Hírek

2006.03.20. 18:36

Segédcsapatok a Kárpát-medencéből?

Vihart aratott Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettesi jelöltjének az a vasárnapi beszéde, amelyben szavazati jogot is adna a határon túli magyaroknak.

Éber Sándor

Minden parlamenti pártnál kiverték a biztosítékot Mikola Istvánnak, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltjének a határon túli magyarokkal kapcsolatban elhangzott mondatai. A nagyobbik ellenzéki párt vasárnapi kongresszusán az ex-egészségügyi miniszter az alábbiakat hangoztatta: „Meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. Ha négy évre nyerni tudnánk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.”


„A Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje egyaránt megsértette határon belül és a túl élő magyarokat meggondolatlan mondataival” – mondta lapunknak Csapody Miklós. Az MDF-es honatya szerint a határon belül élőket zárójelbe tehetőnek tekintené, ha határon túli honfitársai választójoggal is rendelkeznének. A Magyarországon kívül élő magyarokat pedig csak olyan segédcsapatoknak tekinti, amelyeknek szavazatait importálni kell a Fidesz győzelméhez. „Az MDF a kettős állampolgárságot nem hatalomtechnikai okokból támogatta, mint a Fidesz, hanem az elemi nemzeti szolidaritás jegyében” – hangoztatta Csapody. Az MDF-es politikus szerint nem szabad olyan illúziót kelteni, hogy a kettős állampolgárság szavazati joggal is jár. Ha a határon túl élő magyarok nem Erdélyben, vagy a Vajdaságban szavaznának, hanem itthon, kisebbségként megszűnne politikai érdekképviseletük.


„A Fidesz végre bevallotta, mit jelent számára az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a többi határon túl élő magyar: ötmillió újabb szavazatot Orbánra, húsz év egyeduralom biztosítása” – áll az SZDSZ közleményében. A liberális párt szerint a Fidesz határon túli politikája farizeus és cinikus, amit Mikola maga leplezett le. „Nem lehet voksvadászattá és pártpolitikai kampánykérdéssé silányítani a nemzet ügyét, a szavazatokat kiérdemelni kell, nem pedig megvásárolni” – hangoztatta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A szocialista politikus szerint a Mikola kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyarországi képviselők kötöttek 2005 szeptemberében, a kárpát-medencei magyar képviselők fórumán, amely szerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává.


„A Fidesz a határon túl élő magyarok azon szándékait kívánja támogatni, amit a határon túl élők fontosnak éreznek. Mivel a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem akar adni nekik választójogot” – reagált Szili szavaira Rogán Antal. Mikola István lapunk többszöri megkeresésére sem kommentálta vasárnapi kijelentését. Végül késő délután az MTI-nek a következőket mondta: „Életvédő program a nemzeti együvé tartozás, én pedig egy Mikola István által készített beszédet mondtam, az nem szerepel a Fidesz programjában”.


„A véleményemet megtartom magamnak, mivel nem kívánom, hogy a határon túli magyarok a magyarországi kampány részesei legyenek” – mondta lapunknak Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „A határon túli magyarok a kettős állampolgárságot nem a szavazati jog miatt szerették volna elérni, hanem az együvé tartozás miatt” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke hangoztatta: a december ötödikei eseményeket a szülőföldjükön maradni akaró határon túli magyarok szeretnék elfelejteni, s a magyarországi baloldaltól azt várják, hogy úgy viselkedjenek, hogy ne kelljen attól tartaniuk, hogy szavazati joguk esetén a másik oldalra szavaznának.

„A választási törvényt és az alkotmányt is meg kellene változtatni ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok választójoghoz jussanak.” – nyilatkozta lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a szavazati jog jelenleg a magyar állampolgársághoz és az állandó magyarországi lakóhelyhez van kötve. A lehetőség meg van a változtatásokra, azonban az alkotmányt koncepciójában is meg kellene változtatni kétharmados többséggel. Kolláth szerint olyan kérdések merülnének fel, hogy aki nem magyar állampolgár, de magyarnak vallja magát, akkor az szavazhat-e? Aktív és passzív választójog is jár-e a határon túliaknak? Az állampolgárság megadásával azonban nemcsak a jogok, hanem kötelességek is járnának. „Szavazatszerzés céljából azonban nem szabad gyökeresen megváltoztatni az alaptörvényeket” – hangoztatta az alkotmányjogász. Kolláth szerint valaki több állampolgársággal is rendelkezhet, de politikai jogait csak egy országban gyakorolja.

Ezek is érdekelhetik