A végső búcsú is drágul

Az árközpontú szemlélet immár a végtisztesség megadásánál is tettenérhető – állítják a lapunk által megkérdezett kegyeleti szakemberek. Egyre többen keresik a lehető legolcsóbb megoldásokat, többek között ezért is szaporodtak meg az utóbbi egy évtizedben az urnás szertartások.
De az sem ritka, hogy egy család egyszerűen nem tudja kifizetni a temetés, illetve az ezzel járó szolgáltatások költségeit, ilyenkor a helyi önkormányzat közköltségen finanszírozza a szerény búcsúztatást.

Régebben ilyesmi csak a hajléktalanok esetében merült fel, de mára a helyzet drasztikusan megváltozott: Dombóváron például minden tizedik temetés közköltséges – állítja Minker László, egy ottani kegyeleti vállalkozás vezetője. Mint mondta, egyre inkább érezhető, hogy a temetkezés szabadáras szolgáltatás. „Nálunk egy átlagosnak mondható koporsós temetés ára 150 ezer forint. Ebben azonban még nincs benne a sírhely ára, a hűtés költsége valamint a ravatalozó bérleti díja. Ezek ugyanis már önkormányzati tarifák. Összességében egy koporsós szertartás átlagosan 250 ezer forintba, egy urnás temetés 40 százalékkal kevesebbe kerül.”

A szakember szerint mind többen igénylik csupán az úgynevezett „alapszolgáltatásokat”. Ez azt jelenti, hogy csak olyasmit kérnek, ami a szertartáshoz elengedhetetlen. A legolcsóbb koporsó 30 ezer forint, a ravatalozás 9000, a hamvasztás ára 30 ezer, a szállítás pedig 100 forint kilométerenként – legalábbis Dombóváron. A sírhely megváltása 25 évre ott 8550 forint, míg a kisebb falvakban ez lemehet a jelképes 1000 forintra is.

A fővárosban azonban mindez nagyságrendekkel drágább. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt-nél tízezer forintos ügyintézési díjat is kell fizetni, a sírhely ára a dombóvárinak a tízszerese, s a ravatalozás költsége is 29 ezer forintnál kezdődik. Egy átlagos koporsós szertartás 200 ezer, az urnás 150 ezer forinttól indul. Somogyi Tibor temetési osztályvezető elismerte: a budapesti kegyeleti árak magasabbak, mint az országos árak, de a sírkertek is nagyobbak, több pénzt emészt fel a fenntartásuk.

„Nem véletlen, hogy hozzátartozók az esetek kétharmadában hamvasztást kérnek, s folyamatosan emelkedik a szórások száma is – mondta. – Ez utóbbi esetben ugyanis nem kell parcelladíjat fizetni.”
Ha tehát nem lenne túl morbid, azt is mondhatnánk: vidéken nem csak az élet olcsóbb, hanem a halál is. Békéscsabán például a ravatalozás költsége tizede a fővárosinak, s nem ritka, hogy engedményt is adnak. Ott csupán 60 ezer és 110 ezer között van egy koporsós szertartás összköltsége. Szegeden pedig részletfizetési kedvezményt lehet kérni – árulta el Hódi Lajos, az ottani önkormányzati temetkezési vállalat ügyvezetője. Ugyanakkor viszont náluk némelyik tarifa már-már fővárosi: a sírhely ára 25 évre például helytől függően 40 ezer és 120 ezer forint között mozog.

Nem véletlen, hogy egyre élénkebb a kereslet egy új megoldás, a Tiszába szórás iránt. „Ez a szertartás a folyó közepén zajlik, s 30 ezer forintba kerül, de ebből 12 ezer a kompkezelőé – árulta el. – Ugyanakkor tudomásom van róla, hogy sokan még ezt is megspórolják: egyszerűen elkérik a hamvakat és azt maguk szórják a Tiszába.”