Augusztusban papíron még jól éltünk

Az adatok még a jólétről árulkodnak. Az augusztusi statisztikában ugyanis még nem szerepel a megszorító intézkedések hatása. A szeptemberi kép viszont már korántsem lesz ilyen rózsás. A KSH múlt heti közlése szerint szeptemberben 5,9 százalékra kúszott fel az infláció, ez önmagában is jelentősen csökkenti a keresetek értékét. Emellett a múlt hónaptól a korábbi négyről hat százalékra nőtt a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék, s egy százalék helyett másfél százalékot kell a szolidaritási alapba fizetni. Emiatt az átlagos keresetűek zsebében havonta négyezer forinttal kevesebb marad, hacsak a munkáltatójuk nem vállalta át a tehernövekedést.

A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél átlagosan 2 millió 789 ezren dolgoztak, ez mindössze 0,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 167 200 forintot keresetek. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagjövedelme 156 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 194 800 forint volt. A különbség abból is adódik, hogy utóbbiak 42 százaléka felsőfokú végzettségű, míg a versenyszférában dolgozóknál csak 14 százalékos ez az arány.

Spórolni kell a jövő évre

Október 27-én kezdődik a jövő évi bértárgyalás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Vélhetően nem lesznek vitától mentesek az ülések. A kormány jövőre 6,2 százalékos infláció mellett négy százalékos reálbércsökkenést irányzott elő az uniónak elküldött gazdasági kiigazító (konvergencia) programban. Ez azt vetíti előre, hogy 3-3,5 százalékos bruttó béremelést javasol majd. Ezzel szemben a munkavállalók a bruttó jövedelmek 9-10 százalékos növelését szorgalmazzák. A munkaadók kilátásba helyezték, hogy a megszorítások miatt nem tudják vállalni a három évre elfogadott minimálbér-megállapodást.