Hírek

2006.06.01. 18:04

Harmadolnák a kórházakat

Közel harmadára csökkentené az egészségügyi reform keretében a kórházak számát a kormány: mintegy 160 intézetből alig hatvan működne a ciklus végére fekvőbeteg-ellátó intézményként.

Tibay Gábor

A kabinet tervei szerint összevonnák a 160 fekvőbeteg-ellátó intézet többségét: lapértesülés szerint legalábbis erre jutottak a koalíció egészségügyi szakemberei. Az ágazati reform kapcsán az SZDSZ és az MSZP egészségpolitikusai – úgy tudni – jelentősen, mintegy hatvanra csökkentenék a kórházak számát. Ezeket ellátócentrumokká szerveznék át, a többi intézet pedig átalakulna, elsősorban szociális, idősgondozó és rehabilitációs feladatokat kapna. A részletek egyelőre nem ismertek, és hivatalosan nem is erősítették meg a fentieket, ám azt tudni lehet, hogy a kormányzat az egészségügy egészén belül a kórházi struktúrát sem hagyja érintetlenül. Molnár Lajos, a szaktárca várományosa tegnap mindenesetre elutasította lapunk érdeklődését.
A kórházak sorsa nem csupán egészségügyi, de jellemzően politikai ügy is; pengeváltás e kérdésben azonban valószínűleg csak a részletekben várható. A csökkentéssel kapcsolatban ugyanis lényegében azonos pályán mozgott a kampányidőszakban kormány és ellenzéke. Gógl Árpád, a Fidesz egészségpolitikusa márciusban pártja terveit ismertetve például arról beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Gógl akkor azt mondta, pártja mintegy ötven kórházat tart alkalmasnak a fejlesztésre és a teljes körű, magas színvonalú ellátásra, a többinek pedig meg kell találni azon működési kereteket, melyek között boldogulni tudnak – ez pedig nagyjából a kormány terveinek felel meg.
A szakemberek szerint a központosított intézetekre már csak azért is szükség van, mivel színvonalas ellátást, műtéti eljárást csak ott lehet szavatolni, ahol megfelelő műszerparkkal, a szakfeladatokra napi gyakorlatban felkészült gyógyítókkal dolgoznak a kórházak. A gyakorlatlan beavatkozások ugyanis eleve magukban hordják a szövődmények lehetőségét.
„A kormányzat tisztában van azzal, hogy a jelenlegi kórházi struktúra nem tartható fenn” – mondta lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének tanára. Szerinte az egészségügyben túl sok a párhuzamosság, azaz ugyanazon feladatra a kórházak többsége egymás mellett nyújt – gyakran kihasználatlan – szolgáltatást. A szakértő szerint az aktív kórházi ágyak száma még mindig túlzottan magas: az európai átlaghoz képest mintegy 50 százalékkal több a kórházi férőhely idehaza. Az ésszerűsítés érdekében – véli Sinkó Eszter – mindenképpen szükséges tehát az átalakítás, az már persze más kérdés, hogy a hazai egészségügyi rendszer nincs felkészülve az összevonásokkal szaporodó feladatokra, azaz a kórházon kívüli ápolásra. A szakértő rámutat arra, hogy a háziorvosok létszáma mintegy harminc százalékkal alacsonyabb Magyarországon, mint az uniós államokban, márpedig a változó, gyarapodó funkciók ellátására – és nem utolsó sorban arra, hogy a betegek kezelését a lehetőségek szerint a járóbeteg-ellátás keretén belül oldják meg – vélhetően kevés lesz a jelenlegi családorvosi keret.
Kérdés az is, hogy a hazai kórházakban több mint 120 ezer szakdolgozó egészségügyi alkalmazott – orvosok, ápolók, személyzet – azon része, mely az átalakuló intézményekben és az érintett településeken dolgozik, hogyan éli majd meg a kórházi reformot. Sinkó Eszter úgy véli, egy részüket minden bizonnyal „felszívja” majd a szociális ágazat, az idős- és rehabilitációs gondozás, mások pedig a kórházon kívüli ápolásban, a háziorvosi ellátásban találhatják meg helyüket.

 Felújított kórházak: pénz az ablakban?

Csak az MSZP-SZDSZ koalíció előző ciklusában több mint 60 milliárd forintot költött az állam a kórházfelújítási programokra. Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban arról számolt be, negyven intézet rekonstrukciója készült el. Kérdéses, hogy minden tekintetben jó helyre került-e a fenti pénz, ha a jövőben az intézetek alig több, mint harmada töltené be eredeti funkcióját, mivel a felújítások nagy része kifejezetten kórházi feladatok színvonalasabb ellátására tette alkalmassá a sokszor leromlott állapotú épületeket szerte az országban. Tény az is, hogy a politikusok sok esetben a helyi kórház felújításával kapcsolatos címzett támogatások megszerzésével igazolták lobbierejüket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!