Disznóvágás a hangulatért

[caption id="" align="alignleft" width="170"] Az otthoni disznóvágás nagy előnye, hogy tudjuk, miből készül a kolbász
[/caption]Nem éri meg egészben vásárolni sertést, s így feltölteni a fagyasztószekrényeket, mivel a nagy hipermarketek állandó akcióin többet lehet megtakarítani, mint az előrelátó spájzoláson. Óriási verseny dúl a feldolgozók között, így nincs az a házias megoldás, amelynek révén olcsóbban juthatnánk sertéshúshoz.

Legfeljebb a nagyobb fogyasztói biztonság, az áru eredetének, minőségének garanciája lehet az a plusz, amiért manapság még érdemes disznót vágni. No meg persze a hangulat, amelyért sokan még némi többletkiadást is hajlandóak vállalni – állítja Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. „A húsipar a sertésnek szinte minden porcikáját feldolgozza, s ezért összességében alacsonyabbak az ipari költségek, mint a házi vágásnál, ahol sok minden kárba vész – magyarázta.

Az élő állat kilónkénti ára jelenleg 300 forint körül mozog. Több üzletben is lehet venni félsertést, ám az otthoni bontástól így sem lehet árelőnyt remélni. A szalonnás fél disznó kilója átlagosan 500 forint. Szembesülni kell viszont azzal, hogy az állat részeinek többsége – mint például a zsír, a szalonna vagy a köröm – külön megvásárolva ennél olcsóbb, ráadásul sok helyen csak konc, amit a kutyának hajítanak. A bolti vásárlás mellett szól, hogy a legtöbben csak egyes húsféleségeket keresnek. Jankó Ferenc húsipari szakember, a Hússzövetség egykori elnöke szerint idén karácsonykor is várhatóan a karajt és a füstölt árut fogják leginkább vinni a vásárlók. „A füstölés ugyan házilag is megoldható, de nagy szakértelem kell hozzá, ezért kolbászt sem éri meg otthon előállítani – mondta.

Nem véletlen, hogy a házi vágás már nem tömegjelenség, az emberek inkább a nagy áruházláncok polcairól szerzik be a friss tőkehúst. A karácsony előtti egy-két hét alatt általában 30-40 százalékkal megugrik a forgalom. A leginkább keresett húsfélék közé tartozik a karaj mellett még a tarja és a comb is. Ezek kiskereskedelmi ára általában kilónként 800-1400 forint között mozog. Lehet ennél sokkal olcsóbban is hozzájutni húshoz, ám az nagy valószínűséggel illegális feldolgozásból származik. A feketepiac arányát a húsipari szakemberek 15-25 százalékra becsülik. Éder Tamás elmondta, olykor még szabályszerűen működő vágóhidak is piacra dobnak a hivatalos utat elkerülő, adózatlan terméket.

A másik, immár legális olcsóságot a hipermarketek versengése garantálja. A húsipar ugyan az ünnepek előtt nem számít jelentősebb árcsökkenésre, ám a nagy áruházláncok vevőcsalogató akciói mégis lejjebb vihetik az árakat.

Ellenőrizhetetlen az otthoni feldolgozás

A klasszikus otthoni disznóvágáshoz nem kell semmilyen engedély. Az egyetlen feltétel, hogy a húst saját fogyasztásra kell felhasználni, azaz kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Ebben az esetben minden családnak a saját felelőssége, hogy betartják-e az egészségügyi, illetve higiéniai szabályokat. Ha viszont valaki pénzt kap az általa nevelt sertésért, akkor elméletileg köteles lenne azt az állat-egészségügyi hatósággal bevizsgáltatni, majd vágóhídon feldolgoztatni. Ez azonban ritkán történik így, mivel szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy egy portán saját célra, vagy másvalaki számára dolgoznak-e fel disznót – jelentette ki lapunknak Deák Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági Állat- és Növényegészségügyi főosztályának vezetője. Mint mondta, nem is emlékszik olyan esetre, hogy bárkit emiatt megbüntettek volna. A hivatalos szankció egyébként ilyen esetben a hús elkobzása, illetve húszezertől hárommillió forintig terjedő pénzbírság.