Hírek

2006.03.03. 00:00

Terror helyett szennyezés fenyeget

Az elmúlt években változott a magyar védelmi politika: nem ellenséges országokkal, hanem korábban ismeretlen jelenségekkel kell megküzdeni.

Farkas Károly – Gyükeri Mercédesz

Magyarországot komolyabb veszély nem fenyegeti, sem belső, sem külső ellenség nem áskálódik hazánk ellen – derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) éves összegzéséből. Ezt lapunknak Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is megerősítette. „Szerencsés helyzetben vagyunk, terrortámadástól a közeljövőben valóban nem kell tartanunk” – közölte.
„Az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül a magyar védelmi politika, most már valóban a magyar nemzetet fenyegető problémákra koncentrál” – mondta lapunknak a biztonságpolitikai szakértő. Tény, hogy a nemzetbiztonsági kihívások nagyot változtak az elmúlt tizenöt évben. Már nem az ellenséges blokk országaival kell megküzdeni, hanem olyan jelenségekkel, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak. Ilyen az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés, a környezetvédelmi kockázatok vagy akár a szélsőséges hazai szervezetek.
Magyarország terrorfenyegetettség szempontjából kedvező helyzetben van: nincs többmilliós elszegényedett iszlám közösség, és politikai okokból sem számít merényletek célországának. Környezeti problémák viszont akadnak: ilyenek a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein már működő, illetve tervezett aranybányák ciános zagytározói. Egy ilyen tározó sérülése okozta a 2000 elején majdnem harmincmilliárdos kárral járó tiszai ciánkatasztrófát. Akkor nemcsak a folyó élővilága károsodott, hanem veszélybe került sok százezer ember, köztük Szolnok teljes lakosságának vízellátása.
A Balkán és Nyugat-Európa között tranzitállamnak számító Magyarország esetében kockázatot jelent a csempészet is. Az NBH a szervezett bűnözés szempontjából különösen a cigarettacsempészetet tartja aggályosnak, amelynek két formája is elterjedt.
A csempészek egyrészt a Nyugat-Európában gyártott dohányárut legálisan keletre viszik az EU-ból, majd onnan az adók megfizetése nélkül visszacsempészik az uniós országokba, és feketén értékesítik. Másfelől a főleg Ukrajnából, Romániából és Távol-Keletről származó hamisítványok kerülnek az országba. Ezeket vagy itt értékesítik vagy Nyugat-Európába szállítják tovább. Tavaly egy cigarettacsempész szervezet elleni nyomozás során kiderült, hogy a banda egyik tagja gazdasági társaságokon keresztül több milliárd forint értékben váltott át csempészetből származó pénzt. Nem véletlen – állapítja meg az NBH –, hogy a korábban embercsempészettel foglalkozó bandák ma már komoly fantáziát látnak a cigarettában is.
Hazánkra és egyben az Európai Unióra leselkedő egyik legnagyobb veszély az illegális bevándorlás, részben a szervezett bűnözés, részben a növekvő terrorfenyegetettség miatt. A már-már hagyományosnak számító embercsempészet vagy menekültstátus-igénylés mellett azonban az NBH európai szinten is kuriózumnak számító esetekre is ráakadt. Ezekben az esetekben az illegális bevándorlók a törvényi kiskapukat használják fel, legálisan érkeznek az országba és illegálisan maradnak itt. Egy ízben – állításuk szerint – múzeumlátogatás céljából érkezett volna egy kisebb afrikai csoport Magyarországra. Egy kisváros helytörténeti múzeumát keresték meg, még az érkezők nevét és útlevélszámát is közölték. Tudományos kíváncsiságuk azonban kimerült a múzeum fogadókészségéről szóló szándéknyilatkozat megszerzésében, ennek birtokában ugyanis igényelhettek beutazóvízumot.
Különösen kedvelt módszerré vált a távol-keleti illegális bevándorlók között a tanulmányi vízumban rejlő lehetőség kiaknázása. A 2004-2005-ös tanévben egy főiskola kimondottan külföldi diákoknak szervezett költségtérítéses képzést. A szorgalmukról híres távol-keleti diákok döntő többsége befizette ugyan az első félévet, ám tanulmányi vízuma birtokában köddé vált, többségük valószínűleg Nyugat-Európába távozott.
Ezek azonban kivételek, az illegális bevándorlók többsége turistaként igényel beutazóvízumot, vagy egy kamion rakterében lépi át a határt. A bevándorlók elsősorban volt a szovjet utódállamokból, illetve Törökországból és a Kaukázus térségéből érkeznek Magyarországra, de döntő többségük tovább is utazik. Ez alól a környező országokból érkező magyar származású bevándorlók kivételek: ők nem átszállóhelyként, hanem célországként tekintenek hazánkra.

Nemzetbiztonsági esetek az elmúlt év krónikájából

Egy huszonöt éves magyar fiatal, R. Csaba az Ericsson számítógépes rendszerébe hatolt be, s bizalmas adatokat szerzett meg, amelyeket aztán magának a svéd mobilgyártó óriásnak készült eladni. Az Ericsson felfedezte ugyan a behatolást, ám úgy döntött, inkább kivár.

Azt már a rendőrség derítette ki, hogy a hacker egyedül dolgozott.

Tata és Tatabánya közelében több mint háromszáz ismeretlen eredetű, veszélyes anyagot tartalmazó hordót találtak a rendőrök még 2004 őszén.

A nyomozás során derült ki, hogy egy szegedi vegyipari cégtől származik a többtonnányi festékanyag, amelyet megsemmisítés helyett egy szegedi bandának adtak át. Utóbbi hasonló anyagok eltüntetésére szakosodott: elszállították, majd az ország másik végén bérelt területen, raktárban sorsukra hagyták a hordókat.

Tavaly áprilisban egy koszovói albán férfi osztrák rendszámú autójában talált távirányításos pokolgépet a határőrség Röszkénél. A bomba, amelyet egy kutya fedezett fel, a gépkocsi üzemanyagtartályánál volt. A tűzszerészek kiszerelték a pokolgépet, a határátkelőt addig kiürítették. A férfi azt állította: nem tudott a szerkezetről.

Magyarországon nem jó kémkedni – az Európa Tanács szerint

Európában igazán jó külföldi kémnek lenni – állapítja meg az Európa Tanács (ET) főtitkárának most kiadott jelentése. A CIA Európa területén működő titkos börtönei ügyében vizsgálódó testület vezetője, Terry Davis arra még mindig nem talált bizonyítékot, hogy az Egyesült Államok terroristagyanús szermélyeket őrzött volna a kontinensen. Annyit sikerült megállapítania: 46 tagországa közül alig akad olyan, amely hatékony szabályozással védekezne a területén működő külföldi ügynökök ellen. Kivételként egyedül Magyarországot említi az ET, kiemelve, itt parlamenti bizottság is vizsgálódik a hírszerzők után.

Azt már a rendőrség derítette ki, hogy a hacker egyedül dolgozott.

Tata és Tatabánya közelében több mint háromszáz ismeretlen eredetű, veszélyes anyagot tartalmazó hordót találtak a rendőrök még 2004 őszén.

A nyomozás során derült ki, hogy egy szegedi vegyipari cégtől származik a többtonnányi festékanyag, amelyet megsemmisítés helyett egy szegedi bandának adtak át. Utóbbi hasonló anyagok eltüntetésére szakosodott: elszállították, majd az ország másik végén bérelt területen, raktárban sorsukra hagyták a hordókat.

Tavaly áprilisban egy koszovói albán férfi osztrák rendszámú autójában talált távirányításos pokolgépet a határőrség Röszkénél. A bomba, amelyet egy kutya fedezett fel, a gépkocsi üzemanyagtartályánál volt. A tűzszerészek kiszerelték a pokolgépet, a határátkelőt addig kiürítették. A férfi azt állította: nem tudott a szerkezetről. Magyarországon nem jó kémkedni – az Európa Tanács szerint Európában igazán jó külföldi kémnek lenni – állapítja meg az Európa Tanács (ET) főtitkárának most kiadott jelentése. A CIA Európa területén működő titkos börtönei ügyében vizsgálódó testület vezetője, Terry Davis arra még mindig nem talált bizonyítékot, hogy az Egyesült Államok terroristagyanús szermélyeket őrzött volna a kontinensen. Annyit sikerült megállapítania: 46 tagországa közül alig akad olyan, amely hatékony szabályozással védekezne a területén működő külföldi ügynökök ellen. Kivételként egyedül Magyarországot említi az ET, kiemelve, itt parlamenti bizottság is vizsgálódik a hírszerzők után. -->

Ezek is érdekelhetik