A kórházak harmadának biztos a jövője

A jövő év július elsejét tűzte ki a kormány az új kórházi struktúrára való átállás dátumául – értesült lapunk az Egészségügyi Minisztériumtól. A kormány elé szerdán kerül a kórházleépítések terve, és a parlamentnek sem marad sok ideje a döntések meghozatalára: január elsejétől a kabinet tervei szerint már meg kell kezdődnie a fél éves átalakulási időszaknak.

A jelenlegi kórházak alig több, mint harmadának, negyvennyolc intézménynek biztos a jövője az egészségügyi kormányzat tervei szerint. Ennyi kórházat minősít a szakminisztérium úgynevezett súlyponti intézménynek – mindez azt jelenti, ezeket az egészségügyi szolgáltatókkal javasolja az egészségbiztosítói szerződéskötést, vagyis ezek az intézmények maradnának teljeskörű állami fenntartásban. Az, hogy valamely kórház nem szerepel a listán, nem jelenti automatikusan annak megszüntetését: a kimaradt intézmények sorsát az első Gyurcsány-kabinet idején létrejött úgynevezett Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntésére bízná a kabinet. Az aktív kórházi ágyak számát harmadával csökkentenék.

Az, hogy a RET-ek nem vállalják szívesen a profilátalakítás és az esetleges megszüntetés felelősségét, jelzi: a testületek meghagynák a végrehajtó – és pláne a döntéshozó – szerepet az államnak. A szakma egy része máris tiltakozik: Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy nyilatkozott, a terv sem finanszírozási, sem pedig a szakemberellátottsággal nincs összhangban – márpedig ez utóbbi kohézió azért lenne fontos, mivel az esetlegesen megszűnő kórházi osztályokról a szakemberek kénytelenek lennének a nem egyszer több tíz kilométerre lévő, a szakfeladatokat átvevő súlyponti intézményekhez csatlakozni.

„Gyakorlatilag meghalnak a betegek, ha végigviszik azt a rettenetet, amit megkezdtek most” – reagált a kórházakkal kapcsolatos tervekre utalva Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. Azt mondta: a kormány úgy akarja működtetni az egészségügyi rendszert, hogy az ne szoruljon költségvetési támogatásra, és így értékesíteni lehessen az utolsó nagy nemzeti vagyonrészt, elsősorban  az egészségbiztosítás 1.500 milliárd forintnyi kasszáját, bevezetve a több-biztosítós rendszert.

Mikola István felhívta a figyelmet arra: az Állami Számvevőszék jelentése szerint a szaktárca 2600 fős elbocsátással számol az egészségügyben, a költségvetési ráfordítás pedig 45 milliárd forinttal lesz kevesebb 2007-ben, mint az idén.

Velük szerződnének
A felsorolásban Bács-Kiskunból a kecskeméti és kiskunhalasi, Baranyából a pécsi egyetemi, Békésből pedig két gyulai kórház szerepel. Hevesben az egri Markhot Ferenc, Jász-Nagykun Szolnok megyéből pedig a megyeszékhelyi Hetényi Géza Kórház a lista szerinti befutó. Komárom-Esztergom megyéből az esztergomi Vaszary Kolos és a komáromi Szent Borbála kórházak a súlyponti intézmények. Nógrádban a salgótarjáni Szent Lázár, Somogyban a kaposvári Kaposi Mór Kórházzal szerződne a biztosító. Tolnából a szekszárdi Balassa János Kórház maradna teljes körű állami intézmény.