Hírek

2007.01.22. 11:55

Ha nincs nyelvtudás, nincs jó meló

Nyelvtudás nélkül nem megy. A külföldi munkavállalás iránt érdeklődők leggyakrabban ezt a mondatot hallják a közvetítőktől. Pedig bizonyos szakmákban lenne munka.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egy szakács az unióban minimum 1500 eurót keres
[/caption]Kétes dicsőség, de igaz: az Európai Unióban jelenleg hazánk az egyik idegen nyelveken legkevésbé beszélő ország. Nálunk a népesség 65 százaléka csak magyarul képes megértetni magát, e tekintetben tavaly csak Portugália állt rosszabbul. Amióta január elsejétől kibővült az unió, az új tagok miatt talán előreléptünk a számunkra gyászos rangsorban, de a helyzet így sem rózsás. Romániában ugyanis gőzerővel beindult az angolnyelv-oktatás, s könnyen lehet, hogy néhány esztendő múlva már leköröznek minket. Ez persze nem csupán presztízsokokból kínos, hanem már most is tettenérhető hátrányokkal jár. Bizonyos szakmákban óriási az érdeklődés a hazai munkaerő iránt, ám a jelentkezők 60-70 százaléka a nyelvismeret hiánya miatt azonnal kihullik a rostán. Reisch Zoltán egy munkaerő-közvetítő irodát vezet, s mint mondta, még azokkal is óvatos, akiknek papírjuk van a nyelvtudásról. „Erős fenntartásokkal fogadom az efféle igazolásokat – mondta. – Ha valaki középfokú végzettséggel jelentkezik, az angol vagy német nyelvterületen általában erős alapfoknak felel meg. Ugyanez áll a felsőfokra, ami a kinti munkaadóknál többnyire a középfokú nyelvismerettel egyenlő.”

A külföldi munkaadók elsősorban nem az igazolásokra, hanem a valódi nyelvtudásra kíváncsiak. Gyakori módszer, hogy mielőtt kimenne az általuk kiválasztott jelölt, előtte felhívják telefonon. Ha sikerül egymást megérteniük, az illető már csomagolhat is, ellenkező esetben viszont kútba esik a szerződés. Különösen érzékenyek a nyelvtudásra a vendéglátóiparban: egy osztrák, német vagy brit hotelban még a mosogatóktól is megkövetelik az alapfokú, azaz megértési szintű nyelvismeretet. Svájc ebből a szempontból még érzékenyebb, oda tényleg csak az mehet dolgozni, aki az itthoni mérce szerint szinte tökéletesen beszél németül.

S hogy kiket várnának a külföldi munkaadók? Kapósak lennének például a magyar szakácsok és felszolgálók, ha legalább középfokon beszélnék az adott nyelvet. Ám sajnos kevesen vannak ilyenek, pedig a rendelésfelvétel, illetve a vendéggel való kapcsolattartás ezt megkövetelné. A hentesekkel némiképp elnézőbbek külföldön, az ő esetükben elegendő, ha minden harmadik-negyedik szót értenek – elvégre egy fél disznóval ritkán kell csevegni. A magyar hegesztőket, CNC-esztergályosokat, csőszerelőket, lakatosokat, marósokat, villanyszerelőket és elektroműszerészeket is tárt karokkal várná Európa, ha értenének a fogadó ország nyelvén.

A baj csak az, hogy a szakmunkásképzés rendszerében eddig vajmi kevés súlyt fektettek a nyelvtudásra, így most az efféle igényt nehéz kielégíteni. Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Reisch Zoltánhoz nemrég Bécsből érkezett a kérés, hogy tizenöt tapasztalt, németül jól beszélő ápolónőt keresnek. A közvetítő mindössze hármat tudott küldeni. Jelentkeztek persze többen is, de ők nem feleltek meg a feltételeknek. Pedig az ápolónők egész Európában keresettek. Dudás László, a D. H. International Recruitment ügyvezetője szerint 35 év fölött nem nagyon van olyan szakmunkás, aki kellő szinten beszél idegen nyelvet. „Olykor persze előfordul, hogy a kinti munkáltató szerződteti a gyengébb nyelvtudású munkaerőt is, de ennek nagy ára van, jóval kisebb fizetés – mondta. – Mivel az illető nem tudja jól megértetni magát, nem számít teljes értékű munkatársnak, s a fizetése is általában a minimálbér környékén mozog.”

Aki már diplomás, értelemszerűen könnyebben teljesíti ezt a feltételt. Az informatikusoknál például szinte soha nem okoz gondot a nyelvtudás – más kérdés, hogy ők ma már nem nagyon akarnak külföldre menni. Deák Andrea, a Neumann International személyzeti tanácsadó ügyvezetője szerint közép- és felsővezetői szinten is jól beszélnek idegen nyelven a magyarok. Mint mondta, a tapasztalat általában az, hogy minél nagyobb lehet egy esetleges félreértés okozta kár, a munkaadók annál inkább ragaszkodnak a nyelvtudáshoz. Egy festő vagy egy kőműves nem tartozik ebbe a kategóriába, s hasonló a helyzet a futószalag mellett dolgozó betanított munkásoknál is. Ők szerényebb nyelvismerettel is el tudnak helyezkedni külföldön. Ám olykor itthon sem árt a nyelvtudás. Az agráriparban például sok osztrák, illetve német cég ténykedik, s bizony gyakran nehezen értenek szót a magyarokkal.

400 ezer forint, plusz ingyenes szállás, étkezés

Súlyos százezreket, sőt milliókat is bukhat az, aki nyelvismeret híján nem tud külföldre szerződni. Egy szakács az unióban minimum 1500 eurót keres, ami csaknem 400 ezer forintot jelent. Pluszjuttatásként jár az ingyenes szállás és étkezés. Hasonló feltételekkel egy szobalány, egy konyhai kisegítő, illetve egy pincér 250–280 ezer forintot kap havonta az EU-ban – és akkor még a felszolgáló borravalójáról nem is szóltunk. Egy CNC-esztergályos, ha el tud helyezkedni, legalább 400 ezer forintnyi eurót vághat zsebre havonta, míg a henteseknél 325 ezernél kezdődik a fizetés.

Ezek is érdekelhetik