Távoltartás: olaj a tűzre?

„Ne jelentse fel a férjét, asszonyom, azzal csak azt éri el, hogy még jobban megveri” – gyakran ezzel a „jótanáccsal” látják el a rendőrök a családon belüli és párkapcsolati erőszak áldozatait. A bántalmazott nők a jogvédő szervezetek szerint ugyanezzel a reakcióval fognak szembesülni azután is, hogy a távoltartással kapcsolatos szabályok várhatóan jövő hétfőn bekerülnek a büntető törvénykönyvbe.

„A bíróság nem csak a lakásból tilthatja ki az erőszakos családtagot, arra is kötelezheti, hogy tartsa távol magát a bántalmazott munkahelyétől, iskolájától, az általa látogatott egészségügyi és vallási intézménytől” – foglalta össze a távoltartás lényegét Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára – ezen kívül azt is megtilthatja, hogy telefonon vagy elektronikus levélben vegye fel vele a kapcsolatot.” Az államtitkár hozzátette: pontosan meghatározott távolságot azért nem tartalmaz a módosító javaslat, mert egy nagyvárosban és egy faluban eltérőek azok a mértékek, amelyekkel biztosítható, hogy a bántalmazott megfelelő távolságban maradjon az agresszortól.

„A távoltartás jelenlegi formájában nemhogy nem nyújt segítő kezet a családon belüli erőszak áldozatainak, hanem egyenesen életveszélybe sodorja őket” – véli Fodor Márk, az Amnesty International Magyarország igazgatója. „Ha a rendőrség a bejelentés és a helyszínelés után nem távolítja el a lakásból azonnal a bántalmazót, fennáll a veszély, hogy az elkövető csak még dühösebb lesz” – mondta el a reggel.hu-nak. A várhatóan életbe lépő szabályzás azonban csak a bírósági eljárás részeként teszi majd lehetővé az erőszakoskodók ideiglenes eltávolítását. Fodor szerint a kormány csak vállalt kötelezettségének akar eleget tenni: a Parlament három évvel ezelőtt felszólította, tegyen valamit a családon belüli erőszak visszaszorításáért. Ennek határideje egyébként már 2004 áprilisában lejárt.

A távoltartásra beterjesztett javaslatok korábban – alkotmányjogi aggályok miatt – lekerültek a napirendről, pedig a probléma ellen küzdő civil szervezetek évek óta új törvényt szeretnének, amely nem a bántalmazók, hanem a bántalmazottak jogait védi. A távoltartás bevezetése ellen érvelők arra hivatkoztak, hogy az intézkedés voltaképpen olyan, mint egy letartóztatás: korlátozza a feltételezett elkövető jogait.

„Ilyenek a szabad mozgáshoz, a tartózkodási hely megválasztásához és a tulajdonhoz való jogok – mondta a reggel.hu-nak Kolláth György alkotmányjogász – arányosságot kell vizsgálni, azaz meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a lakástulajdonost jogszerűen távol lehet tartani otthonától.”

Az ideiglenes távoltartással – mivel az csupán 10-30 napra rendelhető el – a bántalmazottak csupán időt nyernének. „A távoltartásnak éppen az lenne a célja, hogy ne a nőknek és a gyermekeknek kelljen elmenekülniük otthonról” – mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület munkatársa. Szerinte egyébként semmi sem fog változni, legfeljebb annyi, hogy a jogalkotó „kényelmesen hátradőlhet a karosszékben, mint aki jól végezte a dolgát”.

A statisztikai adatok szerint már ahhoz is nagy bátorságra van szükség, hogy a bántalmazott a hatóságokhoz forduljon: egy szlovák felmérés szerint például átlagosan 39-szer fordul meg az áldozat fejében, hogy nem tűri tovább a rendszeres ütlegeket, mielőtt valóban elszánná magát arra, hogy feladja férjét vagy élettársát a rendőrségen.

Bánky Bea Tíz nőből kettőt bántalmaznak Minden ötödik felnőtt nő legalább egyszer él olyan párkapcsolatban, ahol partnere bántalmazza – legalábbis a legutolsó magyar, 1998-ban készült felmérés szerint. Frissebb hazai statisztika nincs, de a legújabb, az Európai Unió összes tagországára kiterjedő felmérés szerint évente 700-900 nő hal meg családon belüli erőszak áldozataként. Svéd, német és finn tanulmányok szerint a 16 és 67 év közötti nők legalább 30-35 százaléka egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává válik, az agresszor pedig többnyire családtag vagy élettárs.

-->