Hírek

2007.02.11. 11:47

Falugondnoki gondok hálójában

Majdnem ezer falugondoki szolgálat teszi élhetőbbé a kistelepülésen élők mindennapjait hazánkban. Egy friss felmérés azonban rámutat: legalább 520-ra lenne még szükség, mert 170 ezer, főként idős ember szorulna rá a segítségre.

Takács Zoltán

Tóth György minden reggel hajnali hatkor kel, majd beül Várda hatéves kisbuszába, hogy megkezdje szolgálati útját. A Somogy megyei mintegy félezer lakosú településnek ő a falugondnoka 2001 novembere óta. Mint mondja, a szolgálat indulásakor kapott egy kisbuszt, amivel az időseket viszi orvoshoz, ebédet szállít, gyógyszert hoz a rászorulóknak, besegít a közhasznú munkások napi teendőinek irányításába, és időnként még a fát is felvágja egy-egy nyugdíjas udvarán.

Rajta kívül még 985 falugondok dolgozik az országban, s a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség felmérése szerint még legalább 520 ilyen szolgálatra lenne szükség. Csörsz Klárától, a szervezet társelnökétől megtudtuk: a falugondnokok az ország leghátrányosabb helyzetű településein a legkiszolgáltatottabb helyzetű emberekért dolgoznak. Társadalmi és szakmai megítélés szerint a legrosszabb helyzetű segítő szakmájuk, annak ellenére, hogy 2005-ben az Európai Unió szakértői a magyarországi szociálpolitika legjobb gyakorlatának minősítették az egyedülálló falugondnoki modellt.

Az egykori mintaprogramból országos hálózat lett, 1998-tól már költségvetési norma járt az ilyen szolgálatok fenntartóinak. „Az akkori 800 ezer ma már kétmillió 237 ezer 300 forint. Mindehhez az önkormányzatok általában hozzátesznek még 3–400 ezret. Akad persze olyan település is, ahol a falugondnoki normatívából még spórolni is szeretnének. A baj csak az, hogy a rendszer fejlesztése és szükséges reformja nem szakmai érveken alapul” – vélekedik Csörsz Klára.

Az országos szövetség felmérte azokat a 600 lélekszám alatti falvakat, ahol igazán égető szükség lenne a segítségre. Ám a forrásokat elosztó szerveken belül felvetődnek az eredeti szándékoknak, a jogszabályoknak ellentmondó javaslatok: szeretnék, ha olyan településeken is kiépülhetne a hálózat, ahol akár ezren is élnek. Ez azonban a szakember szerint azzal járna, hogy sok olyan község is elindíthatná a falugondnoki szolgálatát, amelyben nem lenne indokolt, hiszen nem ott jellemző az intézmény és szolgáltatáshiány. Ráadásul az állami normatíva összköltsége olyan mértékű terhet jelentene a költségvetés számára, ami a valóban „rászoruló” falvakban lehetetlenítené el esetleg a szolgálat működését.

Márpedig van így is elég baj néhány településen, hiszen a helyi vezetők sokhelyütt nagy előszeretettel sajátítják ki a szolgálatot és az autót. A várdai falugondok úgy véli, hogy a szerencsések közé tartozik, mert kijön a polgármesterével. De néhol a legnagyobb gond még mindig az, hogy a faluvezetés az önkormányzat szolgálatába rendeli a falugondnokot, aki így alapfeladatait nem tudja ellátni.

Csörsz Klára úgy véli, hogy a források elosztásában és a falugondnok munkakörének, napi tevékenységének meghatározása során is a településfenntartási feladatok kerülnek előtérbe. „Ezen a helyzeten segítenek a képzések, a falugondnokok szakmai és munkavállalói érdekvédelmének biztosítása, a  törvényességi és szakmai ellenőrzések, de megváltást természetesen nem hoznak.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!