Kevés a pénz a csecsemők hallásvizsgálatára

Magyarországon évente mintegy 100 ezer gyermek jön a világra, közülük csak minden negyediknél végzik el a vizsgálatot, pedig az újszülöttek 2-3 ezreléke siketen, vagy súlyos kétoldali halláscsökkenéssel jön a világra. Pytel József szerint nagyon fontos, hogy a siketséget korán, lehetőleg fél éven belül felismerjék, mert akkor a problémát akár egy fülbe ültetett speciális hallókészülékkel is orvosolni lehet, ellenkező esetben a gyermek nehezen tanul meg beszélni, így lemarad a szellemi fejlődésben.

A gyermekek hallását korábban mesterséges zajkeltéssel tesztelték, figyelve a csecsemő reakcióit. Ez azonban a vizsgáltak negyedénél téves diagnózishoz vezetett. Egy 1978-ban, Angliában kidolgozott és a pécsi klinika úttörőmunkája révén 1997-től Magyarországon is alkalmazott objektív módszernek köszönhetően nem szükséges a reakciókra figyelni, a vizsgálatot alvó gyermekeknél is el lehet végezni.

Ennek lényege, hogy rövid hangingert adnak egy, a hallószervbe helyezett készülékkel, amely egyúttal méri a működő fülből visszaérkező, alacsony intenzitású hangot. Amennyiben van visszajelzés, a gyermek egészséges, ha nincs, további vizsgálatokat követően hallókészüléket kaphat. A módszer azért nem tudott elterjedni Magyarországon, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyermekeket „bennfekvőként” kezeli, hallásvizsgálatukra külön forrást nem biztosít. A mérőműszerek drágák, kevés intézmény engedheti meg, hogy azokat saját költségen vásárolja meg.

Pytel József reményét fejezte ki, hogy az újszülöttek hallásvizsgálata a közeljövőben teljes körűvé válhat. Bizakodására az ad okot, hogy az egészségügyi tárca a közelmúltban e témában kikérte a fül-orr-gégész szakmai kollégium állásfoglalását, így lehet, hogy kedvezően módosul a jelenlegi szabályozás.