Hírek

2007.02.25. 07:52

Móri vérengzés: a nyomozók közel jártak de mellélőttek

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem Kaiser és Hajdú a móri mészárosok, és az is egyre biztosabb, hogy a hazai igazságszolgáltatás eddig sosem látott hibasorozata vezetett a jelenlegi helyzetig.

Szakács Árpád – Takács Zoltán

Kaiser Ede és társa 2002. május 9-én dél és fél egy között behatolt az Erste Bank móri fiókjába, és ott Kaiser hangtompítós fegyverrel lövést adott le a biztonsági őrre. Eközben ismeretlen társa géppisztollyal a bankfiókban tartózkodó valamennyi személyt több lövéssel megölte. Kaiser Ede ezalatt a bejáratnál arra ügyelt, hogy a bankhoz érkezőket elküldje, illetve bemenetelüket megakadályozza.

Egy héttel ezelőttig ez volt az úgynevezett móri forgatókönyv, amelyet jogerős bírósági ítélet is megerősített. Ebben Kaisert tényleges életfogytig való szabadságvesztésre ítélték. 2006 májusában az ügyészség úgy vélte Hajdú Lászlóban megtalálta Kaiser társát, ezért meg is vádolta. Ez az ügy jelenleg a Fővárosi Bíróság előtt van.

A magyar kriminalisztika történetében elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény forgatókönyve valószínűleg most is áll, „mindössze” két egyáltalán nem mellékes tényt kell lecserélni: az elkövetők személyét. Február 16-a óta ugyanis a rendőrség szerint bizonyítható, hogy a veszprémi postásgyilkosság kapcsán reflektorfénybe került W. Róbert állt 2002. május 9-én a móri bank ajtajában, ő küldte el a később érkezőket, miközben társa, N. László kivégezte a benntartózkodókat. Utóbbi tatabányai lakásán tartott házkutatáson a rendőrség megtalálta a móri mészárlásnál használt Skorpio géppisztolyt és azt a fegyvert is, amellyel vélhetően W. Róbert lőtt a bank biztonsági őrére. Előkerült az a cipő is, amelynek lenyomatát annak idején a bank biztonsági kamerájával rögzítették.

A tatabányai gyanúsítottak

N. László (35)

Csonka családban nőtt fel, édesapja öngyilkos lett. Közeli ismerősei zárkózott, de agresszivitásra hajlamosnak ismerték. Az egyik nyomozó lapunknak elmondta: intelligens ember, aki mesterien meg tudta téveszteni a környezetét. N. László néhány éve megházasodott, egy nála idősebb nőt vett el.

W. Róbert (34)

Csonka családban nőtt fel, édesanyja elhagyta a családot, tűzoltó édesapja nevelte. Nős, három gyermek apja, a legkisebb alig néhány hónapos. Sem az ismerősei, sem a családja nem látott változást rajta a gyilkosságok után, ugyanúgy élte mindennapi életét, mint korábban.

Minden bizonnyal komoly szakirodalma lesz hamarosan annak, miként lehetett ennyire mellélőni minden idők legjelentősebb bűnügyében. A móri nyomozás költségei egyes források szerint másfél milliárd forintott tettek ki. Az öt évvel ezelőtt forró nyomon elinduló száztagú nyomozócsoport naponta többmilliót költött: speciális egységek több száz hektáron kutattak át erdős területeket,  ástak föl szántóföldeket. Búvárok a Duna árterében kutattak egy géppisztoly után, amelyről később kiderült, nem játszott szerepet a mészárlásban. Több tízmillió forintot költöttek laboratóriumi vizsgálatokra is. Máig hetvenhat körözött személyt fogtak el, közülük ötöt emberöléssel, tizenkilencet pedig fegyveres rablással gyanúsítottak. Összesen 28 ezer oldal irat és hétezer-ötszáz órányi lehallgatási anyag keletkezett, és több mint háromszázszor rendelték el titkos adatok beszerzését.

A rendőrség, az ügyészség, a bíróság hibasorozatán kívül nem mellékes Kaiser és Hajdú szerepe sem. Ők egyebek mellett nem vállalták a hazugságvizsgálatot, pedig ennek az eredménye akár a javukra befolyásolhatta volna a pert. A rendőrség szerint például Kaiser a móri gyilkosság napján barátnője telefonjába helyezte saját mobilja SIM-kártyáját, tehát valahol járt aznap. Az ehhez hasonló megállapítások ideális vádlottat kreáltak a két személyből. Mindezt csak fokozta, hogy kiderült, Kaiser majdhogynem hobbiszinten művelte a fegyveres rablást: jelenleg hat ügyben folyik ellen vizsgálat. A látszatot tovább erősíthette Hajdú előélete is, ő sem volt ismeretlen az alvilágban.

A perdöntő mégis az volt, hogy egy tanú is ellenük vallott. Kiglics Attila ezért 25 millió forintot kapott, illetve köztársasági elnöki kegyelmet egy korábban elkövetett bűncselekményére. Amennyiben nem Kaiser és Hajdú rabolt Móron, kérdéses, miként fizethették ki a vérdíjat. A Nemzeti Nyomozóhivatal arra a kérdésre, vissza kell-e fizetnie a milliókat, azt válaszolta: ez további mérlegelés tárgya, mivel Kaiser és Hajdú hat súlyos fegyveres bűncselekményt követett el, és számos másikat tervezett. Egy biztos: a tatabányai páros kézrekerítésében nyújtott segítségéért biztosan kifizetik a tízmillió forintos nyomravezetői díjat.

Biztos volt Kaiser Ede bűnösségében Zsombok György, az ügy főnyomozója

– Mi volt az a nyomozati adat, amely új reflektorfénybe helyezte a korábban lezárt móri ügyet?

– A Tatabánya melletti erdőben múlt év végén talált fegyverek kapcsán januárban megállapította a szakértő, hogy van olyan lőszerhüvely, amelyet a móri gyilkosságnál használtak. Ugyanebből a csomagból más lőszerhüvelyek is előkerültek, azokkal a veszprémi postást ölték meg. Ez már összefüggést mutatott a két bűncselekmény között. Korábban lezártuk ugyan a móri ügyet, de a rendőrségen belül még volt egy csoport, amely tovább kutatta a fegyverek hollétét. Az erdőben talált bizonyítékokkal egyre biztosabbak lettünk abban, hogy a postásgyilkosság megoldása választ adhat a móri fegyverek hollétére.

– Ön a móri ügy nyomozását vezette, vagyis az önök bizonyítékai komolyan latba estek abban, hogy tényleges életfogytiglanira ítéljék Kaiser Edét. Ön személy szerint mikor szerzett arról tudomást, hogy korábbi nyomozásuk tévútra vezetett?

– Bennem is az erdőben talált fegyverek után tudatosult, hogy új helyzet állt elő.

– Amikor a bíróság Kaiser Edére kimondta a jogerős ítéletet, nem volt önben kétely, hogy valami még hiányzik?

– Nem volt bennem kétely, az első fokon tárgyaló Varga Zoltán bírót olyan szaktekintélynek tartom, akinek az ítéletei a legmagasabb szintű szakmai tudásról tanúskodnak. Az ítélet hallatán azonban a beteljesülés érzése nem uralkodott el rajtam, pont azért, mivel volt olyan része az ügynek, amely nem volt megoldott: hol vannak a fegyverek?

– Ez a szál miért nem volt elég ok arra, hogy ne zárják le a nyomozást?

– A nyomozás adatait a legjobb meggyőződésünk és szakmai tudásunk szerint állítottuk össze. A magyar kriminalisztika történetében ez a legsúlyosabb bűncselekmény. A magyar rendőrségnek ezt meg kell oldani, szakembereink ehhez mindent megtettek. Eljárásjogilag, nyomozástechnikailag vádképessé állt össze, az ügy, az ügyészség ezt tárta a bíróság elé, az pedig ítélt. Mindez nem mentség, újra át kell tekintenünk az esetet, és le kell vonni a szakmai következtetéseket.

– Számos egymásnak ellentmondó hír kering arról, hogy hányan is voltak a móri gyilkosok. Lehet-e már számot mondani?

– A jelenlegi helyzetben a sajtóban megjelent két személy a fő gyanúsított.

– Mindkettőjüket kihallgatták. Az eddigi vallomásokból jutottak-e egyéb értékelhető információkhoz?

– A tapasztalatok szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői kevésbé azonosulnak azzal, hogy elvigyék a nagy balhét, a vallomásokból nagy következtetést még nem lehet levonni. Arra is számítani kell, hogy az együttműködés valamilyen hatásra megváltozik, a vallomást visszavonják.



Mire számíthatnak az életfogytosok?

Jelenleg 243 olyan elítélt van a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben, akit életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtottak, de az ő esetükben – pédául Engel Zoltán rendőrgyilkos ügyében – az ítélet rendelkezik arról is, hogy jó magaviselet esetén mikor kerülhetnek szabadlábra. 13 fogvatartottnál zárta ki a bíróság a felülvizsgálat lehetőségét, ami tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést jelent. Erre a sorsa jutott volna Kaiser Ede is.

Ha valakit „csak” életfogytiglani börtönre ítélnek, azok ügyét 25 év múlva vizsgálhatják felül, és engedhetik ki a rabot. Van, akinél ezt az időtartamot 35 évben határozzák meg. A döntés a bíró kezében van. Így mérlegelés határozott arról, hogy az Oktogonnál találomra lövöldöző, két ember halálát okozó Bódi Zsolt soha nem hagyhatja el a börtönt. Ám a négy fiatalkorú lányt és saját édesapját megölő Balogh Lajos, a százhalombattai rémként elhíresült „gyilkológép” 25 év letöltése után szabadulhat. Ő már tíz évet le is töltött büntetéséből, így várhatóan 2020-ban kerülhet szabadlábra.

Csonka családban nőtt fel, édesapja öngyilkos lett. Közeli ismerősei zárkózott, de agresszivitásra hajlamosnak ismerték. Az egyik nyomozó lapunknak elmondta: intelligens ember, aki mesterien meg tudta téveszteni a környezetét. N. László néhány éve megházasodott, egy nála idősebb nőt vett el.

W. Róbert (34)

Csonka családban nőtt fel, édesanyja elhagyta a családot, tűzoltó édesapja nevelte. Nős, három gyermek apja, a legkisebb alig néhány hónapos. Sem az ismerősei, sem a családja nem látott változást rajta a gyilkosságok után, ugyanúgy élte mindennapi életét, mint korábban.

Biztos volt Kaiser Ede bűnösségében Zsombok György, az ügy főnyomozója – Mi volt az a nyomozati adat, amely új reflektorfénybe helyezte a korábban lezárt móri ügyet?

– A Tatabánya melletti erdőben múlt év végén talált fegyverek kapcsán januárban megállapította a szakértő, hogy van olyan lőszerhüvely, amelyet a móri gyilkosságnál használtak. Ugyanebből a csomagból más lőszerhüvelyek is előkerültek, azokkal a veszprémi postást ölték meg. Ez már összefüggést mutatott a két bűncselekmény között. Korábban lezártuk ugyan a móri ügyet, de a rendőrségen belül még volt egy csoport, amely tovább kutatta a fegyverek hollétét. Az erdőben talált bizonyítékokkal egyre biztosabbak lettünk abban, hogy a postásgyilkosság megoldása választ adhat a móri fegyverek hollétére.

– Ön a móri ügy nyomozását vezette, vagyis az önök bizonyítékai komolyan latba estek abban, hogy tényleges életfogytiglanira ítéljék Kaiser Edét. Ön személy szerint mikor szerzett arról tudomást, hogy korábbi nyomozásuk tévútra vezetett?

– Bennem is az erdőben talált fegyverek után tudatosult, hogy új helyzet állt elő.

– Amikor a bíróság Kaiser Edére kimondta a jogerős ítéletet, nem volt önben kétely, hogy valami még hiányzik?

– Nem volt bennem kétely, az első fokon tárgyaló Varga Zoltán bírót olyan szaktekintélynek tartom, akinek az ítéletei a legmagasabb szintű szakmai tudásról tanúskodnak. Az ítélet hallatán azonban a beteljesülés érzése nem uralkodott el rajtam, pont azért, mivel volt olyan része az ügynek, amely nem volt megoldott: hol vannak a fegyverek?

– Ez a szál miért nem volt elég ok arra, hogy ne zárják le a nyomozást?

– A nyomozás adatait a legjobb meggyőződésünk és szakmai tudásunk szerint állítottuk össze. A magyar kriminalisztika történetében ez a legsúlyosabb bűncselekmény. A magyar rendőrségnek ezt meg kell oldani, szakembereink ehhez mindent megtettek. Eljárásjogilag, nyomozástechnikailag vádképessé állt össze, az ügy, az ügyészség ezt tárta a bíróság elé, az pedig ítélt. Mindez nem mentség, újra át kell tekintenünk az esetet, és le kell vonni a szakmai következtetéseket.

– Számos egymásnak ellentmondó hír kering arról, hogy hányan is voltak a móri gyilkosok. Lehet-e már számot mondani?

– A jelenlegi helyzetben a sajtóban megjelent két személy a fő gyanúsított.

– Mindkettőjüket kihallgatták. Az eddigi vallomásokból jutottak-e egyéb értékelhető információkhoz?

– A tapasztalatok szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői kevésbé azonosulnak azzal, hogy elvigyék a nagy balhét, a vallomásokból nagy következtetést még nem lehet levonni. Arra is számítani kell, hogy az együttműködés valamilyen hatásra megváltozik, a vallomást visszavonják. Mire számíthatnak az életfogytosok? Jelenleg 243 olyan elítélt van a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben, akit életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtottak, de az ő esetükben – pédául Engel Zoltán rendőrgyilkos ügyében – az ítélet rendelkezik arról is, hogy jó magaviselet esetén mikor kerülhetnek szabadlábra. 13 fogvatartottnál zárta ki a bíróság a felülvizsgálat lehetőségét, ami tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést jelent. Erre a sorsa jutott volna Kaiser Ede is.

Ha valakit „csak” életfogytiglani börtönre ítélnek, azok ügyét 25 év múlva vizsgálhatják felül, és engedhetik ki a rabot. Van, akinél ezt az időtartamot 35 évben határozzák meg. A döntés a bíró kezében van. Így mérlegelés határozott arról, hogy az Oktogonnál találomra lövöldöző, két ember halálát okozó Bódi Zsolt soha nem hagyhatja el a börtönt. Ám a négy fiatalkorú lányt és saját édesapját megölő Balogh Lajos, a százhalombattai rémként elhíresült „gyilkológép” 25 év letöltése után szabadulhat. Ő már tíz évet le is töltött büntetéséből, így várhatóan 2020-ban kerülhet szabadlábra. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!