Fel kell számolni a szellemi gettókat

Szinte kizárólag konfliktusokon keresztül szerepelnek a tévéműsorokban, vagy sehogy. Passzivitásra és némaságra vannak ítélve még akkor is, amikor egyszerű és szükséges lenne őket lencsevégre kapni. A róluk szóló riportok és filmek a legjobb esetben is úgy próbálnak szimpátiát kelteni irántuk, hogy közben lesajnálják őket. Ez a mozgóképes szakemberek egyöntetű véleménye arról, hogyan jelenik meg a hazai cigányság a magyar médiában. A kamera másik végén is hasonló a helyzet.
„Abszurd, hogy a lakosság 6-8 százaléka roma, mégis csupán 50 cigány származású újságíró, tévés dolgozik Magyarországon” – mondja Nagy Anna, a Brit Nagykövetség kommunikációs vezetője. Teleki László romaügyi államtitkár szerint ők is szellemi gettóba zártan, kifejezetten a cigányokhoz szóló műsoroknál, kiadványoknál végzik munkájukat. Klein Judit, a Kisebbségi és Határon Túli Szerkesztőség vezetője szerint „az angol közszolgálati csatorna, a BBC kicsiben lemodellezi az angol társadalmat”. A szerkesztőség falai között ugyanolyan arányban dolgoznak indiaiak, afro-amerikaiak, kínaiak és más kisebbségek, mint amilyen arányban a társadalomban jelen vannak – hangoztatta Klein Judit. Ezzel szemben jelenleg a Magyar Televízió 1500 dolgozója közül mindössze öt roma származású.
Balogh Mária, Bogdán Mária, dr. Lakatos Beáta, Berkes Béla és Szénási József vállán óriási a felelősség: rajtuk múlik, hogy az arányok javuljanak, és a nézők hiteles romaképet kaphassanak. A 49 jelentkezőből kiválasztott öt ösztöndíjas gyakornok mindegyike magasan képzett. Van köztük többdiplomás, mások éppen most írják szakdolgozatukat, mint például Berkes Béla
a gyűlöletbeszédről.
 „A Magyar Televízó majdnem minden munkatársa egyetért abban, hogy a pozitív diszkrimináció eszközeivel kell helyzetbe hoznunk a roma újságírókat, szerkesztőket, riportereket, operatőröket” – indokolja Rudi Zoltán tévéelnök azt, hogy miért fogott össze Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, a brit és a magyar állam annak érdekében, hogy csökkentsék a romák aránytalanságát a médiában.
„Egyes témákra érzékenyebbek vagyunk, illetve más nézőpontból tudjuk azokat bemutatni” – mondja a miskolci Lakatos Beáta, aki a Kék fény című műsornál dolgozik egy hónapja, a Roma Ösztöndíjas Médiaprogram indulása óta.
Rudi Zoltán ugyanakkor hangsúlyozza: a gyakornokok feladata nem az, hogy roma témákat dolgozzanak fel. A Híradóban, a Válaszd a tudást! magazinműsorban, a Kék fény összeállításaiban egyaránt előfordulhatnak a cigányságtól független, ugyanakkor a romákkal is kapcsolatba hozható társadalmi problémák: a szegénység, a munkanélküliség, a szegregált iskolai osztályok vagy a kistelepüléseken élők esélyegyenlőtlensége.