Hírek

2007.02.19. 17:34

Mélyponton a sertésállomány

Mindössze négymilliósra apadt a magyarországi sertésállomány, amely a rendszerváltás előtt még 10 milliósra rúgott. Ezzel párhuzamosan egyre nő a sertéshús importja a sertéstartók aggodalmára.

Éber Sándor

December elején négymillió alá csökkent a magyarországi sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Pedig néhány éve még az állomány nagysága mintegy hatmilliós volt, a 80-as évek végén pedig mintegy 10 millió disznót tartottak a magyar termelők.

„Az ágazat több mélyütést is kapott az elmúlt években” – mondta lapunknak a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSz) elnöke. Sákán Antal arra emlékeztetett, hogy a fogyasztási szokások is alaposan átalakultak. A 90-es évek elején az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás még 45 kilogramm volt évente, ez mára 28 kilóra csökkent. Sákán Antal szerint ez a baromfi- és növényolaj lobbinak is köszönhető, pedig a sertéskaraj koleszterinszintje alacsonyabb, mint a baromfihúsé.

A magyar sertéshúsnak az elmúlt rendszerben biztos piaca volt a Szovjetunióban, ez a 90-es évek elején összeomlott. A szövetség elnöke szerint a nyugati piacra való betörés hiú ábránd maradt. Az ágazatnak az sem kedvezett, hogy a kárpótlás után a szántóföldek kikerültek a sertéstartók kezéből, így az olcsó takarmányozás lehetősége is megszűnt.

„A magyar sertéstartók számára a mélypont 2003-ban volt, amikor már jóval az önköltségi ár alatt tudták csak eladni a húst” – mondta Sákán Antal. Ez az évben az aszály miatt a kukorica ára a korábbi 2000 forintról mintegy 5000 forintra emelkedett mázsánként. Így a sertéstartás ebben az időszakban kilogrammonként 300 forintba került, a húsért azonban csak 220-230 forintért vették meg a feldolgozók. Így disznónként 7000 ezer forintot is lehetett bukni.

Az uniós csatlakozás után a magyar sertéshúst nem védték védővámok, szemben Szlovéniával, Romániával, vagy Lengyelországgal. Ez utóbbi országban mintegy 100 forintos állami támogatást kaptak a tenyésztők kilogrammonként.

Az uniós előírásokat a növekvő konkurencia és import mellett egyre kevesebben tudták nálunk teljesíteni. Akik hitelt vettek fel, azoknak a 10 százalékos kamat okozott nehézséget, míg a nyugati vetélytársaknak 5 százalék körüli kamatot kell megtéríteniük.

2006-ban többszörösére nőtt a felvásárlási ár – kilónként 340-350 forintra is. Ezt a németországi foci világbajnokság, a brazíliai száj- és körömfájás, valamint az magyarázza, hogy az orosz piac újra fizetőképes lett. „Az év végére azonban újra alaposan zuhantak a felvásárlási árak – 200 forint körülire – a lengyel és a spanyol túltermelés miatt” – mondta Sákán Antal.

Lengyelországban különösen az Smithfield Foods terjeszkedése volt figyelemre méltó, mintegy 6 milliós sertésállománnyal. Az óriáscég Romániában, Temesváron építene egy újabb gigaüzemet. „2006-ban mintegy 3,8 millió sertést vágtak le Magyarországon, ebből mintegy 600 ezret már külföldről hoztak be, pedig korábban Magyarország exportőrnek számított” – mondta lapunknak Menczel Lászlóné.

A Vágóállat és Hús Termék Tanács (VHT) titkára közölte, hogy a lengyelországi sertéshús akár 50-60 forinttal is olcsóbb lehet. Menczelné szerint az egész sertésszektornak óriási károkat okoz az illegális feldolgozás és értékesítés. A feketegazdaság részesedése mintegy 25–30 százalék az egész ágazatban, ezért Menczelné sokkal szigorúbb ellenőrzéseket szeretne.

Igen drága beruházásokra lenne szükség a technológia elmaradások miatt is. A sertéstartóknak az állatjóléti feltételeken kellene változtatniuk, és a szigorú, de igen drága környezetvédelmi előírásokat kell teljesíteniük. A feldolgozóknak pedig nagyobb koncentrálságot kellene elérniük.

A sertéstartók szerint a válságból az egyik kiút egy gigavágóhíd létrehozása lehet, amely akár évi 1–1,5 millió disznót dolgozhatna fel. Jelenleg több mint száz üzemben folyik a feldolgozás, egy általuk létrehozott központ révén azonban lényegesen kedvezőbb árakat tudnának elérni a kereskedőknél. A tervet Gráf József, az agrártárca vezetője is támogatja, azonban a földművelésügyi minisztérium már közölte, hogy az uniós pénzekből erre a célra nem szánnak egy petákot sem.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a termelőknek közösen kell összefogniuk a magyar áruk érdekében. Külön jelölnék, hirdetnék és védővámokkal védetnék a jó minőségű magyar termékeket, megkülönböztetve az olcsó, de rosszabb minőségű import árukkal szemben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!