban részesüljön. Azt szeretnénk, ha az ország nettó „diákimportőr” lenne.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése Magyar Bálint szerint nem akaszthatja meg a reform menetét. „Az AB a tervezett felsőoktatási törvényt több helyen alkotmányellenesnek találta, de a tárca javaslata már elkészült a korrigálásokkal, és még az idén a parlament elé kerül a módosított törvényjavaslat” – ígérte.

Csak névleg marad meg az egyetem és a főiskola

A felsőoktatási reform életbelépésével a szakok nagy része nem található majd meg a felsőfokú alapképzésben, csak névleg marad meg az egyetem-főiskola megkülönböztetés. Tizenkét félévet lehet majd tanulni államilag finanszírozott formában az eddigi tízzel szemben, viszont hat félévnél tovább kevesebben juthatnak majd: a tárca ugyanis úgy döntött, csak a hallgatók mintegy harmada vehet részt mesterszintű képzésben.

Az úgynevezett bolognai rendszerben szabadon lehet majd vándorolni az európai egyetemek között. Az egyetemi-főiskolai diplomákat két, egymás után megszerezhető papír váltja fel. Az első szint a felsőfokú alap, más néven bachelor-képzés (Bsc-szint). Itt jövőre 42000 államilag finanszírozott hely lesz. A második a mesterszint, vagyis a masterképzés (Msc-szint). Ide az alapképzéssel végzettek 35 százaléka, azaz mintegy 15 ezer diák kerülhet be. A harmadik szint a doktori képzés (PhD-, DLA-szint).

A korábbi 214 főiskolai és 199 egyetemi szaknál jóval kevesebb lesz. 101 alapszak, de 200-nál is több mesterszak indul. A különböző oktatási intézményekben összesen több mint négyszáz alapképzésre lehet jelentkezni. Az alapképzés hat-nyolc félévből áll, és a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket nyújt. A mesterszakokat kettő-négy félév alatt lehet elvégezni. Az alapszakokra való bejutás feltételei intézményenként és szakonként változik. A mesterképzés felvételi követelményeit pedig a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Lehetséges lesz az is, hogy valaki más területen lépjen mesterszintre, mint amilyenen az alapképzést végezte. A korábban végzettek egyetemi vagy főiskolai diplomája nem módosul, de ha valaki tovább szeretne tanulni, a főiskolai diplomát alapszintűnek, az egyetemit pedig mesterszintűnek ismerik el.

Alapszinten 180, mesterszinten 120 kreditet lehet szerezni. A harmadik ciklusnak számító doktori képzés elvégzéséért 180 kreditpont jár. A jelentkezőknek több szakon nem kell többciklusú képzésre számítaniuk. Ezek az orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász és építészmérnök szakok.

Alapszakok számos ágazatban

A bölcsészképzésben a szakok nagy része beolvad 13 alapszakba. Mindegyik alapszakról tucatnyi mesterszakra lehet majd tovább jelentkezni. Az informatikában három alapszakot alakítottak ki a korábbi tíz képzésből. Ezek között szerepel a programozó matematikus és a számítástechnika-tanár is. A jogi és közigazgatási ágban hét alapszak van. Idetartozik majd a rendészeti igazgatás. Ebbe beolvadt a büntetés-végrehajtási képzés, a közlekedés-, határrendészet, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonság.

Gazdaságtudományi képzésben egyrészt közgazdasági elemző munkára, másrészt a gyakorlati üzletvitelre lehet felkészülni. A tíz alapszak között újnak számít a gazdaságelemzés, de megmarad a pénzügy és számvitel. Ide sorolták a „turizmus-vendéglátás” gyűjtőnevű szakot is, amely az idegenforgalom a szálloda és a vendéglátás.

A műszaki ágban tizenkilenc szakot alakítottak ki. A műszaki képzésben részt vevők létszámát a természettudománnyal együtt növelni fogja az OM. A természettudományi képzésben nyolc alapszak jön létre. Osztatlan képzésben folyik tovább az orvosképzés. A sporttudományban négy alapszak lesz. A nemzetvédelmi és katonai ágban eddig nem létező új alapszakok a büntetés-végrehajtási nevelő, a katonai gazdálkodási és a nemzetbiztonsági szak. Az agrárágban tizenöt alapszakot alakítottak ki.

Az új felsőfokú képzési területek: agrár, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógus, sporttudományi, természettudományi, művészeti.

Nincs alapvető változás a jelentkezésnél

Ha például valaki kiválaszt egy szakirányt, amire jelentkezni szeretne, akkor a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés menete nem fog különbözni az eddigiektől. A továbbtanulási lehetőségekről részletes információkat a december elején megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban olvashatnak. Jelentkezést benyújtani a kiválasztott felsőoktatási intézménybe továbbra is az Országos Felsőoktatási Információs Központon (korábbi Felsőoktatási Felvételi Iroda, OFI) keresztül lehet. A felsőfokú alapképzésre (bachelor) nincs felvételi, hanem – csakúgy mint az idén – az érettségi eredményével lehet bekerülni. Az alapképzés elvégzése után bármelyik egyetem meghirdetett mesterképzésére (master) lehet jelentkezni, de a jelentkezés feltételeit az adott felsőoktatási intézmény határozza majd meg. Novembertől januárig a felsőoktatási intézmények nyílt napokat tartanak, érdeklődni az időpontokról a kiválasztott intézménynél lehet.

a kétéves mesterképzésben, utána pedig a doktori szintet is elvégezhetik. De mint minden új rendszer bevezetésénél, a felsőoktatási reformot illetően is sok a megválaszolatlan kérdés. Lapunk Magyar Bálint oktatási miniszterhez intézte a fontosabb kérdéseket a felsőoktatási reformmal kapcsolatban. Farkas Károly Csak névleg marad meg az egyetem és a főiskola A felsőoktatási reform életbelépésével a szakok nagy része nem található majd meg a felsőfokú alapképzésben, csak névleg marad meg az egyetem-főiskola megkülönböztetés. Tizenkét félévet lehet majd tanulni államilag finanszírozott formában az eddigi tízzel szemben, viszont hat félévnél tovább kevesebben juthatnak majd: a tárca ugyanis úgy döntött, csak a hallgatók mintegy harmada vehet részt mesterszintű képzésben.

Az úgynevezett bolognai rendszerben szabadon lehet majd vándorolni az európai egyetemek között. Az egyetemi-főiskolai diplomákat két, egymás után megszerezhető papír váltja fel. Az első szint a felsőfokú alap, más néven bachelor-képzés (Bsc-szint). Itt jövőre 42000 államilag finanszírozott hely lesz. A második a mesterszint, vagyis a masterképzés (Msc-szint). Ide az alapképzéssel végzettek 35 százaléka, azaz mintegy 15 ezer diák kerülhet be.

A harmadik szint a doktori képzés (PhD-, DLA-szint).

A korábbi 214 főiskolai és 199 egyetemi szaknál jóval kevesebb lesz. 101 alapszak, de 200-nál is több mesterszak indul. A különböző oktatási intézményekben összesen több mint négyszáz alapképzésre lehet jelentkezni. Az alapképzés hat-nyolc félévből áll, és a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket nyújt. A mesterszakokat kettő-négy félév alatt lehet elvégezni. Az alapszakokra való bejutás feltételei intézményenként és szakonként változik. A mesterképzés felvételi követelményeit pedig a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Lehetséges lesz az is, hogy valaki más területen lépjen mesterszintre, mint amilyenen az alapképzést végezte. A korábban végzettek egyetemi vagy főiskolai diplomája nem módosul, de ha valaki tovább szeretne tanulni, a főiskolai diplomát alapszintűnek, az egyetemit pedig mesterszintűnek ismerik el.

Alapszinten 180, mesterszinten 120 kreditet lehet szerezni. A harmadik ciklusnak számító doktori képzés elvégzéséért 180 kreditpont jár.

A jelentkezőknek több szakon nem kell többciklusú képzésre számítaniuk. Ezek az orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász és építészmérnök szakok. Alapszakok számos ágazatban A bölcsészképzésben a szakok nagy része beolvad 13 alapszakba. Mindegyik alapszakról tucatnyi mesterszakra lehet majd tovább jelentkezni. Az informatikában három alapszakot alakítottak ki a korábbi tíz képzésből. Ezek között szerepel a programozó matematikus és a számítástechnika-tanár is. A jogi és közigazgatási ágban hét alapszak van. Idetartozik majd a rendészeti igazgatás. Ebbe beolvadt a büntetés-végrehajtási képzés, a közlekedés-, határrendészet, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonság.

Gazdaságtudományi képzésben egyrészt közgazdasági elemző munkára, másrészt a gyakorlati üzletvitelre lehet felkészülni. A tíz alapszak között újnak számít a gazdaságelemzés, de megmarad a pénzügy és számvitel. Ide sorolták a „turizmus-vendéglátás” gyűjtőnevű szakot is, amely az idegenforgalom a szálloda és a vendéglátás.

A műszaki ágban tizenkilenc szakot alakítottak ki. A műszaki képzésben részt vevők létszámát a természettudománnyal együtt növelni fogja az OM. A természettudományi képzésben nyolc alapszak jön létre.

Osztatlan képzésben folyik tovább az orvosképzés. A sporttudományban négy alapszak lesz. A nemzetvédelmi és katonai ágban eddig nem létező új alapszakok a büntetés-végrehajtási nevelő, a katonai gazdálkodási és a nemzetbiztonsági szak. Az agrárágban tizenöt alapszakot alakítottak ki.

Az új felsőfokú képzési területek: agrár, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógus, sporttudományi, természettudományi, művészeti. Nincs alapvető változás a jelentkezésnél Ha például valaki kiválaszt egy szakirányt, amire jelentkezni szeretne, akkor a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés menete nem fog különbözni az eddigiektől. A továbbtanulási lehetőségekről részletes információkat a december elején megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban olvashatnak. Jelentkezést benyújtani a kiválasztott felsőoktatási intézménybe továbbra is az Országos Felsőoktatási Információs Központon (korábbi Felsőoktatási Felvételi Iroda, OFI) keresztül lehet. A felsőfokú alapképzésre (bachelor) nincs felvételi, hanem – csakúgy mint az idén – az érettségi eredményével lehet bekerülni. Az alapképzés elvégzése után bármelyik egyetem meghirdetett mesterképzésére (master) lehet jelentkezni, de a jelentkezés feltételeit az adott felsőoktatási intézmény határozza majd meg. Novembertől januárig a felsőoktatási intézmények nyílt napokat tartanak, érdeklődni az időpontokról a kiválasztott intézménynél lehet. A felsőoktatás részben szolgáltatás, részben pedig a közjó eleme -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!